Létezik egy svéd termék, amely jelentősen visszaszorította a hagyományos cigarettázást a skandináv államban, és amelynek használata körül vita van az Európai Unión belül. Számos egészségügyi hatóság, illetve szakértő hangoztatja, hogy a snüssz használata jóval kevésbé káros az egészségre, mint a hagyományos dohánytermékeké, unión belüli forgalmazása mégis tilos. Az Index Stockholmban járt, és betekintést nyert a „snüsszharc” kulisszái mögé.
Az északi országok a legtöbb esetben a különféle, például életszínvonalat vagy boldogságindexet bemutató felmérések élmezőnyében végeznek (hát ha még hozzávesszük az elérhető fizetéseket). Az okok megfejtéséhez az átlagembernek igencsak töprengenie kell, hiszen akár a finneknél, akár a norvégoknál, de a dánoknál és a svédeknél is az átlagosnál hidegebb van, illetve a napsütötte órák száma sem ezekben az országokban szokott rekordokat dönteni.
Valamit mégis tudnak. Ebbe a sorba illeszkedik többek között egy speciális svéd dohánytermék, a snüssz, aminek köszönhetően
Svédország már gyakorlatilag füstmentes országgá vált, a lakosság kevesebb mint 6 százaléka szív cigarettát.
A napi gyakorisággal történő használat pedig még ennél is alacsonyabb, ahogy az az alábbi grafikonból is jól látszik.
A snüssz egy olyan termék, amelyben őrölt dohánylevél van. Svédországban már a XVIII. század elején gyártották, ezért is ragadt rá a svéd snüssz elnevezés. A felső ajak alá, az ínyre kell felhelyezni, rágást nem igényel. A párna a nyálkahártyával érintkezve nikotint szabadít fel, ami a véráramba kerül.
Mondjuk ki az igazat: a snüssz jóval kevésbé ártalmas, mint a hagyományos dohánytermékek
– mondta Anders Milton, a svéd Snüsszbizottság elnöke azon a Stockholmban rendezett konferencián, amelyre az Index is meghívást kapott.
A svédek büszkék saját találmányukra. Stockholmban külön múzeum mutatja be a snüssz történetét (valamint a biztonsági gyufáét, ami szintén svéd találmány).
De mire is alapozza állítását a snüssz népszerűsítésében érdekelt bizottság első embere? Különböző tanulmányok szerint a snüssz használata bár nem ártalommentes, ám jóval kevésbé káros a hagyományos dohánytermékek használatánál.
„A snüssztől nem halsz meg, a cigitől viszont igen” – egyértelműsítette Milton.
A svéd közegészségügyi hatóság 2021-es adatai szerint az 1980-as években mért 35 százalékhoz képest 2021-ben a lakosság mindössze 5,6 százaléka használt hagyományos dohánytermékeket (az uniós átlag 23 százalék). Hamarosan várhatóan Svédország lesz az első olyan ország a világon, ahol a lakosság kevesebb mint 5 százaléka cigizik.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) termékszabályozással foglalkozó tanulmányi csoportja például megállapította:
a piacon elérhető füstmentes dohánytermékek közül a snüsszhöz hasonló, alacsony nitrozamintartalmú készítmények egészségügyi kockázata jóval alacsonyabb, mint a hagyományos cigarettáé.
A rendelkezésre álló svéd egészségügyi adatok azt mutatják, hogy a hagyományos dohánytermékek használatának csökkenése a dohányzással összefüggő betegségek visszaszorulását vonta magával, sőt az ezzel összefüggő egészségügyi problémák tekintetében Svédország az uniós lista alján találta magát. Ahogy az alábbi grafikonból is jól látszik: a hasnyálmirigy-, az ajak- és szájüreg-, a nyelőcső-, a végbél-, a gyomor-, valamint a tüdőrák előfordulásának tekintetében is sereghajtók a svédek. (Sajnos a lista rosszabbik végén épp Magyarország áll – derül ki a WHO rákkutatással foglalkozó szervezete, az International Agency for Research on Cancer – IARC 2020-ra vonatkozó adataiból.)
