Tovább erősítette pozícióját a magyar gazdaság legnagyobb vállalatainak versenyében a Szerencsejáték Zrt., amely soha nem látott csúcsra mászott tavaly: az egy évvel korábbi rekordot 17,3 százalékkal túlszárnyalva 822,7 milliárd forintos forgalmat bonyolított. Megnéztük, mi vezetett ide.
Masszív bővüléssel ért el 2021-ben 701,4 milliárd forintos nettó árbevételt a Szerencsejáték Zrt. belföldi értékesítése, a lendületből azonban jócskán maradt az elmúlt évre is: az új rekord immár 822,7 milliárd forint, amely 17,3 százalékos ugrásról árulkodik a bázisidőszakhoz képest – derült ki a társaság éves beszámolójából. Tekintettel arra, hogy az üzleti tevékenység teljes forgalmának 99,8 százaléka mögött a szerencsejátékok árbevétele áll, nyugodtan szűkíthetjük ez utóbbira a kört: 17,2 százalékos növekedéssel, 700,3 milliárd forintról kúszott fel egészen 820,9 milliárdig a mutató. A nyereség viszont nem halmozódott hasonló mértékben: az egy évvel korábbi 28,3 milliárdos adózott eredmény 8,5 százaléka elolvadt, így végül 25,8 milliárd forint lett tavaly a profit.
Az állami játékszervezőnél kiemelték, hogy a változó piaci helyzet ellenére eredményes esztendőt zártak. Túl a már ismertetett árbevételen és az adózott eredményen, az 1795 főt foglalkoztató (1317 fő teljes, 478 részmunkaidőben) nemzeti vállalatnál
az EBITDA-mutató, vagyis a kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény 37,2 milliárd forintra rúgott, miközben a közösségi kiadások finanszírozásához történő hozzájárulás 148,1 milliárdos tétel volt különböző adók, járulékok, díjak, illetve osztalék formájában.
Tavaly az árbevételből naponta átlagosan mintegy 1,6 milliárd forint nyereményt juttatott vissza a játékosoknak a nemzeti lottótársaság, a nyereményekkel csökkentett tiszta játékbevétel viszont így is 12,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. elnök-vezérigazgatója rávilágított: a sportfogadások tavalyi dominanciája a hagyományos bukmékeri fogadások iránti töretlen kereslet mellett az új virtuális fogadások dinamikus árbevételi növekedésével magyarázható.
A sorsjegyek és a gyorsjáték kategóriába tartozó Puttó szintén két számjegyű növekedést mutat a bázisévhez képest, részben a sorsjegykínálat bővülésének, részben pedig a kereslet gyorsabb ritmusú és egyben magasabb nyeremény-visszafizetésű termékek irányába történő eltolódásának köszönhetően. A számsorsjátékok árbevételének növekedése főként az Eurojackpot játék tavalyi sikeres megújításának köszönhető
– részletezte Mager Andrea, aki a negyedik Orbán-kormányban, tehát 2018 és 2022 között a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként a ma már általa irányított Szerencsejáték Zrt.-ért is felelt tulajdonosi joggyakorlóként.
A csaknem 821 milliárd forintos szerencsejáték-árbevételnek mintegy háromnegyedét a földi értékesítést végző csatornák együttes forgalma tette ki, ez a bázisévhez viszonyítva 12,6 százalékos növekedést jelent. Az interaktív értékesítési árbevételek, a társaság dinamikus fejlesztéseinek és ezek hosszabb távon is érvényesülő hatásának köszönhetően – a 2021-es évhez viszonyítva – jelentős mértékben, 33,4 százalékkal emelkedtek, ami új rekordnak számít. Az egyes üzletágak teljesítményét vizsgálva megállapítható:
Bár egy háromtagú mezőnyben ritkán gratulálnak a bronzérmesnek, a lottó típusú játékok esetében nem árt megjegyezni, hogy a nem egészen 4 százalékos bővülés azt jelenti, hogy megfordult az egy évvel korábban még tapasztalt csökkenő tendencia.
A társaság az év végi ünnepek előtt, a 47. játékhéten érte el a legmagasabb, 19,8 milliárd forintos heti árbevételt. Mindez az időszakos, limitált darabszámú karácsonyi sorsjegypárnak is köszönhető, melynek megvásárlásával a játékosok eddig 22 befogadó játszótér megvalósításához járultak hozzá. Az eladott sorsjegyek bevételének egy részéből valósul meg az országosan elérhető inkluzív közösségi terek tervezése és kivitelezése egyaránt.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)