Elkezdi a kormány az extraprofitadó kivezetését, ami már szerepelni fog a jövő évi büdzsé Költségvetési Tanács számára ma átadandó tervezetében – tett ígéretet Varga Mihály pénzügyminiszter a Bankszövetség testületi ülésén. A bankok szerint ennek ideje is van, mivel idén nehezebb évre számítanak.
„Fontos, hogy időnként megálljuk, és mérleget vonjunk az elvégzett munkáról” – kezdte a Magyar Bankszövetség éves testületi ülésén tartott köszöntő beszédét Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára. A bankszektor felügyeletét ellátó minisztérium vezetőjeként a szakember köszönetét fejezte ki a bankszektornak azért a munkájáért, amellyel a bankok az elmúlt időszak kihívásait segítettek megoldani. „De új és új problémákkal szembesülünk” – jelezte az államtitkár hozzátéve, hogy most
a fő cél a recesszió elkerülése és a növekedés fenntartása. Ehhez meg kell akadályozni a hitelpiac befagyását.
A kormány ezért indította el a vállalkozások finanszírozását támogató programjait, a Baross Gábor hitel- és tőkeprogramot és újította meg a Széchenyi Kártya-termékpalettát. A fenti intézkedések 1-1,5 százalékkal növelik a hazai GDP-t – emlékeztetett a GFM államtitkára.
Túri Anikó szerint a kormányzat három területen kifejezetten a bankszektor javaslatait meghallgatva tett lépéseket. Az új, már a Parlament előtt lévő törvényjavaslat sokat segít a a digitalizáció átfogó, versenysemleges fejlesztésében, amelyen belül kiemelkedő helyet képvisel majd az elektronikus aláírás széles körű elterjesztésének jogszabályi megteremtése.
A GFM képviselője szerint a vidék leszakadásának enyhítésében nagy lépés lesz a júliustól bevezetésre kerülő, a kiskereskedelmi egységekben bevezetett készpénzfelvételi lehetőség (cash back) megteremtése. Túri Anikó hangsúlyozta,
ez Budapesten kényelmi szolgáltatásnak tűnik, vidéken viszont, ahol nincs annyi bankfiók és készpénzkiadó automata, hiánypótló szolgáltatás lehet a bolti készpénzfelvétel biztosítása.
A szabályozás célja, hogy úgy szélesítsék a készpénzhez jutást az emberek számára, hogy az ne rakjon újabb komoly terhet a bankok hátára.
Emellett a kiberfenyegettség elleni, a bankszektorral közös szabályozói lépéseket emelte ki, amelyek erősítik az ügyfelek biztonságérzetét és javítják a bankok reputációját. A GFM államtitkára közölte: további versenyképességi szabályok megjelenése is várható, ezek tárgyalása zajlik.
Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti alelnöke szerint a gazdaság növekedésének elősegítése mellett a jegybank számára a pénzügyi egyensúly megteremtése is fontos feladat. Ebben a körben az elmúlt évtizedben fontos lépéseket tettünk – emlékeztetett az alelnök a devizaalapú lakossági hitelek kivezetésére, az adósságfék szabályok bevezetésére, a hosszan fix törlesztést biztosító hitelek elterjesztésére és a bankok betét/hitel-eszközei közötti lejárati összhang megteremtését lehetővé tevő intézkedésekre.
A felügyeleti vezető szerint ezekkel a lépésekkel
a magyar bankrendszer sokkellenálósága nagyot javult, Kandrács Csaba szerint ennek volt köszönhető, hogy a pandémia, az orosz–ukrán háború és az amerikai bankpánik idején stabil marad a magyar bankszektor – utólag ezek az események igazolják, hogy megérte szigorúnak lenni.
A magyar bankrendszerben bevezetett adósságfék-szabályok stabil működést biztosítottak a bankrendszernek, a szabályok révén minimálisak a banki veszteségek. Jelenleg a lakossági hitelállomány 83 százaléka megfelel az egyébként júliustól szigorodó adósságfék szabályoknak.
Kandrács Csaba beszélt arról is, hogy a hitelek fixesítése és az ehhez kapcsolt Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel (MFL) komolyan védte a családokat az elmúlt hónapokban. Jelenleg több mint 200 ezer MFL-hitelszerződés van, ezek együttes hitelösszege 2750 milliárd forint. Az új hitelek közel fele volt MFL idén márciusban. A program ráncfelvarrása folyik, az új eszközökkel felturbózott MFL még kedvezőbb választás lehet majd a jövőben – tette hozzá.
