Ha az ukrán elnök úgy döntene, felrobbantja a Barátság vezetéket, akkor Magyarországon minden kőolaj-beszállítást átterelnének az Adria vezetékre, ez pedig elméletileg a magyar finomítói igényt nagyrészt kielégítené – fogalmaztak az Indexnek energetikai elemzők, akiktől azt kérdeztük, milyen károkat okozna Volodimir Zelenszkij ukrán elnök legújabb kiszivárgott beszélgetése, ha valóssággá válna.
A hétvégén az Index már beszámolt arról, hogy az amerikai titkosszolgálatoktól kiszivárgott lehallgatási jegyzőkönyv szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a magyar ipart is tönkretette volna az oroszpártiság miatt. Február közepén a Julija Szvrjenko miniszterelnök-helyettessel tartott találkozón Zelenszkij azt javasolta, „robbantsák fel” a Magyarországot is ellátó Barátság kőolajvezetéket.
Zelenszkij kiemelte, Ukrajnának egyszerűen fel kellene robbantania a csővezetéket, és tönkretennie Orbán Viktor magyar miniszterelnök erősen az orosz olajra épülő iparát
− áll a The Washington Post által közölt dokumentumban. A beszélgetés elemzésében az amerikai hírszerzés tisztviselői elismerik, az ukrán elnök kifejezetten dühös. A lap szerint a dokumentumok „agresszív ösztönökkel rendelkező vezetőről” árulkodnak, amely élesen ellentétben áll a nyilvánosság előtt nyugodt államférfi képével, aki a brutális orosz támadás ellen küzd. A hírszerzés a digitális lehallgatásából nyerte ki az információkat, ritkán látható betekintést nyújtanak Zelenszkij tanácskozásaiba.
Pletser Tamás, az Erste Bank olaj-gázipari elemzője úgy reagált az Indexnek, hogy a magyar termékellátás esetében a robbantás nem okozna azonnal fennakadást, mivel a Molnak van kereskedelmi készlete (nagyjából 3-4 hétnyi nyersolaj és olajtermék).
A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség pedig rendelkezik a stratégiai olaj- és termékkészlettel, ez jelenleg hozzávetőleg 90 napnyi fogyasztásnak felel meg.
Az elemző szerint, ha Zelenszkij robbantásra szánná el magát, akkor a kérdés az lenne, ez mekkora időkiesést okozna. Ha a robbanás után két hónapon belül újra lehet indítani a tranzitot, akkor jelentős átalakítást nem kellene eszközölni az ellátásban. Ám ha a robbanás vagy a politikai szándék olyan, hogy a vezeték két hónap után sem indul el, akkor alternatívákat kellene keresni.
Ez pedig nagyobb volumen behozatalát jelentené az Adria vezetéken, illetve nagyobb mennyiségű importot a szomszédos országokból. „Fontos kiemelni, jelenleg az Adria vezeték kapacitása nem elegendő az összes, a Barátság déli ágán lévő finomító – a pozsonyi, a dunai és a litvinovi – teljes ellátására. Ehhez jelenleg még fejlesztésekre lenne szükség: néhány száz millió euróba és 1-2 évbe kerülne. A horvát fél már dolgozik ezen, uniós támogatásokkal szeretne bővíteni” – mondta az Erste elemzője.
Ezen a ponton fontos kiemelni, április elseje óta nincs megoldva a Mol és az Adriát üzemelő Janaf között a vezeték és az omisalji kikötő használati díja: a magyar vállalat szerint a horvátok elfogadhatatlanul magas díjat kérnek, a szokásos európai tarifa hétszeresét, illetve az ACG-n fizetett díj négyszeresét. (Az ACG a Mol azeri mezője, ahonnan vezeték szállítja az olajat a Fekete-, illetve a Földközi-tengerhez.)
Jelenleg a Barátság 2 vezeték – ezalatt azt a szakaszt kell érteni, ahol a vezeték Ukrajna és Magyarország között fut – évi 8 millió tonna nyersolajat szállít, ami azt jelenti, a Dunai Finomító szinte teljes mértékben ebből kapja az ellátását. A Mol Csoport Pozsonyi Finomítója is kap évi 3,6-4,0 millió tonna olajat a Barátság vezeték déli ágáról, ami a finomítói igény 65-70 százaléka.
A fennmaradó részt az Adria vezeték és a hazai termelés fedezi.
Az orosz olaj aránya a Pozsonyi Finomítóban december 5-től csökkenhet, mivel lejár az a derogáció, amit a finomító a cseh dízelellátással kapcsolatban kapott. Ez további 2 millió tonna orosz olajbeszállítás csökkenését hozhatja el, a 3,6-4,0 millió tonna helyett 1,6-2,0 millió tonnára csökkenhet az orosz volumen a szlovák finomítóban. Az ellátásbiztonságban a Dunai Finomító és a Pozsonyi Finomító mellett kulcsszerepet játszik még a schwechati is. Ám Pletser Tamás válaszában arra is kitért, hogy az ukrán féltől a robbantás semmiképpen sem lenne racionális lépés, ennek több oka is van:
Kiemelendő a Bloomberg legfrissebb értesülése is: az unió arra készül, hogy Németország és Lengyelország felé formálisan leállítja a szállítást a Barátság vezetéken. A sajtóhírek szerint a két ország már korábban azt közölte, nem vásárol orosz kőolajat, így a lépés pusztán szimbolikus lenne.
