Index Vakbarát Hírportál

Rendkívüli hatása lett a kormány legújabb lépésének

2023. június 2., péntek 15:00

A kormány szerda este közzétett rendelete a lakosságot és az intézményeket egyaránt drasztikusan elkezdte az állampapírok felé terelni. Ennek hatása pedig már másnap jelentkezett.

A Magyar Államkincstár nagyjából 14 órakor hivatalosan is publikálta a referenciahozamok alakulását, és ebben pénteken jelentős esés látható.

Szinte biztos: az állampapírok iránt megnövekedett kereslet okozta a változást. Ez gazdaságilag egy logikus és természetes következménye a kormányzati döntésnek.

Lényegében egy verseny alakult ki, a verseny pedig árcsökkentő hatással bírt.

 Lejárat  Hozam (2023.05.31.) Hozam (2023.06.02.)   Változás (százalékpont)
3 hónap 13,39  13,31  -0,08 
6 hónap  13,61 13,52  -0,09 
12 hónap  12,80  12,47  -0,33 
3 év  9,73  9,39  -0,34 
5 év  8,69  8,41  -0,28 
10 év  7,89  7,52  -0,37 
15 év  7,27  6,94  -0,33 
20 év  7,20 6,91 -0,29

               

Az ÁKK június 1-én tartott államkötvény-aukcióin jelentős túljelentkezés alakult ki a hosszú lejáratú kötvényekre: a 3 éves államkötvény aukcióján 3,88-szoros túljelentkezés volt jellemző. 

ENNEK HATÁSÁRA 9,69 SZÁZALÉKOS ÁTLAGHOZAM ALAKULT KI, AMELY 5 BÁZISPONTTAL ALACSONYABB AZ ELŐZŐ KIBOCSÁTÁS ÁTLAGHOZAMÁNÁL.

Az 5 éves államkötvény-aukción 4,63-szoros túljelentkezést tapasztaltak, így az eredetileg meghirdetett mennyiségnél 17 milliárd forinttal több lett az elfogadott mennyiség, összesen 27 milliárd forint. Az aukción 8,72 százalékos átlaghozam alakult ki, amely 19 bázisponttal magasabb az előző kibocsátás átlaghozamánál.

10 éves államkötvény-aukción 3,81-szoros túljelentkezés jött létre, azonban az eredetileg meghirdetett mennyiség került elfogadásra, összesen 10 milliárd forint. Az aukción 7,9 százalékos átlaghozam alakult ki – 14 bázisponttal magasabb az előző kibocsátás átlaghozamánál.

A kormány döntött

Mint ismert, a kormány szerda este közzétette legújabb intézkedését. Ez összesen négy tartalmi változást jelentett, amiket Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Index kérdéseire külön ismertetett. Kiemelte, ez az intézkedéscsomag a lakosságot az állampapírok felé tereli három cél mentén:

  1. A lakossági megtakarítások reálértéken való megőrzése: „Ilyen inflációs közegben nem mindegy, hogy valaki a megtakarítását 1-2 vagy 10-15 százalékon kamatoztatja, 1 millió forintnál 100-150 ezer forint veszteség is lehet.”
  2. Az államadósság önfinanszírozásának emelése: „Az elmúlt másfél évben megtört az a tendencia, hogy a lakosság kezében lévő állampapírok részaránya a teljes finanszírozáson belül emelkedne. Illetve az a trend is megszakadt, hogy a külföldi arány csökkent. Ez megállt, sőt kismértékben visszafordult, ami egyáltalán nem pozitív fejlemény. Vissza kell térni az önfinanszírozáshoz, ami azt jelenti, hogy magasabb belföldi részarány az elvárás.”
  3. Az intézkedéscsomag az államadósság kamatkiadásainak csökkentését is megcélozza.

Jöjjenek a részletek!

A tárcavezető a csütörtöki háttérbeszélgetésen felül lapunknak ismertette az intézkedéscsomagot. Az első a bankokat érinti: itt az extraprofitadó megfelezéséről döntöttek, ám ezt állampapír-vásárláshoz kötik. 

Ez azt jelenti, hogy a bankok levonhatják állampapírállomány-növekményük 10 százalékát az extraprofitadóból. Ha a pénzintézet például 100 milliárd forintért vásárol állampapírt, akkor 10 milliárdot levonhat az extraprofitadójából

– válaszolta kérdéseinkre Nagy Márton, ugyanakkor itt fontos leszögezni, hogy ez maximum az extraprofitadó 50 százalékáig történhet meg. A tárcavezető szerint az intézkedés úgy lett kialakítva, hogy azoknál a szereplőknél, ahol alacsony az állampapírok aránya, ott ez növekedjen: „Lesz olyan hitelintézet, ahol 1-2, és lesz olyan, ahol akár 45 százalékkal kell növelni az állampapírok arányát. Fel szeretném hívni arra a figyelmet, itt kifejezetten kötvényekről van szó, hosszú lejáratú állampapírokról. Mert kifejezetten fontos, hogy az államadósságon belül a lejárati struktúra javuljon” – hangsúlyozta.

A második intézkedés a kamatadórendszer megváltoztatása, itt plusz szociális hozzájárulási adó érkezik, de valójában megduplázódnak a terhek – 15+13 százalékot kell fizetni. „Közismert, hogy három adóteher érkezhet a tőkejövedelmekre. Most a kamatadóval foglalkozunk, ami alá a betétek, a kötvények és az állampapírok tartoznak, valamint az értékpapírlapok. Ezekre tevődik a 13 százalék plusz szociális hozzájárulás. Ugyanakkor ez a változás csak a mostantól érkező megtakarításokra vonatkozik, az új megtakarításokat érinti.

A lényeg: a kormány meghagyja az állampapíroknál a kamatadó- és a tranzakciómentességet. Tehát a hír most az, hogy maradt az adómentességük az állampapíroknak, amelyek attraktivitása így sokkal erősebb lesz.

Módosul a befektetési alapok szabályzása is. Itt két fontos változás van: az egyik, hogy az értékpapíralapok az eszközeinek legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált, állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba. „Hangsúlyozom: csak forintban, magyar állampapírt vásárolhatnak. Így itt is az állampapírok felé fordulnak majd az értékpapíralapok” – mondta Nagy Márton.

Ennek az intézkedésnek a másik része, hogy „a diszkontkincstárjegyeket minimum 20 százalékra húztuk”. Az értékpapíralapok és az ingatlanalapok a likvid eszközeinek legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkontkincstárjegyben kell tartani. „Így diszkontkincstárjegyek felé is növekedik majd a kereslet”, ez július elsejétől lép hatályba, augusztustól lesz effektív.

(Borítókép: Nagy Márton 2022. október 22-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Rovatok