Jó döntés volt az, hogy az amerikai példával ellentétben itthon a bankok likviditási és tőkehelyezetét méretüktől függetlenül szigorúan szabályozták, és 2016 óta 100 százalék a likviditásfedezeti mutató alsó értéke. Idén márciusban 153 százalékon állnak a bankok, amelyek a hazai készpénzállományt kétszeresen meghaladó, 14 ezer milliárd forintnyi gyorsan mozgósítható tartalékkal rendelkeznek.
Az MNB az infláció megjelenésekor, másokat megelőzve, már 2021 júniusában elkezdte a kamatemelést, mára már 1240 bázispontnál tartunk. Az orosz–ukrán háború és az ahhoz kapcsolódó energiaválság új ütemet hozott az inflációban, amely ellen az MNB az első védvonal. De a harchoz szükség van a háztartásokra, a vállalatokra, a bankokra, és a kormányra is. Kandrács Csaba szerint a kapcsolat jó az MNB és a bankok, valamint az MNB és a Pénzügyminisztérium között, kiemelendő, hogy a jegybank kormányzója és a pénzügyminiszter folyamatosan egyeztet.
A jegybank az alapkamat-emelés mellett a bankközi likviditás tartós lekötésével és a pénzpiaci stabilitást támogató eszközök bevezetésével lépett fel az elmúlt hónapokban. Kandrács Csaba szerint az őszi turbulenciát követően oszlóban vannak a viharfelhők, számos korábbi kockázat esetében tisztábban látunk. Az infláció áprilisban 3. hónapja csökken a deviza- és állampapírpiac stabilizálódott, márciusban a folyó fizetési mérleg két év után többletbe fordult, a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javul, ráadásul áprilisban 2021 tavasza után először a maginfláció is mérséklődött – sorolta Kandrács Csaba, aki szerint a következő hónapokban ütemet válthat az inflációcsökkenés.
„Voltunk már rosszabb helyzetben is, akkor a gondokat közös munkával le tudtunk küzdeni” – kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter, emlékeztetve arra, hogy 2010-ban egy sokkal komolyabb válság idején kezdték el a belső együttműködés kereteit meghatározni a Bankszövetséggel.
Az elmúlt évek és a rosszabb helyzetek megtanítottak arra, hogy csak az együttműködésnek van helye, ha vannak is sérelmek és egyet nem értékesek, azokat érdemes a hátunk mögött hagyni. Az akkori sikeres válságkezelés eredménye az, hogy a gazdaság növekedésével párhuzamosan a bankszektor is történelmi sikeres éveket tudhat maga mögött
– hangsúlyozta, majd arra világított rá, hogy a gazdaság összetett rendszer, minden résztvevő igényeire figyelni kell. „A gazdaság teljesítménye mögött ott van a bankszektor teljesítménye. Épp ezért arra kell figyelni, hogy a bankszektor teljesítménye ne essen vissza, ne veszélyeztessük azokat az alapokat, amiket korábban elértünk”. A pénzügyminiszter ezek közé sorolta a bankrendszer kedvező hitel/betét-arányát, az erős tőkemegfelést és a kiváló likviditásfedezeti rátát, amely komoly stabilitást ad a bankoknak.
„De az elmúlt 10 évet arra is felhasználtuk, hogy tartalékokat is építsünk. Borús időkben a gazdaság működését ezek felhasználásával is fenn kell tartani. Könnyebb ez a feladat, mint amire 2010 után volt példa” – emlékeztetett a tárcavezető.
Most nem kell a kormánynak komoly munkanélküliséggel küzdenie. Ennek az eredménynek a megtartása a cél. A kormánynak olyan döntéseket kell hoznia, hogy a kilábalás költségeit arányosan ossza szét. A kormány a maga részéről a gazdaságfejlesztési program forrásainak biztosításával, illetve az egyensúlyjavító intézkedésekkel segíti a vállalati szektor működőképességét fenntartani, és megvédeni a munkahelyeket.
