Fokozatosan javul a hazai külső egyensúly, egyre kedvezőbb képet mutat a folyó fizetési mérleg egyenlege, amely a forintárfolyam és így az infláció letörésében is segít – reagált Regős Gábor a Központi Statisztikai Hivatal kedden megjelenő külkereskedelmi gyorsjelentésére. A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint a következő hónapokban is fennmaradhat a többlet.
Pozitív meglepetéssel szolgált a márciusi külkereskedelmi adat: az export euróban számított értéke 16,5, míg az importé 2,1 százalékkal emelkedett éves alapon, így az előző hónap után az egyenleg ismét többletet tudott elérni – értékelte a KSH külkereskedelmi adatait Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
A többlet ténye önmagában nem volt meglepő, de az export és import növekedése közötti ekkora mértékű eltérés már igen. Az export bővülését a volumen kedvező változása mellett a cserearány javulása is magyarázhatja.
– fogalmazott a szakértő. Megjegyezte, hogy az importnál ezzel szemben nem lenne meglepő a volumen csökkenése, amelyet a beruházások és a fogyasztás visszaesése okoz. Ez tehát azt jelenti, hogy a külső egyensúly az elmúlt hónapokban megkezdte a fokozatos helyreállását, azaz a folyó fizetési mérleg egyenlege is javul, amely a forintárfolyam alakulása és így az infláció letörése szempontjából is kedvező tényező.
A külkereskedelem várható folyamatait tekintve a következő hónapokban szintén fennmaradhat a többlet, hiszen a belső kereslet továbbra is gyengén alakul, különösen a kiemelkedően erős bázishoz képest, míg az export oldalán van tere a bővülésnek. A cserearányoknál szintén fennmaradhat a javulás, hiszen a tavalyi extrém magas energiaárak remélhetőleg nem ismétlődnek meg.
A monetáris politika szempontjából ez azt jelenti, hogy a kockázati megítélés javulásának irányába történt egy újabb lépés, amelyet a jegybank a monetáris kondíciók lazításának feltételeként határozott meg.
2023. márciusban:
Az egy évvel korábbihoz képest az export euróban számított értéke 16, az importé 2,1 százalékkal nőtt – derült ki a KSH gyorsjelentéséből.