Tovább veszített vásárlóértékéből a magyarok fizetése – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Bár a bruttó és a nettó átlagkereset is növekedett év/év alapon, a munkabér valódi értékéről reálisabb képet festő reáljövedelem immár 7 hónapja csökken.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 577 900, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 398 000 forint volt 2023 márciusában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. A bruttó átlagkereset 16,6, a nettó átlagkereset 16,5 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 520 600 forintra becsülhető, ez 15,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 528 500, a költségvetésben 492 300, a nonprofit szektorban 522 300 forintot tett ki, ami 17,4, 11,9 és 10,0 százalékos emelkedést jelent egy év alatt.
A reálkereset 6,9 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,2 százalékos kiemelkedő növekedése mellett. Ez azt jelenti, hogy már zsinórban hetedik hónapja csökken a munkabér vásárlóértéke, vagyis ennyivel kevesebbet ér a fizetésünk az infláció hatására.
Az Indexnek korábban nyilatkozó elemzők 14-15 százalék körülire lőtték be az átlagbérek éves szintű növekedését, vagyis akár a Magyar Nemzeti Bank, akár a Pénzügyminisztérium 2023-as prognózisát nézzük, csökkenni fognak a reálbérek éves szinten, hiszen az MNB 15–19,5 százalékos általános éves infláció mellett számol 1,4–1,6 százalékos éves reálbércsökkenéssel. A PM 15 százalékos éves átlagos fogyasztóár-emelkedéssel kalkulál.
A bruttó mediánkereset 440 700 forint volt, 16,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, míg a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 305 900 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.
Az idei első negyedévet tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 545 700 forint volt, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 362 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 376 100 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,8, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset növekedése 5,3 százalékponttal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 5,7 százalékponttal lenne magasabb.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 562 700 forint volt az idei első három hónapot figyelembe véve, míg a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 374 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 387 400 forintot ért el.
A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 10,7, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 10,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A fegyverpénz hatását kiszűrve azonban a bruttó átlagkereset növekedése 5,7 százalékponttal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése 6,1 százalékponttal lenne magasabb.
Folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, de az előző év végéig látott hónapról-hónapra gyorsuló spirál egyelőre mérsékelten lassulni látszik a rendszeres bérek esetében, amiben a megjelenő bázishatások is szerepet játszanak – az átlagbér növekedés viszont gyorsult – értékelte a KSH adatait Horváth András. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelésekkel párhuzamosan érthető a folyamat elindulása, de teljes mértékben továbbra sem vethető el az ár-bér spirál jelensége, kiemelten, ha további évközi béremelések is megjelennek – tette hozzá az MBH Bank vezető elemzője. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a 14 és 16 százalékos bérminimum emelkedések segítségével némileg 15 százalék feletti lehet az éves béremelkedés mértéke, de a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szinten maradása esetén a megjelenő évközi béremelések következtében ez némileg magasabb is lehet.
Az erőteljes minimálbéremeléseknek és alap bérdinamikának köszönhetően még a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is
előreláthatólag csak 3 százalékot elérő éves átlagos nettó reálbér-csökkenéssel kell számolni, mivel az infláció az év második felében látványos csökkenésnek indulhat több okból kifolyólag, támogatva a vásárlóerő stabilitását
– tette hozzá a szakértő.
Európai összevetésben sem áll túl fényesen a magyarok munkabére. Korábban beszámoltunk arról, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai azt mutatják, hogy a magyar alkalmazottak az uniós átlagbér csupán negyven százalékát keresik. Tőlünk nyugatabbra utazva még szomorúbb különbség sejlik fel. A dánok átlagosan 41 eurót (15 300 forintot), míg a németek 30,3 eurót (11 300 forintot) kapnak 60 percnyi munkáért.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében arra emlékeztet, hogy az egy évvel ezelőtti szinthez képest 16,6 százalékkal keresnek többet a dolgozók, míg 2010-hez képest pedig több mint 2,8-szoros emelkedés látható. Egy munkavállaló 2010-hez képest 375 400 forinttal többet vihet haza. „A reálkereset márciusban 6,9 százalékkal mérséklődött, a kormány azonban ebben a nehéz helyzetben is mindent megtesz azért, hogy megvédje a munkahelyeket, letörje és egy számjegyűre csökkentse a szankciós inflációt, ezzel újra növekedési pályára állítva a reálkereseteket” – fogalmaznak. Majd kitérnek arra, hogy ennek érdekében a kiskereskedelmi üzletekben júniustól elindul a kötelező akciózás, júliusban pedig az online árfigyelő rendszer.
A tárca szerint a kormány intézkedései eredményesek: a bérek folyamatosan emelkednek, az infláció tetőzött és trendszerű csökkenésnek indult, továbbra is 4,7 millióan dolgoznak, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van. „2022-ben az egész uniót tekintve Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben az órabérek, így ennek is köszönhetően tavaly is reálbér emelkedés volt – szemben például Németországgal, ahol harmadik éve csökken a reálkereset” – zárják közleményüket.
(Borítókép: Index)