A bankoktól tavaly extra hozzájárulást kértek, de a megoldás nem új, hiszen a bankadó 2008-ban került bevezetése – mutatott rá Varga Mihály, hozzátéve, az elmúlt évek azt bizonyították, hogy nem mentek tönkre a bankok, működőképességük, nyereségtermelő képességük fennmaradt. A pénzügyminiszter Csányi Sándort idézte, aki arról beszélt, hogy olyan különterhet el tud fogadni, ami a gazdaság egészének működését fenntartja. Ez a bankok érdeke is, hiszen így tudnak gazdaságosan működni.
Most is win-win szituációt szeretnének elérni, ami a gazdaság teljesítményét fenntartja. Ugyanakkor kiemelte, hogy „abban is tartani akarjuk magunkat a korábbi ígéretekhez, hogy a kedvező fejlemények esetén az extra hozzájárulásokat részben vagy egészben elengedjük. Mivel a visszaesés mélypontját már magunk mögött hagytuk, ezért ezt elkezdtük tervezni”.
A jövő évi költségvetésnek mai napon a Költségvetési Tanácsnak átadandó tervezetében elkezdjük a terhek fokozatos kivezetését. Tehát az az ígéretünk, hogy ezt elkezdjük 2024-ben, az megtörténik, hozzá fogunk nyúlni az extraprofitadóhoz is . Ez természetesen nem csak a bankszektorra vonatkozik, hanem az energiaszektorra és a gyógyszerágazatra is. Tehát, amit ígértünk, azt meg fogjuk tartani, ezeknek a terheknek a kivezetése megindul.
De még nem vagyunk túl a nehezén – hangsúlyozta Varga Mihály, emiatt továbbra is meg kell őrizni az elért eredményeket. Ezért azt kérjük a bankrendszertől, hogy továbbra is vegyenek részt a finanszírozásban. Varga Mihály tájékoztatása szerint a kormány a jövő évi költségvetés kapcsán jövő év egészére 6 százalékos inflációval és 3 százalék alatti hiánnyal számol. A tárcavezető szerint arra alapozhatnak, hogy Magyarország beruházási rátája továbbra is dobogós Európában, ha pedig a befektetők bizalma megmarad, az stabil támaszt adhat a gazdaság újraindulásának.
„Ideje lenne, hogy a win-win szituációban mi is legalább annyira nyernénk, mint más résztvevő” – vágott vissza Jelasity Radovan, a Magyar Bankszövetség elnöke, az Erste Bank vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint a bankok tavaly több jogcímen – extraprofitadó, kamatstop, stb. – 500 milliárd forint olyan extra terhet kaptak a nyakukba, amely a bankszektor teljes tavalyi nettó nyereségével volt megegyező.
„Örülünk az infláció csökkenésének, ám ezzel a kamatok és a bevételeink is csökkennek majd, a különadók terhe ugyanakkor ugyanúgy a tavalyi mértéket ölt majd.”
„A 2021 előtti időszakhoz képest háromszorosára nőttek a banki különterhek, a szektor elérte terhelhetőségének határát”
– közölte a bankvezető.
Nincs olyan modell, amely ilyen szintű extra elvonásokkal terhelt, az amúgy is rendkívül megnehezült helyzetben a talpon maradást prognosztizálta volna a szektor valamennyi képviselőjének – a magyar bankok ezt mégis meg tudták oldani – jelezte Jelasity Radovan.
Kicsit több piac kellene, nagyobb kiszámíthatóságára és az ideiglenesen bevezetett terhek kivezetésére volna szükség – tekintett előre a Bankszövetség elnöke, jelezve, az idei év nehezebb lesz, mint 2022, hiszen például az infláció magasabb lesz, mint tavaly. A gazdaság szereplői számára sem lesz kellemes az év, hiszen a korábban, drágább alapanyagból készített termékeket most olcsóbban kell majd értékesíteniük, mivel a fizetőképes kereslet alaposan visszaesik. A bankok idei éve Jelasity Radovan szerint a stabilitásról, túlélésről és a nem fizető hitelek állományának növekedésének elkerüléséről fog szólni.
Minden, a magyar bankszektorra kivetett extra teher a határon átnyúló szolgáltatóknak nyit teret. Az ügyfeleknek van, a bankoknak nincs alternatívájuk, mi nem mehetünk külföldre az üzletünkkel és ez nem is lehet a magyar gazdaság érdeke – figyelmeztetett a bankszövetségi elnök.
(Borítókép: Karl Tapales / Getty Images)