A kiskereskedelmi láncok az átadási árak csökkentésére próbálják sarkallni a borászokat, miközben a borászok nemhogy árcsökkentésben, de inkább áremelésben gondolkodnak.

A kereskedelmi láncok azzal érvelnek az árcsökkentés mellett, hogy vannak olyan nyersanyagok, amelyeknél elkezdődött az árcsökkenés, és ezért az azokból készült élelmiszerek elkészítésének költsége is alacsonyabb lett

– értesült a Világgazdaság több ágazati szereplőtől is. A borászok azonban arra hivatkoznak, hogy a borágazatban máshogy zajlottak az árképzések, mint a tej- és tejtermékek piacán: a borászok nem emeltek olyan mértékben az átadási áron, mint a tejfeldolgozók, sőt, még a bekerülési ár emelkedésénél se növeltek nagyobb mértékben.

A szőlészetekben sem jobb a helyzet

A szőlőtermelők számára a helyzet még rosszabb, mivel már az elmúlt időszak költségnövekedése előtt sem volt tartalékuk. Számos szőlőtermelő felhagyhat a termeléssel, ha nem tudják megemelni a szőlő átvételi árát. Felhívták arra is a figyelmet, hogy a műveletlen szőlőkről a betegségek átterjedhetnek a szomszédos területekre, amely tovább növelheti a szőlőtermelés költségeit.

Megígérték a szőlőtermelőknek az idei szőlőáremelést, és ha most egy esetleges borárcsökkentés után vissza kellene mennie hozzájuk, hogy mégsem tudja a szőlő átvételi árát emelni, félő, hogy sokan felhagynának a termeléssel és kivágnák a tőkéket, vagy egyszerűen csak nem művelnék meg

– tolmácsolta az egyik borász szavait a Világgazdaság. Frittmann János, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) frissen megválasztott elnöke szerint az elmúlt évben az anyagjellegű költségek 35-40 százalékkal növekedtek, miközben átadási áraikat legfeljebb 10 százalékkal tudták emelni.

Hozzátette, hogy a körforgásos gazdálkodás bevezetendő szabályai is érintik a borászokat, de még nem tudják, milyen mértékben. Előzetes becslések szerint ez 50-80 forint körüli palackonkénti teherrel járhat.