Mint ismert, a magyar kormány egy szerda esti rendelettel új adót vezetett be a megtakarításokra, és összesen négy intézkedést léptek. A legfontosabb, hogy ennek értelmében a mostani 15 százalékos kamatadó mellett még egy 13 százalékos szociális hozzájárulást (szocho) is fizetni kell az új megtakarításokból származó jövedelem után.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Indexnek egy háttérbeszélgetés keretében ismertette a döntés lényegi elemeit. Hangsúlyozta, a négy intézkedést egyszerre kell figyelembe venni,

mindegyik terelő lépés, aminek az a célja, hogy az állampapírok felé tereljék az embereket.

A tárcavezető arra is kitért, ebben a gazdasági helyzetben jelentős kormányzati feladat, hogy a lakossági megtakarítás reálértéken megmaradjon. A négy lépésből kettő az intézményeket érinti, kettő pedig a lakosságot.

A kamatadó esetén fontos hangsúlyozni, a lakossági állampapírok adómentesek maradnak, „ezzel az attraktivitás sokkal erősebb lesz. Azt szeretnénk, hogy ha jön egy új megtakarítás vagy jövedelem, akkor mindenki gondolkodjon el, hogy mibe tesz” – húzta alá a miniszter.

Miért történt?

A csomagra azért van szükség, hogy a befektetések reálértéke megmaradjon – húzta alá a miniszter. Számos befektetés esetén nem tudni, pontosan hol is tartják. Jelenleg a 8000 milliárd látra szóló betét semmit nem kamatozik, további 2000 milliárd betét nagyjából 5 százalékot. A miniszter szerint ebből jól látszik, muszáj volt valamilyen intézkedést hozni, hogy ezek reálértéke megmaradjon.

Korábban az önfinanszírozásban a külföldiek aránya jelentősen csökkent, de ez elkezdett újra növekedni. Ez nem jó irány, ez is szükségessé tette a beavatkozást.

Nagy Márton azt is kiemelte, hogy amikor megnézzük a háztartások értékpapír-megtakarításait, akkor 58 százalékban államkötvényt vásárolnak, de a befektetési jegyek elkezdtek teret nyerni az államkötvények javára.

„Ha megnézzük, a befektetési jegyek mellett mi növekedett, akkor látható a kötvényalapok növekedése is – 2000 milliárdos növekedés a kötvényalapokba megy. Készpénzben és betétalapokban tartják a pénzüket. Lényegében az állampapírok elől elszívják a forrást. Ez jelentősen felhajtja az állampapírok árát. Tehát vissza kell rendezni a keresletet az állampapír felé” – húzta alá.

További intézkedés, hogy október elsejétől a bankrendszernek a következő egy hónapban rendeletben szabályozva ki kell küldeni azokat a leveleket, amelyben azt mutatják be, hogy ha lakossági állampapírban lenne tartva az emberek pénze a látra szóló betétek helyett, az mennyivel jövedelmezőbb lenne.

– jegyezte meg az Indexnek a tárcavezető.

Mint ismert, az extraprofitadó-fizetési kötelezettség is változik, erről a miniszter leszögezte: akinek sok állampapírja van, kevesebb extraprofitadót kell fizetnie.

A bankok és pénzügyi vállalkozások által fizetendő extraprofitadó csökkenthető lesz a pénzintézetek tulajdonában lévő, 2027. január 1-jét követően lejáró, forintban denominált, aukció keretében forgalomba hozott Magyar Államkötvények állományának növekményével.

Nagy Márton számítása szerint ez az intézkedés „szektorszinten 1300 milliárd forintnyi pluszkeresletet generál” az államkötvények iránt. Az adófizetési kötelezettség csökkentésének összege az állampapír-állomány növekményének 10 százaléka, de legfeljebb az extraprofitadó-csökkentésnél számított, adóévre fizetendő összegének 50 százaléka.

Ezen túl az értékpapíralapokat érintő szabályzás kibővül két további elvárással (hatálybalépése július 1-től esedékes):

1. az értékpapíralap eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba.
2. Továbbá az értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell tartani.

Összeségében az utóbbi intézkedés 500 milliárd forintnyi állampapír-keresletet generálhat.