A régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre - hívta fel erre a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb jelentésében.
Az egész régióban a magyar bankok fizetik a legalacsonyabb kamatot a lekötött lakossági betétekre a bankközi kamatokhoz képest – írta meg a Portfolio a Magyar Nemzeti Bank friss Pénzügyi stabilitási jelentésére hivatkozva.
A jelentés szerint az átárazódás az utóbbi időben feleakkora volt, mint amit az elmúlt két évtized tapasztalatai alapján a kamatkörnyezet emelkedése miatt várni lehetett. Az MNB úgy fogalmaz, hogy Magyarországon a magasabb kamatok jellemzően csak a privátbanki ügyfelek számára elérhetőek.
az ügyfelek többsége továbbra is 0 százalék körüli kamatszinttel találkozik a lekötött betétek esetén is.
A jegybank azt is hozzáteszi, hogy 2021 júniusa és 2023 februárja között a háromhavi budapesti bankközi kamat (BUBOR) szintje 15,2 százalékkal emelkedett. A lakossági és vállalati betétállományra fizetett átlagos kamatláb növekedése azonban épphogy meghaladta a 3,6 százalékpontot.
Matolcsy Györgyék öt környező országot vizsgáltak meg és a vállalati szektorban arra a megállapításra jutottak, hogy 2023 februárig Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában a 3 hónapos bankközi kamatok emelkedése nagyságrendileg 0,7–0,85 százalékpont híján megjelent a vállalatok fennálló lekötött betéti állományának kamatváltozásában is.
Magyarországon ez a különbség 1,5 százalékpont, tehát már a vállalatok esetében is volt némi lemaradásunk.
A háztartások esetén még rosszabb a kép: az átlagos kamatszint ezekhez az országokhoz képest kisebb mértékben nőtt, és alacsonyabb szinten van, mint a vállalati betétállományoké. A jagybank szerint ennek az alábbi okai vannak:
A háztartási betétek teljes állománya az MNB szerint csökkent, 2022 szeptembere és 2023 februárja között 608 milliárd forinttal. A csökkenés a megtakarítások részleges felhasználása, és a megtakarításokban történt átcsoportosítások miatt következett be. Az utóbbit erősíti meg, hogy ugyanebben az időszakban 1850 milliárd forinttal nőtt a háztartások által tulajdonolt állampapírok és befektetési jegyek állománya.