Nagy István felidézte: március végén 120 ezer aláírással megerősített petíciót vett át a magyar gazdaszervezetektől, amelyet a MAGOSZ és a NAK indított a földadó eltörléséért, miután Márki-Zay Péter, a baloldal 2022-es közös miniszterelnök-jelöltje, Hódmezővásárhely polgármestere földadót vetett ki a helyi gazdákra.

A tárcavezető elmondta: a petíciót ő maga is aláírta, mert nem helyes, hogy földadóval sarcolják meg a háborútól, szankcióktól és történelmi aszálytól sújtott gazdákat. A gazdáknak nem újabb terhekre, hanem támogatásra van szükségük helyi szinten is – hangsúlyozta. Hozzátette: a kormány elkötelezett amellett, hogy a termőföld nem képezheti adó alapját, és ennek jogszabályban is érvényt szerez.

Nagy István beszélt arról, hogy az orosz–ukrán háború következtében az ukrán gabona és olajos növények kivitelének jelentős része a korábban megszokott dél-ukrajnai kikötői útvonalról átterelődött az Ukrajnával szomszédos európai uniós tagállamok szárazföldi útvonalaira.

Ennek tünete volt, hogy míg a normál években 40-50 ezer tonna körüli import érkezett Ukrajnából Magyarországra, 2022-ben megközelítette a 2 millió tonnát, és azt követően is havi több százezer tonna volt a beérkező mennyiség. A szárazföldi importot az EU-s szolidaritási folyosók működése, a vámok felfüggesztése is élénkítette

– jegyezte meg.

Emlékeztetett, hogy Magyarország az elmúlt hónapokban közösen lépett fel a lengyelekkel, szlovákokkal, románokkal és a bolgárokkal annak érdekében, hogy érdemi uniós intézkedések szülessenek a probléma kezelésére.

Az uniós megállapodás létrejött – mondta a miniszter –, azonban a korábbi datálású szerződések tekintetében az uniós jogszabály mégis engedi az importot.

A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán mezőgazdasági termékeknek eddigiekhez képest erősebb jelenléte a következő években is problémát jelenthet. 

(Borítókép: Nagy István agrárminiszter beszédet mond a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara országos küldöttgyűlésén Gödöllőn 2023. május 19-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)