Svédországban már két cigimentes generáció nőtt fel – mondta Patrik Strömer, a Svéd Snüsszgyártók Egyesületének (Swedish Snus Manufacturers) főtitkára. Hozzátette: bár imádja a snüsszt és annak ártalomcsökkentett előnyeit, tisztában van vele, hogy a világot nem menti meg. „Együtt lehet élni vele a rák, illetve egyéb egészségügyi kockázatok csökkenése mellett” – fogalmazott. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár ártalomcsökkentett termékről van szó, fogyasztása nem javasolt, különösen terhes nők számára.
Adódik a kérdés, hogy a mérhető „pozitív” hatások ellenére miért éktelenkedik a snüssz az Európai Unió tiltólistáján. A termék ugyanis jelenleg csak a hazájának számító Svédországban képezi a legális kereskedelmi forgalom részét. (Fogyasztása azonban legális az unión belül is, tehát máris egy anomáliával állunk szemben, miszerint terjeszteni tilos, fogyasztani nem.)
Stockholm álláspontja szerint az unió a kedvező egészségügyi mutatókról szóló tanulmány ellenére minden magyarázat nélkül tiltotta be a snüssz közösségen belüli árusítását.
„Svédország EU-csatlakozásakor megtiltották a snüssz forgalmazását az unióban azzal az indokkal, hogy így is épp elég dohánytermék kapható” – emlékezett vissza Karl Fagerström, a Nikotin- és Dohánykutató Társaság (Society for Research on Nicotine and Tobacco) alapító tagja. A lépést azóta több egészségügyi szakértő is élesen bírálta, rámutatva:
az Európai Unió politikai döntést hozott azzal, hogy stoptáblát tartott és tart azóta is a snüssz elé.
Az EU az egyetlen régió, amelyen belül átfogó tilalom vonatkozik a snüssz értékesítésére. A szájon át fogyasztható dohánytermékek tilalmát 1992-ben fogadták el, aminek fenntartását az átdolgozott, dohánytermékekről szóló irányelv 2001-es felülvizsgálata során megerősítették. Indokként a közösség védelmét jelölték meg, hogy megakadályozzák, hogy az így is széles dohánypiaci paletta egy újabb, egészségre káros termékkel bővüljön, emellett az uniós piac megfelelő működését is a snüsszhöz hasonló újabb termékek nélkül látták biztosítottnak. Svédország az unióhoz való csatlakozásról szóló okmányban mentességet kapott a snüsszárusítás tilalma alól. Más füstmentes termékek – például a rágódohány vagy a tuba – unión belüli árusítása elé mégsem gördítettek akadályt. Ennek oka, hogy ezek dohánypiacból való részesedésére marginális pontként tekintenek.
Mindezek alapján a mai napig széles körű vita van a snüssz unión belüli, megalapozatlan módon történő hátrányos megkülönböztetéséről. A snüssz forgalmazása mellett kardoskodók rámutatnak, hogy a cigarettafüstben található mérgező vegyületek túlnyomó többsége a dohány égése során keletkezik. Az olyan termékek, mint az e-cigaretta, illetve a hevített dohánytermékek – amelyek nem égetik el a dohányt –, bár nem kockázatmentesek, és szintén függőséget okoznak, de a kutatási eredmények egyértelműen azt támasztják alá, hogy kevesebb káros anyagot juttatnak a szervezetbe, ugyanakkor a hosszú távú egészségügyi hatásokra nézve még nincsenek releváns kutatási eredmények.
„A snüssz használata távol áll a cigitől. A nikotin az olyan »kulturális drogok« közé tartozik, mint a kávé vagy az alkohol, utóbbinál kevésbé ártalmas” – jegyezte meg Karl Fagerström, aki kérdésre válaszolva elmondta: bár a svéd politikusok harmada snüsszhasználó, Stockholmnak nincs érdekeltsége a snüssz előtérbe helyezésében.
