„Hiába tud ma már sok mindent a mesterséges intelligencia (MI, angolul Artifical Intelligence – AI), fel kell készíteni a munkavállalókat, hogy használni tudják” – mondta az Indexnek Vinnai Balázs. Az IVSZ elnöke szerint a mesterséges intelligencia többet jelent a magyarok számára egy divatos szónál, az egyik legnagyobb lehetőség arra, hogy a hazai gazdaság kilépjen a közepes fejlettség csapdájából.  

Több millió munkahely szűnhet meg világszerte, ugyanakkor ezzel egy időben több millió munkalehetőség létrejöttét jósolják a kutatók

– világított rá Vinnai Balázs, megjegyezve, hogy érthetőek a technológiával szemben táplált félelmek, azonban legalább ekkora lelkesedéssel nézhetünk a jövőbe.

Átírja a munkaerőpiacot 

A szakértők szerint a munkahelyekre olyan elementáris erővel tör be a felokosított mesterséges intelligencia, hogy még a munkaköri leírásokat is újra kell gondolni.

A monoton feladatok végrehajtása helyett a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés felé tolódik el a hangsúly minden munkakörben

– világított rá lapunknak Vinnai Balázs. Hozzátette, hogy ez megköveteli a folyamatos tanulást, önképzést a munkavállalók részéről, hiszen csak digitális készségekkel rendelkező dolgozók tudják hatékonyan használni a mesterséges intelligenciát. 

Az e-kereskedelmi, digitális marketinges és digitális transzformációs szakemberek körében 25-35 százalékkal nőhet az állások száma a következő öt évben. Ezzel párhuzamosan viszont pénztárosi, titkárnői, könyvelési és bérszámfejtési ügyintézői állásból várhatóan ugyanennyivel kevesebbre lesz szükség 2027-re

– ismertette a Világgazdasági Fórum kutatását az IVSZ. A kutatás szerint az új munkahelyek legnagyobb hányada a big data elemzési területen, az éghajlatváltozással és a környezetgazdálkodással kapcsolatos technológiák, valamint a titkosítás és kiberbiztonság területén jön majd létre a megkérdezett cégek várakozásai szerint.

– állapította meg a Világgazdasági Fórum. A cégektől kapott válaszok alapján napjainkban az üzleti feladatok mintegy 34 százalékát gépek vagy algoritmusok, 66 százalékát pedig továbbra is emberek végzik. 2027-re a várakozások szerint már 47 százalékra emelkedik majd az automatizáció részesedése ebben a szegmensben főként a generatív MI és a nagy nyelvi modellek szélesebb körű elterjedésével.

A legfontosabb készségek a kutatás szerint:

• az analitikus gondolkodás elsajátítása, 
• a kreatív gondolkodás előmozdítása,
• a mesterséges intelligencia és a big data megoldások használata lesz. 

A vállalatok kétharmada arra számít, hogy a képzésekkel kapcsolatos befektetései akár egyetlen éven belül megtérülhetnek, például a munkavállalói szerepek közötti átjárhatóság, a megnövekedett munkatársi elégedettség vagy a termelékenység javulása révén.

Vinnai Balázs kiemelte a kormányzatok szerepét a folyamatban, szerinte átképzési programokra, munkaadók és munkavállalók számára nyújtott célzott támogatásokra van szükség annak érdekében, hogy felkészítsék a jövőre a jelen munkavállalóit. Az IVSZ elnöke szerint Magyarország történelmi jelentőségű kitörési lehetőséget ragadhat meg az adatgazdaság és az MI alkalmazásával, azonban ez csak akkor fog működni, ha olyan digitális készségekkel vértezi fel a munkavállalókat, amelyekkel hatékonyan tudják használni az új technológiát.

Mi is van a hype mögött? 

A globális MI-piac jelenleg 136,6 milliárd dollárt tesz ki, és az előrejelzések szerint 2022 és 2030 között 38,1 százalékos éves növekedéssel fog bővülni.

A technológiai óriások a folyamatos kutatásnak és innovációnak köszönhetően ösztönzik a fejlett technológiák bevezetését az iparban. Az olyan iparágakban, mint az autóipar, az egészségügy, a kiskereskedelem, a pénzügy vagy a gyártás, megsokszorozódik az MI-projektek és a felhasználási esetek száma, az önvezető járművektől kezdve az életmentő fontosságú orvosi eszközökön át az ügyfélszolgálati műveletek automatizálásáig – ismertette az IVSZ elnöke.

A tanulmány megállapításai szerint a különböző technológiák munkahelyekre gyakorolt hatása a következő öt évben optimális esetben nettó pozitív lehet.

A következő tíz évben 300 millió munkahelyet vehet el a mesterséges intelligencia – világítottak rá szakértők az Index Kibeszélő podcast adásában, ahol az MI-ben rejlő lehetőségekről és aggodalmakról beszélgettünk.

Keretek közé kell terelni a mesterséges intelligenciát

Ugyanakkor sokan különböző okokból ellenzik a mesterséges intelligencia gyors terjedését: Olaszország a leggyakrabban emlegetett példa, ahol korlátozni szeretnék az MI-t.

Korlátozni nem lehet, szabályozni viszont kell az MI-t

– figyelmeztetett Vinnai Balázs, a szervezet elnöke. Elmondta azt is, hogy az EU már évek óta dolgozik a mesterséges intelligencia szabályozásán.

Az IVSZ elnöke öt pontba gyűjtötte össze hazánk legfontosabb teendőit az MI-vel kapcsolatban:

1. Az MI elterjedése a gazdasági növekedés, a magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek kialakulása és a fejlődés záloga.
2. Ki kell használnunk a digitalizáció és ezen belül az MI lehetőségeit annak érdekében, hogy a magyar gazdaság ebből a legtöbbet profitálja.
3. Az elsődleges feladat a bizalom megteremtése a technológia iránt a felhasználók, a közszféra és a vállalkozások körében, mivel bizalom nélkül az MI elterjedése és használata lelassul.
4. Tiltás helyett felelős szabályozás, félelem és védekezés helyett a felkészülés a kulcs.
5. A szabályozás elsődleges feladata támogatni az innovációt, ugyanakkor biztosítani a kockázatok azonosítását és megfelelő kezelését. Arányos, rugalmas, átlátható szabályozási megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásának virágzását.

(Borítókép:  Sunil Pradhan / Anadolu Agency / Getty Images)