A tárca  úgy kezdi közleményét, hogy a háború és az elhibázott szankciók miatt elszálltak az energiaárak, sérültek az ellátási láncok és megnőttek a szállítási költségek. Ez Európa-szerte nem látott inflációs hullámhoz vezetett, és jelentős mértékben megdrágította az élelmiszereket is.

A kormány célja, hogy a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a teljes foglalkoztatottság védelme érdekében letörje a szankciós inflációt, megfékezze az élelmiszerek további áremelkedését. A kormányzat a szankciós infláció csökkentése érdekében már 20 intézkedésről döntött. Az intézkedések működnek, januárban már tetőzött és csökkenésnek indult az infláció, az élelmiszerek árcsökkenése pedig még korábban, decemberben elkezdődött, a bolthálózatok mára már egymásra licitálva jelentik be a kedvezményeket

– fogalmaznak, majd úgy folytatják: annak érdekében, hogy az élelmiszerárak tovább csökkenjenek, és még inkább fokozódjon a verseny a kiskereskedelemben, a kormány további intézkedésekről döntött.

Az árfigyelő rendszer részletszabályainak kialakítása érdekében idén márciusban közös munkacsoport alakult a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, a Gazdasági Versenyhivatal, az Agrárminisztérium, a Központi Statisztikai Hivatal, az Igazságügyi Minisztérium és a fogyasztóvédelmi hatóság részvételével.

Az online árfigyelő rendszer 2023. július 1-jétől az alábbiak szerint indulhat el:

1. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot.
2. A szabályozás értelmében kereskedőnek minősül az a kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozás, melynek fő tevékenysége a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerében 4711 – Élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem megjelöléssel feltüntetett tevékenység.
3. Az árfigyelő rendszer a termékek azonosításhoz szükséges adatokon túlmutatóan a napi és a törzsvásárlói árakat tartja nyilván kereskedőnként és üzletenként.
4. Az online adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, többek közt: sertéscomb, fehér kenyér, 1,5 százalékos ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, spagetti tészta.
5. A napi ár megállapítása során nem lehet figyelembe venni azt a bruttó kiskereskedelmi árat, amelynek alkalmazására az adott termék esetében minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági idejének 72 órán belül történő lejárata miatt került sor.
6. Az adatokat a kereskedő napi szinten köteles feltölteni elektronikusan, legkésőbb a napi ár és törzsvásárlói ár alkalmazását megelőző nap végéig.
7. Az elektronikus rendszerhez azok a kereskedők is csatlakozhatnak önkéntesen, akikre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
8. Az online árfigyelő adatbázist a Gazdasági Versenyhivatal működteti.

Átláthatóság és így összehasonlíthatóság

A kormány az intézkedéstől azt várja, hogy a lakosság, a vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, amely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását. 

„Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást” – írják közleményükben.

A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció. 

„A részletszabályok hamarosan megjelennek a Magyar Közlönyben” – zárja a tárca a közleményt.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)