Magyarország egyfajta találkozópontja a mérnöki kiválóságot képviselő Nyugatnak, illetve a csúcstechnológiában élen járó és a zöldátálláshoz szükséges nyersanyagokat kontrolláló Keletnek – világított rá elemzésében György László. A gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért felelős kormánybiztos bemutatta, hogyan válhat Magyarország a világban zajló gazdasági átalakulás nyertesévé.
Először a koronavírus-járvány okozta kényszerleállások jelentettek kihívást, aztán a világgazdaság újraindulása mentén kibontakozó alkatrészhiány nehezítette meg a magyar gazdaság talpra állását – sorolta György László a hazai gazdaságot sújtó csapásokat.
Amikor már azt gondoltuk volna, hogy mindezen túl vagyunk, beütött az orosz–ukrán háborút és az elhibázott szankciókat kísérő energiaválság, valamint a mindezek nyomán emelkedő infláció és kamatok
– fogalmazott a kormánybiztos. Megjegyezte, hogy a magyar vállalkozók ebben a helyzetben sem panaszkodnak, és ezt személyes tapasztalatai is igazolják, ugyanis csak az elmúlt három hétben hatvan vállalkozóval volt alkalma találkozni és beszélni.
Ugyan nem panaszkodnak, de többségüknek visszaesett a megrendelésállománya, de ez nem rendítette meg őket, hanem arról adtak tanúbizonyságot, hogy a lehetőségeket keresik, amelyek a világgazdaság átalakulásával hatványozottan jelentkeznek – számolt be róla.
Az elmúlt három év tapasztalata (elsősorban a Covid miatti lezárások, az alkatrészhiány és a feszült geopolitikai helyzet Kelet-Európában és Kelet-Ázsia partjainál) a gazdasági deglobalizáció, illetve regionalizáció folyamatát indította el.
Mindez három jelenségben csúcsosodik ki:
amelyek során a gazdasági tevékenységek politikai vagy ellátásilánc-biztonsági megfontolások mentén átkerülnek egy kedvezőtlenné vált országból egy kedvezőbbe – ismertette György László.
A reshoring vagy más néven onshoring során a gazdasági tevékenység visszatelepül az anyaországba vagy annak közvetlen környezetébe.
A vállalkozók, akikkel találkoztam, arról számoltak be, hogy hatványozottan emelkedett az európai vevőik, valamint újabb és újabb potenciális európai vevők részéről az igény a kapacitásaik iránt
– számolt be róla a kormánybiztos, megjegyezve, hogy egy új termék gyártására felkészülni, árajánlatot adni, átállítani a gépeket időigényes feladat, és hosszú idő az is, míg az első ajánlatkérésből megrendelés lesz, mégis többen nyilatkoztak arról, hogy túl vannak már a szerződéskötésen, és az első megrendelésre várnak.
A nearshoring esetében a fogyasztáshoz földrajzilag közeli államokba kerül át a termelés. Ennek a fő előnye az, hogy az ellátási láncok lerövidítésével a vállalatok csökkenteni tudják a szállítási költségeket és az ellátási zavarok veszélyét, ráadásul az anyaországbelinél kedvezőbb költségszinten tudnak működni – világított rá György László.
A legnagyobb gazdasági hatalmak alacsonyabb költségszintű közvetlen szomszédai lehetnek ennek a legnagyobb nyertesei, mint például Mexikó vagy az Észtországtól Bulgáriáig, Csehországtól Romániáig terjedő közép-európai régió, benne Magyarországgal
– tette hozzá a kormánybiztos. Szerinte előnybe hozta a hazai vállalkozásokat, hogy a magyar gazdaságvédelem a koronavírus-járvány alatt beruházásalapú volt, és nem segélyalapú, és nálunk 30-40 százalékkal több beruházást hajtottak végre a vállalkozások, mint vetélytársainknál, ezért gyorsabban tudnak reagálni a vevői igényekre, sőt maguktól támadják a piacokat.
A friendshoring során a gazdasági tevékenység baráti államokba kerül rivális vagy ellenségessé vált országokból. Ennek a geopolitikai érdekek által ösztönzött folyamatnak a célja lehet a rivális országoktól való függőség csökkentése, a technológia- és tudástranszfer megakadályozása vagy a baráti államokkal a kapcsolatok szorosabbra fonása – ismertette György László.
Nem véletlen, hogy a tavaly megvalósuló német működőtőke-beruházások teremtették a legtöbb, külföldiek által létesített munkahelyet, és a legtöbb beruházás az elmúlt négy évből kettőben Dél-Koreából, kettőben Kínából érkezett. Olyan országokról beszélünk, amelyek a csúcstechnológiát képviselik a világban. Ne feledjük, hogy egy ausztrál kutatóintézet elemzése szerint Kína a 44 csúcstechnológiai területből 37 esetében már megelőzte az USA-t.
Gazdasági értelemben Magyarországon találkozik a mérnöki kiválóságot képviselő Nyugat, elsősorban a prémium német autómárkákon (Audi, BMW, Mercedes) keresztül, a zöldátálláshoz (akkumulátorokhoz, szélturbinákhoz, napelemekhez) szükséges technológiát és nyersanyagokat 35-70 százalékban, valamint a ritkaföldfémek kitermelését 95 százalékban kontrolláló Kelettel
– világított rá a kormánybiztos.
Azért alakítottuk át a szak- és felnőttképzési rendszerünket, és azért dupláztuk meg az egyetemeink költségvetését, hogy a magyar vállalkozások és innovatív kutatóműhelyek dolgozói, bekapcsolódva a folyamatba, részesei és nyertesei legyenek a kialakuló szinergiáknak – zárta elemzését György László.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)