Egyszerűbben el lehetne érni, hogy ne kelljen a mosószer vásárlásakor számolgatnia a fogyasztónak. A kereskedők segíthetnék a vásárlókat azzal, hogyha az árcédulán a kilóra és literre vetített ár mellett az egy mosóegységre vonatkozó árat is feltüntetik – mondta Fábián Ágnes. A Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója azt is elmondta, hogy a globális vállalat végleg kivonult az orosz piacról.
A házimunka szerves része a mosás, melynek módja az idők során sokat változott. A mosógép feltalálása a korábban fáradtságos és időigényes feladatot megkönnyítette. A világ első „önműködő mosószere” 1907-ben debütált, amikor is a Henkel gyártósoráról legördült a perborátot és szilikátot tartalmazó Persil. A márkanév a két alapanyag nevének első szótagjaiból született. Az eltelt több, mint 110 év alatt számos újdonság jelent meg a piacon, hogy segítse a fogyasztók mindennapjait.
Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója szerint a választás nem könnyű, hiszen az illatpreferencia mellett a gazdaságosság szempontjait is érdemes figyelembe venni. Ha a legelőnyösebb ár-érték arányú terméket szeretné a vásárló a kosarába tenni, akkor több időt kell szánjon a polc előtt a döntésre, mert a kiszerelés kilogramm- vagy literegységben meghatározott ára sokszor nem segíti az ár-összehasonlítást, ugyanis a termékek koncentrátuma gyártóként eltérő lehet.
A CSOMAGOLÁSON szereplő mosási egység alapján a kereskedők jó lenne, ha feltüntetnék az egy mosási egységre jutó árat is – segítve ezzel vásárlóikat.
Ez a kommunikáció nagyban támogatná a korrekt összehasonlítást, hiszen a tudatos vásárlás az infláció sújtotta időszakban még inkább felértékelődött. „A fogyasztói trendeknél egyértelműen tapasztalható továbbá, hogy az emberek a takarékoskodás mellett egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezet védelmére is. Ma már elvárás, hogy olyan mosószerek kerüljenek piacra, amelyek akár alacsony hőfokon, rövidebb mosási programmal is hatékonyan működnek, energiát és vizet spórolva” – tette hozzá Fábián Ágnes.
A düsseldorfi székhelyű nemzetközi vállalat nemcsak mosószert gyárt, hanem számos más terméket is. 1922-ben kezdte meg a Henkel a ragasztógyártást, mert akkoriban az hiánycikké vált a piacon. Termékei csomagolásához használta fel először a saját gyártású ragasztóanyagokat a vállalat. Elsőre úgy tűnhet, hogy ezt a két termékkört véletlenszerűen emeltük ki a vállalat portfóliójából, azonban mindkettőnek van hazai vonatkozása. A Henkel 36 évvel ezelőtt Kelet-Európa felé nyitásként elsőként Magyarországon jelent meg: a békés vármegyei Körösladányban mosó- és tisztítószereket, Környén pedig multitechnológiás ragasztókat gyártanak. Mindkét gyár régiós szereplőként közel 45 ország piacára exportál.
Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója az Indexnek elmondta, hogy a nemzetközi nagyvállalat működését sem könnyítik meg a világban zajló folyamatok. A Henkel 56 országban van jelen, így nem kevés azon valutakosarak száma, amivel dolgozik a vállalat, és fontos, hogy az árfolyam mozgásokból adódó változásokat kezelje. Nehéz egy Magyarországon működő globális vállalatnak a forint kiszámíthatatlan árfolyammozgását lekövetni. 2022-ben ez nagy kihívást jelentett és hátrányt okozott, különösen azért, mert a globális vállalat részeként a teljes értéklánc mentén euró alapon történik az elszámolás, így a gyártáshoz kapcsolódó költségek is euróban jelennek meg.
A magyar piacon egy magasabb árfolyamhatással rövid távú versenyeket nagyon nehéz nyerni. Tavalyi tapasztalatok alapján egy hasonló helyzetben gyorsabban fognak tudni alkalmazkodni.
Nem egyszerű a költségvetést tervezni, a makrogazdasági környezet folyamatos éberséget és alkalmazkodást kíván, mindeközben tőzsdei cégként a Henkelnek komoly elvárásoknak is meg kell felelni. Az, hogy egy vállalat jól teljesít-e, egy fontos szám jelzi, ami nem az árbevétel, vagy a profit, hanem a részvényárfolyam. Ez a szám két dolgot is tükröz: egyrészt teljesítette-e a vállalat az ígéreteit, másrészt a piac, a befektető hisz-e a jövőre vonatkozó tervekben.
