Jön a nyári szünet az oktatásban, amikor is diákmunkások ezrei lepik el a munkaerőpiacot. A pénzszerzés mellett a munka világába való belépés, valamint az ott megragadás is nagy lehetőség a fiatalok számára. Az Index az ország egyik legnagyobb diákszövetkezetének segítségével járta körbe, mire számíthatnak idén a diákmunkások. Egy biztos: a számokat meglátva a kezdő tanárok a szívükhöz kapnak.
A nyári szünet minden tanulónak két és fél hónapos pihenést jelent. Sokak számára – önszántukból, vagy az élethelyzetük által okozott kényszerből – ez az időszak munkával telik. Legalábbis a 15 éven felülieknek, ez ugyanis a minimumkorhatár, amitől egy diák munkát vállalhat. Ez alól kivételek a munka törvénykönyvében meghatározott, speciális munkakörök, például a gyerekszínészek. Aktív, nappali tagozatos tanulói jogviszony kell hozzá, vagy 25 éves korig passzív, nappali tagozatos jogviszony. A munkavállalás diákszövetkezeten keresztül történik szerződéskötés mentén, ami a NAV-nál történő bejelentés miatt szükséges – mondta az Indexnek Majzik Nándor, a fennállása 40. évfordulóját idén ünneplő Meló-Diák Universitas Szolgáltató Iskolaszövetkezet cégvezetője.
Sőt sok diák esetében már májusban kezdetét veszi a nyári szezon. Ilyenkor a munkáltatók érdeklődése is megnő a diákok iránt.
A teljes magyar iskolaszövetkezeti szféra 100 ezer diákmunkásra számít az idei nyári szezonban, ami körülbelül 5 százalékos növekedésnek felel meg. Ebből a tortából a Meló-Diák 20-25 ezer diáknyi szeletet hasít ki.
A tanulók előtt a munkaerőpiac széles skálája megnyitja kapuit. Ahogy mindig, idén is a Balaton lesz a diákmunkagócpont. A népszerűségi lista élén ugyanis a „magyar tenger” környéki turizmus-vendéglátás, a strandok, csúszdaparkok és általánosságban a vendéglátóhelyek állnak. Ezenkívül a fesztiválok, hoszteszmunkák, bizonyos környékeken a mezőgazdasági munkák is kapósak. Továbbá nyáron is népszerűek a diákok körében az év közben is végezhető munkák, ilyen a kereskedelmi, feldolgozóipari, gyorséttermi munkák, irodai adminisztrációs feladatok, szakmai munkakörök, mozis munkák – tette hozzá Majzik Nándor.
A diákoknak fizetendő órabér megegyezik a mindenkori minimálbérrel, illetve garantált bérminimummal. Előbbi esetében ez óránként bruttó 1334, utóbbinál 1704 forintot jelent – mutatott rá Majzik Nándor. A diákmunkás átlagbér régiónként eltérő. Budapesten és vonzáskörzetében, valamint a Balaton környékén a bruttó 1800-1900 forintot is elérheti, míg a Dél-Dunántúlon és a kelet-magyarországi régióban ennél 10-20 százalékkal alacsonyabb órabérek repkednek.
Az 1800-1900 forintos bruttó órabért alapul véve heti 40 munkaórával számolva bruttó 340 ezer forint (nettó 226 ezer forint) környékén keres egy diákmunkás,
ami jóval magasabb a kezdő óvodapedagógusként kereshető bruttó 235 ezer, illetve a kezdő általános iskolai tanár bruttó 272 ezer, valamint a kezdő középiskolai tanár 290 ezer forintos fizetésénél – derül ki a fizetesek.hu összehasonlító portálon fellelhető adatokkal való összehasonlítás után. De többek között a portások (bruttó 260 ezer forint), illetve a postai kézbesítők (bruttó 283 ezer forint) is kevesebbet vihetnek haza.
