Drasztikusan csökken a lakosság megtakarítási állománya, a hitelfelvétel pedig csak azokban a szegmensekben nő, amely termékek a megélhetés finanszírozását segítik elő. Sovány vigasz: a gazdagokon belül is csak az elit tollasodik rendesen.
Minden jel arra mutat, hogy a magas infláció miatt az emberek szép lassan felélik a jövőt. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikáiból jól látható, hogy a lakossági megtakarítási állományt torpedóként bombázza szét a mindennapok inflációs környezete. Az alábbiakban pillanatképet adunk a jelenlegi helyzetről.
A hagyományos banki megtakarításokat komoly kritika érte az elmúlt hónapokban, mondván: a bankok nem fizetnek lényegében semmilyen kamatot a náluk elhelyezett betétek után. Nos, ez részben már a múlté. A jegybank adatai szerint a március hónapban lekötött lakossági betétek átlagkamata 8,66 százalék volt, az éven belüli lekötések esetén pedig ennél is magasabb, 9,06 százalékos mértéket mért az MNB. Persze mi ez a március végi 25,2 százalékos inflációhoz képest – mondhatnánk, ám itt azért nem árt emlékeztetni arra, hogy 2022 márciusában az akkor 8,5 százalékra mért pénzromlással szemben annak alig több mint ötödét kitevő, 1,83 százalékos átlagos betétkamat állt. A versenyképesebb kamatok ellenére a bankokra bízott betétösszeg mindössze 20 milliárd forinttal nőtt tavaly márciushoz képest, ám ha az idei első negyedév utolsó hónapjában a bankokba lekötött 386 milliárd forintot ahhoz hasonlítjuk, hogy tavaly szeptemberben – akkor még bőven 8 százalék alatti kamaton – még 515 milliárdot kötöttek le a háztartások, eléggé látható, hogy bizony elég szépen párolgott az állomány.
De hagyjuk a lekötött betéteket, hiszen az emberek zöme nem fárasztja magát betétlekötéssel. Elrettentő számok láttak napvilágot az elmúlt években arról, mekkora összeggel gazdálkodhatnak érdemi kamatfizetés nélkül a bankok, valóban ijesztő méreteket öltött a folyószámlán tartott, illetve a látra szóló betétek állománya. Nos, ezen a téren is markáns változások tanúi lehetünk.
A látra szóló lakossági betétállomány tavaly február, vagyis az SZJA-visszatérítés számlákra érkezése óta folyamatosan mérséklődik. Éves összevetésben ez a csökkenés már kétszer nagyobb, mint az SZJA-visszatérítés számlákon landoló 600 milliárdos összege: egy év alatt csaknem 15 százaléknyi lakossági számlapénz, 1386 milliárd forint tűnt el a számlákról
– most már „csak” 7396 milliárd forint van rajtuk. A trend azonban ijesztő.
A folyószámla mellett a másik fő „megtakarítási” eszköz a lakosság kezében a készpénz. E tekintetben pontos lakossági adatokkal csak a tavalyi negyedik negyedév vonatkozásában rendelkezünk. Akkor a háztartásoknál 6343 milliárd forint és 501 milliárd forintnyi deviza volt a sublótban az MNB adatai szerint. Az adat már akkor figyelmeztető volt, hiszen 2019 első negyedévét követően ekkor fordult elő először, hogy zsugorodott volna a lakosságnál lévő készpénzállomány. A forgalomban lévő készpénzre vonatkozó kimutatások alapján ugyanakkor nem nagy merészség megjósolni, hogy a trend az év elején is folytatódott:
a statisztikák szerint a tavaly decemberi 8411 milliárd forinthoz képest március végén már csak 8142 milliárd forint keringett a rendszerben,
és miután a készpénzállomány 75 százalékát rendszerint a lakossághoz köti az MNB, az állomány 269 milliárdos negyedéves csökkenésével számolva arra a következtetésre juthatunk, hogy akár 200 milliárd forintot meghaladó lehet az az összeg, ami az almáriumokból, széfekből, pénztárcákból döntően a boltok pénztáraiba vándorol. Ha ez megvalósulna, olyan összegű szakadásról beszélhetnénk, amelyre eddig nem volt példa.
