Hiába ért el rekordnyereséget a gyenge forinton, soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet az MNB. A piaci folyamatok alapján az idén 2000 milliárdot is közelítheti a jegybank mínusza, ami azt jelenti, hogy a költségvetésnek több éven keresztül a GDP 0,5 százalékát kell az MNB veszteségrendezésére fordítania.
A megelőző évi 57,1 milliárd forint után tavaly 402 milliárd forintos veszteséggel zárt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – derült ki az éves jelentésből. A jegybank mérlegfőösszege 6,7 százalékkal 28 061 milliárd forintra nőtt az elmúlt év során.
A nemzeti bank értékelése szerint a kibővült mérlegben a folytatódó kamatemelések hatására a bankrendszer többletlikviditásának lekötése a kamatráfordítások jelentős növekedésével járt. Ezért a kamat- és kamatjellegű veszteség az év során gyorsuló ütemben emelkedett, amit a korábbi időszakokhoz képest magasabb árfolyamnyereség csak részben ellensúlyozott. A számok nyelvére lefordítva
az MNB nettó kamat- és kamatjellegű vesztesége a 2021. évi 72,6 milliárdos mínuszt követően tavaly már 1062,3 milliárd forintra rúgott
– ennek 91 százaléka forintrelációban keletkezett. A jegybanki kamatemelések idején a bankok lekötött pénzeire az MNB 962,4 milliárd forintot költött a 2021-es 158 milliárd után.
Korábban több évben is (2014, 2019, 2020) rendkívül büszke volt a jegybank arra, hogy mekkora nyeresége van – miközben a számok azt mutatták, hogy az MNB profitja jórészt a forint gyengülésének volt köszönhető: azon nyert nagyot, hogy a korábban sokkal kedvezőbb árfolyamon beszerzett devizát tudta forintra váltani. Idén azonban hiába nőtt ismét a forint árfolyamának gyengülése miatt a devizaváltásból származó nyereség, a 797,7 milliárdos árfolyameredmény csak szépségtapasz tudott lenni a kamateredmény durva romlásához képest.
A jegybanknak sikerült 3,5 százalékkal az előzetes terveken belül tartania működési költségeit, de a növekedés így is 27,3 százalékos volt. A költségeken belül a személy jellegű ráfordítások bővülése lényegében inflációkövetőnek minősíthető, a 32,5 milliárd forintos kiadás 17,4 százalékos emelkedésnek felel meg, ám a működési költségek növekedése 37,6 százalékos volt. A 36,7 milliárdos számlát főként az új ingatlanok (MNB Budai Központ, MNB Felügyeleti Központ és Pénzmúzeum), valamint a hozzájuk tartozó parkolók és a Bölcs Vár egész évi bérléséből és üzemeltetéséből adódó költségmegugrás okozta, de 21,5 százalékkal emelkedtek az informatikai költségek is. Az MNB tavaly ugyanakkor visszafogta magát a „jegybanki célkitűzések megvalósításához, továbbá az eszközök mennyiségi és minőségi színvonalának biztosításához” szükséges fejlesztések terén: bár az éves terv 12,7 milliárd forintos ilyen jellegű költést irányozott el, a végső számla 9 milliárd forint lett.
A jegybank legutóbb 2007–2008-ban volt két egymást követő évben veszteséges, ám akkor a két esztendő együttes mínusza alig haladta meg a 22 milliárd forintot. 2010-ben 41,6, 2012-ben 39,8 milliárdos mínuszt hozott össze a Magyar Nemzeti Bank, vagyis
már a tavalyi 51,7 milliárdos mínusz is rekordnak számított. A mostani 402 milliárd forintos masszív veszteség pedig már nagyon komoly kockázatokat rejt.
A veszteségnek betudhatóan a bank saját tőkéje egyetlen év alatt harmadára, 799 milliárd forintról 255,9 milliárdra zuhant.
Ennél is nagyobb gond, hogy a tavalyi évre jellemző, kedvezőtlen folyamatok idén nagyon lassan javulnak, az MNB kamatkiadásai a csak májusban elindított és előre jelzett módon óvatos kamatcsökkentések miatt az idén egész biztosan drámai csúcsokat döntenek majd, miközben – hacsak be nem szakad a forint – a devizapiaci trendek sokkal kevesebb mankót adnak majd.
A piaci elemzések az MNB 2023-as veszteségét 1800-2000 milliárd forint körülire teszik. Ez azt jelenti, hogy a jegybank saját tőkéje a jegyzett tőke alá süllyed és elindul a veszteségpótlási eljárás,
amikor az MNB veszteségét a költségvetésnek 5 éven keresztül kell visszapótolnia egyenlő részletekben, amíg a saját tőke újra a jegyzett tőke fölé nem emelkedik. A számok alapján 2024-től a költségvetésnek évi 310-350 milliárd forintos tartós kiadása keletkezik majd a jegybank gazdálkodása miatt. (A Portfolio.hu emlékeztet, hogy tavaly nyáron a 2023-as költségvetés kitekintő fejezetében ezen a címen 2024-re 323 milliárd forintos kiadást prognosztizált a kabinet.)
Már önmagában ez a tétel is – ha a következő években nem lesz további jegybanki veszteség, amire a felvázolt kamatpályák ismeretében azért nincs garancia – tartósan a GDP 0,5 százalékát kitevő extra kiadást jelent majd a büdzsének,
ami egyébként a magas jegybanki kamatszint miatt megugró adósságfinanszírozási többlet 50 százalékával egyenlő. Összehasonlításképp: az MNB veszteségfinanszírozásának igénye a 2024-es költségvetésben a kulturális terület támogatására előirányzott 671 milliárd forint felét teszi majd ki.
Bár egyes jogászok szerint a pontosan csak jövőre megismerhető 2023-as MNB-mérleg alapján csak 2025-től van veszteségelszámolási kötelezettsége a büdzsének, mások, így a Költségvetési Tanács többség álláspontja szerint már a 2024-es költségvetésben is meg kell találni a jegybanki veszteség ellentételezésének forrását. Ha ez így lesz, akkor nyugodtan gondolkodhatunk úgy, hogy a büdzsé kamatemelkedés miatti kiadása nem 24, hanem 36-38 százalékkal ugrik meg, hiszen a jegybanki veszteség elszámolása nélkül is 3103 milliárd forintra emelkedik majd 2024-ben az adósságszolgálat. Ez azt jelenti, hogy a teljes, a magas kamatok miatti közvetlen és a jegybank szintén kamatok által hajtott veszteségnek köszönhető adósságszolgálat a 2022-ben mért 2,9 százalékról jövőre messze a GDP 4 százaléka fölé emelkedik majd. Ez számottevően nehezebb pályát rajzol majd – ráadásul több éven keresztül – a költségvetés elé.
(Borítókép: Jászai Csaba / MTI)