A Belügyminisztérium árnyalja a fizetesek.hu adatait, amelyek a tárca tájékoztatása szerint nem felelnek meg a valóságnak. A BM említést tesz a 32 százalékos ágazati szakmai pótlékról, amit idén január 1-jétől minden pedagógus megkap. Ez azt jelenti, hogy egyetlen pályakezdő óvodapedagógus, tanító vagy tanár illetménye sem lehet alacsonyabb a diplomásokat megillető garantált bérminimum (296 400 forint) 32 százalékkal növelt összegénél, azaz havi bruttó 391 248 forintnál.
A Meló-Diák adatai szerint átlagosan 10 százalékos növekedés figyelhető meg a diákmunkás órabéreknél az előző évhez képest. Ez alapján elmondhatjuk, hogy a diákmunkás bérek emelkedése sem követte az általános infláció mértékét, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az MNB várakozásai szerint a fogyasztói árak átlagos éves emelkedése 15-19,5 százalék körül alakul, továbbá a havi inflációs szint egy számjegyű mértékét is csak az év végére várják, vagyis a nyári hónapokban még bőven 10 százalék feletti inflációval számolhatunk év/év alapon.
A legmagasabb béreket az olyan szakmai munkák biztosítják a diákok számára, mint a gépészmérnök, illetve az IT-munkakörök, adott esetben a hoszteszmunka is ide sorolható. A legvékonyabb pénztárca a telefonos, illetve a gyorséttermi munkák után marad.
Az ELTE–Trenkwalder Iskolaszövetkezet adatai alapján az eddig meghirdetett nyári diákmunkákra
„A nyári időszakra kínált alapórabéreket számos területen teszik vonzóbbá a munkáltatók olyan kiegészítő juttatásokkal, mint a műszakpótlék, a heti minimum 2-3 műszak esetén járó jelenléti bónuszok, vagy éppen céges busszal történő szállítás a lakóhely és a munkahely között” – mondta Páli Nóra, a munkaközvetítő cég diákszolgáltatási vezetője.
Az ELTE–Trenkwalder összesítése szerint az év első négy hónapjában 1770 forint volt az általuk közvetített diákok átlagos órabére, ami 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi 1505 forintot. Felhívták a figyelmet arra is, hogy tavaly óta személyi jövedelemadó (szja)-mentes a 25 év alatti munkavállalók fizetése, egy diákszövetkezetben foglalkoztatott tanuló teljes egészében megkaphatja a bruttó órabérét, ami a jelenlegi átlagot jelentő 1800 forint esetében 270 forinttal nagyobb jövedelmet jelent óránként.
Arra a kérdésre, hogy az elsődleges munkaerőpiachoz hasonlóan a diákmunka tekintetében is mutatkozik-e hiány, Majzik Nándor úgy válaszolt:
A diákmunka olyan szerves része a gazdaság szövetének, hogy nagyjából teljes mértékben korrelál a felnőtt munkaerőpiac mozgásaival. Ebből kifolyólag az elmúlt években diákmunka terén is sok területen munkaerőhiány lépett fel. A tapasztalatok szerint a feldolgozóipari, monoton, nehéz fizikai munkákra a legnehezebb diákot találni, illetve az ország bizonyos területein a mezőgazdasági munkákra.
Az iskolaszövetkezetek a velük kapcsolatban lévő cégeknél helyezik el a diákokat. „A Meló-Diák égisze alatt munkát vállaló tanulók kizárólag partnercégeinknél helyezkednek el. Honlapunkon jelenleg országos szinten közel 600 hirdetés várja a jelentkezőket, egy-egy hirdetésre több diákot is kereshetnek” – mondta a cégvezető.
A cégek körében népszerű diákokat foglalkoztatni, hiszen – az anyagi előnyökön túl – a potenciális hosszú távú munkaerőt is megtalálhatják egy-egy tanuló személyében. A Meló-Diák tapasztalatai szerint például a szakmai munkák esetén a vállalatok 50-70 százalék arányban kínálnak végleges státuszt a hozzájuk kerülő diákmunkásoknak. Ez is azt mutatja, hogy már a felsőoktatási képzés alatt érdemes diákmunkát vállalni, hiszen az kiváló belépőt jelenthet az elsődleges munkaerőpiacra.
(Borítókép: Diákmunkás segít a nyíregyházi Aquarius Élményfürdő konyháján 2018. június 27-én. Fotó: Balázs Attila / MTI)