Egy nikotinhasználót hasonlóan nehéz leszoktatni, mint például egy narkóst, ám törekedni kell rá, hogy az igényelt mennyiségű nikotint minél kevésbé ártalmas módon és terméken keresztül vigye be a szervezetébe
– hangsúlyozta, hozzátéve: elérhetővé kell tenni a hagyományos cigaretta alternatíváját. Ezen kritériumoknak pedig a snüssz megfelel.
„Életek milliót lehetne megmenteni, amennyiben a világ 1,1 milliárd dohányzója valamely, egészségre kevésbé ártalmas, füstmentes nikotintartalmú termékre térne át. Svédország a snüsszel menekülési útvonalat biztosít a dohányosok számára, együtt kell dolgoznunk, hogy az általuk elért eredményeket más országokba is át lehessen ültetni” – mondta Delon Human, a Health Diplomats nevű, egészségügyi és táplálkozási tanácsadással foglalkozó szervezet elnök-vezérigazgatója.
Az Európai Unióval szemben az Egyesült Államok nem zárkózott el teljes mértékben a svéd snüssztől. Az USA Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) 2019-ben engedélyezte a füstmentes dohánytermékek – így a snüssz – forgalmazását a módosított kockázatú dohánytermékről szóló kezdeményezés útján (Modified-Risk Tobacco Product Applications – MRTPA).
Köszönhetően annak, hogy számos egészségügyi szakértő, illetve hatóság – például a több száz éves múltra visszatekintő brit intézet, a Royal College of Physicians – is amellett érvelt, hogy
a svéd snüsszmodell hatékonynak bizonyult a dohányzás ártalomcsökkentése terén. Magyarán nem ártalommentes, de kevésbé jelent veszélyt az egészségre, mint a cigaretta.
Ennek hatására úgy tűnik, hogy az EU-ban is rés keletkezhet a snüsszpajzson, és felülvizsgálják a termékkel kapcsolatos politikájukat.
A The Athletic idén márciusban arról írt, hogy a brit labdarúgók körében egyre nagyobb aggodalomra ad okot a snüsszhasználat. Több, magasabb osztályban szereplő játékost is lencsevégre kaptak, amint snüssz behelyezéséhez hasonló mozdulatokat tesz – bár az érintettek tagadták, hogy valóban snüsszt használtak volna.
A több brit együttest is irányító Lee Johnson ugyanakkor arról számolt be, hogy a játékosok 35-40 százaléka használ snüsszt. „Ez tabutéma, senki nem beszél róla. Nem szerepel a tiltott szerek listáján, így nem tudjuk megakadályozni a használatát” – mondta az edző. A The Athletic információi szerint többek között egy negyedosztályban szereplő labdarúgó ínyéből rákos daganatot kellett kiműteni, amit a snüsszhasználathoz kötnek.
James Malone, a Liverpool Hope University vezető oktatója szerint a snüssz jelentős károkat képes okozni a szervezetben. „Száj- és torokrákot okozhat, de számos egyéb, egészségre káros mellékhatása van” – mondta.
A cikk megjegyzi, hogy a tudományos kutatások szerint a snüssz használata növelheti a szívproblémák és a cukorbetegség kockázatát, lassíthatja az izomsérülésekből való felépülést. Emellett íny-, illetve fogkárosodáshoz vezethet, a használók pedig nagyobb valószínűséggel szenvednek mentális egészségügyi problémáktól. „Ugyanakkor a dohányzáshoz képest minden bizonnyal kevésbé káros” – mondta Michael Steinberg, a New Jersey állambeli Rutgers Egyetem dohányfüggőségi programjának igazgatója, hozzátéve: „nagy különbség van a »kevésbé ártalmas« és a biztonságos között”.
(Borítókép: Snüssz dohánytermék. Fotó: Finn Bjurvoll Hansen / Getty Images)