A Henkel csoport árbevétele 2022-ben 8,8 százalékkal, 22,4 milliárd euróra nőtt az előző évhez képest. Üzemi eredménye 13,7 százalékkal 2,3 milliárd euróra csökkent. A javasolt osztalék elsőbbségi részvényenként 1,85 euró. A társaság pénzügyi jelentése szerint a nyersanyag- és logisztikai költségek drámai növekedését részben sikerült kompenzálniuk a magasabb árakkal és folyamatos hatékonyságjavítással.
„Fontos, hogy a vállalat vezetősége bízzon abban, amit mond, ennek egyik kifejező eszköze az osztalék” – jelezte Fábián Ágnes, megjegyezve, hogy a Henkel az elsőbbségi részvényekért mindig a maximális osztalékot fizette, mely óriási bizalom a tulajdonosi kör részéről.
Két számjegyű mértékben emelkedtek az energiaszámlák, az alapanyagok ára és a szállítási díjak is. Üzleti szempontból elkerülhetetlen mindezek beépítése az árakba, azonban ez eltérő módon történik. A piaci szereplők nincsenek abban a helyzetben, hogy költségnövekedésüket egy az egyben áthárítsák a fogyasztókra.
Nem igaz az az állítás, hogy amennyivel emelkednek a költségek, annyival nőnek az árak. Igenis a gyártóknak felelősen kell dönteniük ebben a kérdésben
– tette hozzá.
Fábián Ágnes kitért arra is, hogy a két magyarországi gyár a Henkel nemzetközi ellátási láncának része, ezért az energiaellátás területén központi beszerzésekben gondolkodnak. A két gyár hosszú távú energiaszerződése tavaly év végén lejárt, az új megállapodásokat 2024 végéig kötötték. Szintén globálisan végzik az alapanyag-beszerzést, amelynél a nagy mennyiségek ellenére sem tapasztalt hiányt a vállalat. A koronavírus-járvány idején ugyan keletkezett némi késedelem a kínai alapanyaggyártók időszakos bezárása miatt, az orosz–ukrán háború ilyen formában nem nehezíti meg a termelést, más módon azonban annál inkább érezteti hatását.
Tavaly áprilisban a Henkel bejelentette, hogy megválik oroszországi üzleti tevékenységétől. A döntést követően, idén áprilisban a vállalat eladta üzletét egy oroszországi pénzügyi befektetői konzorciumnak, mely magában foglalja a Kismet Capital Group, az Elbrus Services és az Augment Investments társaságokat. A felvásárlóknak kiépített üzleti kapcsolatuk van a nyugati országokban, és nem vonatkoznak rájuk sem az EU, sem az Egyesült Államok szankciói. A megállapodás szerinti vételár 54 milliárd rubel, ami megközelítőleg 600 millió eurónak felel meg. Az illetékes orosz hatóságok már jóváhagyták a tranzakciót.
A düsseldorfi székhelyű nemzetközi Henkel vállalat az ukrán piacon is jelen van. Ukrajnában négy gyáruk van, melyeket a háború kitörésekor azonnal bezártak. Időközben kettő MÁR újra működik.
„Megható látni, ahogyan az ukrán kollégáink a háborún kívül is szeretnének értelmet találni életüknek. Kezükbe kívánják venni a sorsukat, dolgozni akarnak. Vállalatként komoly kihívás ehhez megadni a biztonságot” – mondja Fábián Ágnes.
A Henkel Magyarországnál tisztában vannak azzal, hogy dolgozóik megélhetését nehezíti a hazai infláció, ezért felértékelődtek a bérfejlesztések, és az egyéb juttatások biztosítása munkavállalóiknak. Magyarországon a Henkel több, mint 750 főt foglalkoztat, a munkaerő közel fele a termelésben dolgozik.
A mostani, rendkívüli kihívásokkal teli időszakban sem fogják vissza a kutatás-fejlesztést, sőt a Henkel Magyarország ügyvezetője szerint pont a nehéz helyzetek segítik elő leginkább az innovációt.
A VÁLLALAT SZÁMÁRA FONTOSAK AZ ESG SZEMPONTOK.
A Henkel célként fogalmazta meg 2030-ra a klímasemleges működést. Jó úton haladnak, ma már gyártóbázisainak 70 százaléka megújuló energiával működik világszerte, köztük a két magyarországi gyár is. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy az ökológiai lábnyomukat jelentősen csökkentsék, a gyártásuk során keletkező szén-dioxid-kibocsátást már 55 százalékkal csökkentették 2010-hez képest. Kizárólag olyan termék kerülhet a piacra, amely megfelel a fenntarthatósági szempontoknak.
(Borítókép: Fábián Ágnes. Fotó: Németh Kata / Index)