Kedd délután Brüsszelben hozták nyilvánosságra a CLEVER kutatás eredményeit, amelyek azt igazolták, hogy 2050-re az EU minden tagállamában, így Magyarországon is megvalósítható volna a megújuló energiaforrásokra való teljes átállás – fogalmazott közleményében az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék Energiaföldrajzi Kutatócsoportja.
A Környezeti Tervezési és Nevelési Hálózat (és egyben az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék) kutatóinak részvételével kivitelezett munka végeredménye szerint kijelenthető, nincs műszaki akadálya, „tehát csakis politikai akarat kérdése, hogy teljes egészében átálljunk az olcsó és környezetkímélő megújulóenergia-alapú technológiákra, vagy maradunk a megfizethetetlenül drága és környezetterhelő atom- és fosszilis alapú megoldásoknál”.
A CLEVER (a Collaborative Low Energy Vision for the European Region) egy olyan energetikai forgatókönyv, amelyben a legkorszerűbb, komplex szemléletmódot alkalmazva a műszaki szempontok mellett az emberi tényező kínálta lehetőségeket is hangsúlyosan vették figyelembe. A kutatás földrajzi fókuszában az EU27 mellett az Egyesület Királyság, Norvégia és Svájc álltak.
A kutatás 26 szervezet, így több egyetem, számos kutatóintézet részvételével, a francia négaWatt Association vezetésével folyt 4 éven át.
A közleményük szerint nehézséget az alulról felfelé építkezés jelentette, amelynek keretében a nemzeti szintre elkészített projektelemeket egy hatalmas európai forgatókönyvbe foglalták össze, amely figyelembe veszi a földrajzi adottságokat, a méltányos erőfeszítésmegosztás és a méltányosság elvét az érintett országok között, sőt akár azokon belül is.
A forgatókönyvek kidolgozása szigorú fenntarthatósági elvekre épült, és így a környezeti és társadalmi kérdések szélesebb körével, például a nyersanyagok kimerülésével vagy a munkaerőhiány okozta kihívásokkal is foglalkozik. A legfontosabb kutatási eredmények:
A forgatókönyv természetesen magyar vonatkozású elemzést is magában foglal. Az atomenergia tekintetében 2040-es kivezetéssel számol, akárcsak a szén energiaipari felhasználása kapcsán.
Ezek kiváltását és a duplájára bővülő villamosenergia-termelést az elemzés szerint jórészt a napjainkban legolcsóbbnak és legkevésbé környezetterhelőnek számító nap- és szélerőművek alkalmazásával volna célszerű megoldani.
A közleményükben arra is kitérnek, hogy ez – a jelenlegihez képest – a napelemek esetében tízszeres, a szélerőműveknél hússzoros mennyiségű villamosenergia termelését jelentené 2050-re – utóbbi leginkább arra utal, hogy a szélerőművek esetében jelenleg szánalmasan kevés a működő berendezés.
Ugyanakkor a kutatás hangsúlyozza: a megújuló termelés térnyerése is okozhat jelentős környezetterhelést, amit csak energiaföldrajzi és ökológiai kutatások eredményeinek figyelembe vételével és új műszaki megoldások (például agro-napelemes alkalmazások) révén lehet elkerülni.
A kutatás részleteiről bővebben az alábbi tájékozódhat.