Miközben az állampapírok sikeréről szólnak a hírek – no meg arról, hogy kellően magas idei éves infláció esetén a kamatprémiummal akár 20 százalékot meghaladó hozamot hozhat jövőre a Prémium Magyar Állampapír – azt is látni kell, hogy
bár tavaly év végén a lakossági forint állampapír-állomány több mint 300 milliárd forinttal nőtt, ám az április közepi 8950 milliárd forint 12 százalékkal kevesebb, mint amennyi állampapírja a lakosságnak tavaly nyáron volt.
A befektetési alapokban kezelt vagyon hatalmas ütemben növekedett az elmúlt időszakban. A Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetsége szerint az alapokban kezelt vagyon egy év alatt harmadával, 7534 milliárd forintról idén március végéig 10 057 milliárd forintra nőtt. A jegybanki statisztikák alapján ugyanakkor tudhatjuk, hogy a befektetési jegyek nettó eszközértéke március végén 13 086 milliárd forint volt. Igen ám, de ebből a háztartások részesedése kevesebb mint 50 százalék – március végén 6467 milliárd forintnál tartottak. Az éves növekedés ugyanakkor itt meghaladta a 40 százalékot.
Tőzsdei részvényekben a háztartások 1742 milliárd forintot tartottak az elmúlt év végén, ám miközben a háború kitörése utáni 2022. februári nagy zuhanás után sokan beszálltak, az év végén már inkább kifelé jöttek a részvényekből, amelyek ekkoriban tértek magukhoz az árfolyamsokkból. Idén március végén ismét a decemberinél rosszabbul nézett ki a BUX-index értéke, a háziasszonyok kedvence, az OTP-részvény a hónap utolsó napján 9982 forinton zárt, míg a tavalyi évet 10 110 forinton fejezte be.
A biztosítások terén sem derűs a helyzet. Az életbiztosítások díjbevétele mindössze 1 százalékkal nőtt az elmúlt évben, ami – azon túl, hogy a 14,5 százalékos inflációt figyelembe véve jelentős hátraarc – a jegybanki statisztikák szerint az elmúlt 5 év leggyengébb adata. Ennél is szomorúbb képet mutat az a tény, hogy
közel 35 ezer életbiztosítási szerződéssel kevesebbet tartottak nyilván az év végén, mint 2022 decemberében
– ez sokéves negatív rekordnak számít. Az utolsó negyedévben ráadásul a kifizetések (lejárati és kárkifizetés, illetve visszavásárlások) összege meghaladta a díjbefizetések összegét – holott az adóoptimalizálás miatt jellemzően az utolsó negyedév bír a legerősebb befizetéssel az életbiztosítási piacon…
Talán meglepő lehet, de a hiteloldal is igazolni tudja, hogy nehéz hónapokat élnek át a családok. Egyrészt a kevesebb rendelkezésre álló pénz és a magas kamatok miatt mindenki óvakodik attól, hogy komolyabb beruházásba kezdjen: 2023 márciusában 41,6 milliárd forint lakáshitelt vettek fel a családok, ami alig 30 százaléka a 2022-ben folyósított összegnek. Az év első három hónapjában folyósított 115,5 milliárd forintnál a magyar bankszektor történetében 9 olyan hónapot találunk, amikor egyetlen hónapban több lakáshitelt vettek fel az emberek, mint most egy negyedév alatt – 2022 márciusa és júniusa között 4 ilyen hónap volt egyfolytában. Az év első három hónapjában alig több mint 12 ezer lakáshitel-szerződés köttetett.
A személyi kölcsönök esetében a folyósított hitelállomány éves összevetésben 8. hónapja mutat visszaesést; ilyen hosszú negatív sorra – a koronavírus-járvány miatt bevezetett kamatplafon miatt lényegében leálló személyi kölcsön piacot leszámítva – 2011 óta nem volt példa. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy az éves összevetésben folyamatosan csökkenő hitelösszeggel szemben az idei évben a szerződések száma minden hónapban meghaladta a 2022-es bázisértékét. Ez pedig azzal jár, hogy az egy szerződésre jutó átlagos összeg messze alatta marad a tavaly 2,3-2,5 millió forintnak – márciusban átlagosan 2,13 millió forintot igényeltek az ügyfelek. Ez egyrészt azt mutatja, hogy az érintettek jövedelme a magasabb kamatok miatt csak kisebb hitelösszegre elég, de arra is figyelmeztethet, hogy a jelenlegi kamatok mellett hitelfelvételre kényszerülők nem komolyabb beruházásra, hanem bizony a tartalékok pótlására, a mindennapok finanszírozására vettek fel személyi kölcsönt.
