A magyar vállalatokat meg kell tanítani arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű terméket állítsanak elő, ez kell egy újabb szintlépéshez – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi konferenciáján. A tehetséggondozó intézmény budapesti központjába a világ minden tájáról érkeztek elismert szakértők, hogy a békéről tartsanak diskurzust.
Nagy Márton az elején leszögezte, hogy az előadásában a magyar FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés – a szerk.) stratégiáját mutatja be. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság szerinte békés, és nyitott kapuval rendelkező gazdaság, amely beruházásalapú és exportorientált.
A GDP-arányos beruházási ráta nagyjából 30 százalék körüli. „Nyitott, kicsi gazdaság vagyunk, ez a mostani krízis alatt sem változott. Továbbra is ez a magyar gazdaság pillére” – mondta a tárcavezető, hozzátéve: a magánberuházások folyamatosan növekednek.
A BERUHÁZÁSOK 2023-BAN ELÉRHETIK A 20 EZER MILLIÁRD FORINTOT.
A tárcavezető szerint az uniós támogatások komoly szerepet töltenek be, hiszen a gazdaság 11 százalékát adják, ám érkezik további 20 százalék FDI, és kétharmadnyi beruházás magyar forrásokból valósul meg. Rávilágított, hogy az uniós források hatékonysága soha nem lesz olyan, mint a külföldi beruházásoké. „Nekünk az a célunk, hogy az FDI arányát folyamatosan növeljük, erre van is lehetőség a magyar gazdaságban” – összegezte.
Nagy Márton kiemelte, jelenleg Csehország előttünk áll az FDI-beruházásokban, de régiós szinten Magyarország a második helyen van már, és „könnyen megelőzzük majd a cseheket” is. Úgy véli, hogy a beáramló külföldi tőke elsősorban az iparhoz kapcsolódik, és egyre jobban erre a szektorra koncentrál. „Az energiaintenzív iparágak nagyon átrendeződnek a napjainkban, de nem mondhatjuk azt, hogy félre kell tolni a szolgáltatási szektort.”
A tárcavezető ezt követően az FDI régiónkénti megoszlását mutatta be: Ázsia súlya korábban 20 százalék alatt volt, mára 23 százalékon áll (ebben a CATL még nincs benne), és hamarosan meghaladja a 30 százalékos szintet. Ellenben Amerikával, ahol az ebből a térségből érkező beruházási aktivitás folyamatosan csökken. Ugyanakkor „a magyar gazdaságnak egyértelmű stratégiája, hogy nyissunk kelet felé”.
„Nehéz megfogalmazni a működő tőkeberuházás fogalmát, és fel szeretném arra is hívni a figyelmet, hogy nagyon fontos a meglévő beruházások gondozása, hiszen újabb beruházásokat eszközölhetnek. Ha megjelenik egy külföldi beruházó, akkor az lesz a prioritás, hogy folyamatosan újra beruházzon” – mondta Nagy Márton, aki szerint az újraberuházási arányokat folyamatosan növelni kell, de jelenleg
A MAGYAR FDI-ÁLLOMÁNY DINAMIKUSAN NŐTT, 100 MILLIÁRD EURÓra volt tehető 2022-ben, GDP-arányosan ugyanakkor tovább Nőhet.
Magyarországon ha valaki be akar ruházni, átlagosan 10 százalékos megtérülést realizálhat, „bár ez nem annyira kockázatmentes”. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban potenciálisan 10 milliárd euró újraberuházási lehetőség keletkezik. A miniszter szerint az a kérdés, hogyan lehet pozitív ösztönzőkkel elérni, hogy az újrainvesztációs arány jelentősen növekedjen. Kitért arra, hogy ha azon gondolkodunk, milyen stratégiai kell, akkor egy zöld, profitorientált és újrainvesztálásra alkalmas vízió kell.
A tárcavezető kiemelte, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések közvetlenül nem kapcsolódnak a magyar tulajdonú vállalatokhoz. „Ehhez a magyaroknak folyamatosan hozzá kell kapcsolódniuk, egy magasabb és minőségibb szinten” – húzta alá, majd kitért arra, hogy ezt a kapcsolatot mind horizontálisan, mind vertikálisan erősíteni kell. „Mostanáig nagyon egyszerű volt bevonzani az FDI-t, de át kell állnunk arra, hogy ez tudatos legyen” – emelte ki.
Nagy Márton horizontális kapcsolódás alatt azt érti, hogy sokkal intenzívebb kutatási és közös fejlesztési kapcsolat kell a külföldi tőke és a magyar egyetemek, kutatócentrumok között. „Itt valódi közös munkák kellenek, akár közös beruházások, tovább kell növelni a kutatás-fejlesztési területeket.” Arra is emlékeztetett, hogy korábban feltételnek a munkahelyteremtést szabta meg a kormány, de szerinte új kritériumokat kell szabni, amikor külföldi tőke érkezik. „Például, hogy a kutatási területekre jelentős összegeket kell áldozni Magyarországon” – összegezte.
Kiemelte, teljes foglalkoztatás van, de a produktivitását meg kell vizsgálni, „látom, hogy ebben Románia és Lengyelország most még jobban teljesít”, ezt azonnal felül kell vizsgálni.
A vertikális kapcsolat alatt Nagy Márton azt érti, hogy jelenleg 51 százalékos a magyar gazdaságban a hazai tulajdonosi szerkezet. Ennek a résznek három lehetősége van:
Hangsúlyozta, „a magyar gazdaság nagyon duális”, és szerinte fontos látni, hogy jellemzően a TIER 2, TIER 3 szinten állnak a magyar beszállítók, amikor a multik keze alá dolgoznak. Vertikális szinten a magyar kormány célja az, hogy minél több magyar vállalkozás jelenjen meg a TIER 1-es szinten.
A vállalatokat meg kell tanítani arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségi terméket állítsanak elő, ez kell az újabb szintlépéshez. A TIER 1-es szinten látni lehet, hogy most a magyar vállalatok egyáltalán nem jelennek meg. Ezen haladéktalanul változtatni kell.
A tárcavezető előadását úgy zárta, a magyar gazdaság továbbra is egy híd marad, amely nemcsak a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatot teremti meg, hanem a szolgáltatások és az ipar között is. Ugyanakkor Nagy Márton szerint „mindenképpen vannak vertikálisan és horizontálisan is tennivalók”.
(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)