Idén márciusában az ipari termelés volumene 4,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,0 százalékkal mérséklődött. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2023 februárjához mérten 0,2 százalékkal emelkedett – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártás nőtt a leginkább, de jelentősen bővült a villamos berendezés gyártása is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer, ital- és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
A termelés az év első három hónapjában 3,1 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás márciusban az előző hónaphoz viszonyítva 0,2 százalékkal nagyobb volt – összegezte a KSH.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye szerint „biztató, hogy az előző hónaphoz képest már második hónapja látható kismértékű növekedés, a januárban látott jelentős visszaesést követően. Az ipari teljesítményen belül meghatározó a járműgyártás és a villamos berendezés gyártásának növekedése, ami az elektromobilitás térnyerésével egyre inkább húzóágazattá válik.”
Úgy fogalmaznak, az adatok rávilágítanak arra, hogy a háború és az elhibázott szankciók jelentős károkat okoznak a gazdaságban. A kormány ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz annak érdekében, hogy megvédje a családokat, a munkahelyeket, a teljes foglalkoztatottságot, miközben letöri a szankciós inflációt és kivédi a recessziót.
Kitérnek arra is, hogy a hibás brüsszeli lépések ellensúlyozása érdekében a kormány elindította a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot, a Baross Gábor Tőkeprogramot, valamint rendkívül kedvező kamatozású forrásokat biztosít a Széchenyi Kártya Programon keresztül. „Mindezeknek köszönhetően több mint 3100 milliárd forintnyi forrás áramlik a vállalkozásokhoz, amely 1,2 százalékkal növeli GDP-t és a kínálat bővítésén keresztül csökkenti az inflációt. A kormány intézkedései eredményesek, csökkenésnek indult az infláció, 4,7 millióan dolgoznak, és soha ilyen alacsony nem volt a regisztrált álláskeresők száma” – összegezték.
Mint azt már ismertettük, januárban – a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint – 0,2 százalékkal csökkent az ipari termelés Magyarországon az egy évvel korábbi adatokhoz viszonyítva. Munkanaphatástól megtisztítva 3,2 százalékkal mérséklődött. Az ipari kibocsátás a tavaly decemberi adatokhoz képest 5,1 százalékkal csökkent. A februári adatok még kedvezőtlenebb képet mutatnak: 4,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól (a kiigazított index ezzel megegyezik).
A negatív trend az ipari termelési indexben nem egyedi jelenség Magyarországon. Az Európai Unió számos országában tapasztalható hasonló jelenség, vagy viszonylag gyenge, 1-2 százalékos bővülés. „Nem túlzás azt sem mondani, hogy az EU kettészakadt e tekintetben a jelentősen eltérő tagállami dinamikák miatt” – fogalmazott az Indexnek Czeczeli Vivien, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének kutatója, aki hozzátette:
A negatív fejlemények mögött több tényező is felsorakoztatható. Az év eleji gyenge adatokban a téli hónapok révén a magas energiaárak is szerepet játszhattak. Az infláció is fontos tényező, egyfelől az arra adott jegybanki szigorító válaszlépések miatt, amik természetes módon lassítják a gazdaságot. Másfelől pedig az infláció a reáljövedelmek csökkenésén keresztül a keresletet is hűtötte, amire az ipar a termelési szintek csökkentésével reagál.
A rendelésállomány visszaesése tehát az ipar mérséklődésében tükröződött vissza. Ugyanakkor az ismertetett adatokhoz fontos hozzátenni: ezek rövid távú mutatószámok, a versenyképesség romlása inkább hosszabb távon értelmezendő.