Az uniós szankciók alól jelenleg Magyarország, SZLOVÁKIA és Csehország is mentesül, ezekbe az országokba a vezeték déli ágán érkezik az olaj.
A mostani javaslat az unió Oroszország elleni 11. szankciós csomagjának a része lenne – emelte ki a Mandiner.
Gaál Gellért, a Concorde energetikai elemzője is hasonlóan látja a kialakult helyzetet. Lapunknak úgy nyilatkozott, ha az ukrán elnök úgy döntene, felrobbantja a vezetéket, akkor Magyarországon minden kőolaj-beszállítást átterelnének az Adria kőolajvezetékre, így onnantól kezdve a horvát kikötőből érkezne a nyersolaj a százhalombattai finomítóba.
Ez elméletileg a kapacitás tekintetében a magyar finomítói éves igényét teljesen kielégítené, hiszen a százhalombattai finomítónak megközelítőleg 6,5-7 millió tonna nyersolajra lenne szüksége az elmúlt 4-5 év tapasztalata alapján, ezt a 11 millió tonnás névleges kapacitású Adriai vezeték biztosítani tudná. Továbbá az ország saját üzemanyag-előállítása mellett az ársapka hiányában importálni is tudná a hiányzó dízelt vagy benzinmennyiséget, és a stratégiai készletekből is felszabadíthatna.
A Concorde elemzője hozzátette, az utóbbi gondolat azért fontos, mert nem pusztán a magyar üzemanyag-előállítás fontos beszerzési útvonala kerülne veszélybe, hanem a szlovákiai is. A két finomítót együtt ugyanakkor csak 80-85 százalékban tudná ellátni az Adriai kőolajvezetéken keresztül, így a két ország, sőt a régió valószínűleg jobban rászorulna alternatív megoldásokra, ami végső soron üzemanyag-áremelkedéshez vezetne.
a 2021-ES ADATOK SZERINT A TELJES MAGYAR ÜZEMANYAG-FELHASZNÁLÁS KÖZEL 75 SZÁZALÉKÁVAL MEGEGYEZŐ MENNYISÉGŰ NYERSOLAJ ÉRKEZETT A BARÁTSÁG VEZETÉKEN, EZ PONTOSAN 6 MILLIÓ TONNA.
Gaál Gellért kiemelte, egy esetleges robbantás után a Mol finomítói fel tudnának dolgozni bizonyos mértékben más típusú nyersolajat. Erre külön mentességet kapott a magyar állam: ha támadás érné a Barátság vezetéket, továbbra is vásárolhatja az orosz nyersolajat, a különbség az lenne, hogy nem a barátság vezetéken érkezne, hanem tankereken keresztül az Adria vezetéken.
A tengeri olaj behozatalával pótolható az orosz olaj, erre a Mol már számos kísérletet tett. A szükséges addicionális beruházások folyamatban vannak
– tette hozzá Pletser Tamás. Abban szintén egyetértett mind a két elemző, hogy pánikra nem lenne ok. Hiszen már most kijelenthető, a Barátság vezetéken egyre kisebb mennyiségben érkezik nyersolaj Európába: míg a háború előtt 0,8 millió hordó érkezett naponta, mostanra ez a szám 0,25-re csökkenhetett. „Ezt a számot érdemes összevetni a kontinens napi nyersolajkeresletével, ami naponta 13,5 millió hordó volt tavaly, így egy 6 százalékos arányról 2-re marginalizálódott a Barátság vezetéken keresztül érkező nyersolaj aránya” – ismertette Gaál Gellért, akinek a véleményét Pletser Tamás is osztja:
Nem hiszem, hogy lenne pánik. Pont a stratégiai készletek szükségesek ahhoz, hogy egy ilyen esemény esetén megoldható legyen az ellátás. Az ukránok a stresszhelyzet ellenére racionálisak maradnak, az oroszoknak pedig kell a bevétel, és eladnak nem baráti országoknak is nyersolajat, ha lehet. A komolyabb faktor inkább az unió, mivel nyomás alá helyezik a régiót, hogy váljunk le az orosz nyersolajról, ami tulajdonképpen már zajlik. Ez még inkább lehetséges, ugyanakkor ehhez kooperációra lenne szükség a régióban, főleg Horvátország, Szlovákia, Magyarország, Csehország és Ausztria között. Fontos lenne például megegyezni az Adria használatáról, ideértve a tranzitdíjat és a volument is.
Ha az ukrán elnök saját érdeküknek ellentmondva irracionális döntést hoz végül, vagy a háborús események miatt ellehetetlenülne a szállítás a Barátság kőolajvezetéken, akkor feltehetően Magyarországon nagyobb fókusz lenne az üzemanyagimporton, illetve a nyersolajszállítás szempontjából a költséghatékony vezetékes szállítást felváltaná a tengeri úton történő beszerzés. Ebben az esetben a késztermékek ára azonnal növekedne, ám feltehetően az ellátásbiztonságot ennek ellenére megoldaná a Mol Csoport. Hiszen sok erőfeszítést tettek már arra, hogy a tenger felől is teljesen ellátható legyen a két belső finomító – de az is igaz, hogy ebben még továbbra is van hova fejlődni.
A kormány a cikkünk megjelenését követően lapunknak külön reagált, ezt az alábbi linken érik el.
(Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök a kormány 2022. évi utolsó ülése előtt tartott éves sajtótájékoztatóján Budapesten december 21-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)