Ez utóbbi állítást minden másnál jobban mutatja meg az a tény, hogy
2013 óta először láthatunk olyat, hogy a folyószámla jellegű hitelkeretek kihasználtsága éves összevetésben öt egymást követő hónapban emelkedik.
Márpedig tavaly november óta minden hónapban magasabb összeggel tartoztak a háztartások a bankoknak, mint egy évvel korábban – március végén 289,5 milliárd forintnyi összeg várta, hogy a számlatulajdonosok számlájára érkező munkabér annulálja a fennálló tartozást (vagy annak egy részét). Ez 7 százalékkal magasabb összeg, mint 2022 márciusában. Ezen belül a hitelkártya-adósságok is 5 hónapos emelkedésen vannak túl éves összevetésben, jóllehet a tartozásállomány december óta hónapról hónapra csökken: márciusban a decemberinél már 5 milliárd forinttal kisebb, 140,3 milliárd forintos kamatozó hitelkártya-tartozással bírtak a háztartások. Ez az összeg ugyanakkor 7,3 százalékkal, közel 10 milliárd forinttal magasabb, mint egy évvel korábban.
Ha a háztartások megtakarításairól akarunk szólni, akkor megkerülhetetlen, hogy megemlékezzünk arról, hogy a különböző felmérések szerint az emberek 40 százalékának semmiféle érdemi megtakarítása nincs, azaz felélni sem tudja a nem létező tartalékait. Ennek fényében okoz rendre mosolyt az, amikor a statisztikák alapján valaki kiszámolja, hogy egy-egy „átlagpolgár” a hitelek és egyéb kötelezettségek levonását követően is közel 7 millió forintnyi pénzügyi vagyonnal büszkélkedhet. A vagyon eloszlása ugyanis rendkívüli koncentrációt mutat. Miként azt a BloChamps Capital az MNB tanulmánya alapján kiszámolta,
Magyarországon a pénzügyi eszközök értékének 62 százaléka a háztartások 10 százalékának tulajdonában van. Ez az igen vagyonos 400 ezer háztartás a teljes lakossági vagyon 48,5 százalékát tulajdonolja.
Ráadásul ezen kör jövedelme sokkal komolyabb mértékben bővül, mint a többi vagyoni osztályé, sőt még a leggazdagabbakon belül is óriási eltérések mutatkoznak a jövedelemtermelő képességen belül. Karagich István, a hazai vagyonkezelési vezető elemzőcégének ügyvezetője szerint a válság a gazdagokat is megérintette: egy év alatt nagyjából 5 százalékkal, 2000-rel, 46 ezerre csökkent a hazai szolgáltatók által kezelt privát banki számlák száma. Mindez a szakember szerint annak köszönhető, hogy egyszerűen nem érkezett annyi új vagyonos a privát banki piacra a prémiumszegmensből az elmúlt évben, mint ahányan kikerültek onnan.
Ennek ellenére a privát banki számlákon kezelt vagyon 8 százalékot meghaladó mértékben, 8000 milliárd forint fölé emelkedett 2022-ben. Ez azonban döntően nem a kisebb vagyonosok megtollasodásának, sokkal inkább a szupergazdagok megtakarításainak exponenciális növekedésének tudható be. Ahogy a lakosságnál, úgy a privát banki ügyfelek között is az látható, hogy a számlatulajdonosok 10 százaléka – nem egészen 5000 vagyonos – nevéhez köthető a privát banki vagyon 60 százaléka, 4800 milliárd forint. A fentiek nyomán nem meglepő, hogy a BloChamps Capital prognózisa szerint a következő 3 évben a legalább 40 milliárd forintos (100 millió dolláros) vagyonnal bíró hazai hipergazdagok száma negyedével fog nőni, miközben a dollármilliomosok táborának a bővülése csak 10 százalékos lesz – vagyis az elit szedi meg majd még jobban magát. Ezt mindennél mutatja az, hogy az elemzőcég szerint a következő három évben a jelenlegi kettőről hétre nőhet a magyarországi dollármilliárdos (400 milliárd forintot meghaladó) vagyonnal bíró magyarok száma.
(Borítókép: Index)