Index Vakbarát Hírportál

Egyértelmű lett a kormány stratégiája, nem Brüsszel a világ közepe

2023. június 7., szerda 11:44

A magyar vállalatokat meg kell tanítani arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű terméket állítsanak elő, ez kell egy újabb szintlépéshez – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerdán a Mathias Corvinus Collegium (MCC) nemzetközi konferenciáján. A tehetséggondozó intézmény budapesti központjába a világ minden tájáról érkeztek elismert szakértők, hogy a békéről tartsanak diskurzust.

Nagy Márton az elején leszögezte, hogy az előadásában a magyar FDI (külföldi közvetlentőke-befektetés – a szerk.) stratégiáját mutatja be. Emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság szerinte békés, és nyitott kapuval rendelkező gazdaság, amely beruházásalapú és exportorientált.

A GDP-arányos beruházási ráta nagyjából 30 százalék körüli. „Nyitott, kicsi gazdaság vagyunk, ez a mostani krízis alatt sem változott. Továbbra is ez a magyar gazdaság pillére” – mondta a tárcavezető, hozzátéve: a magánberuházások folyamatosan növekednek.

A BERUHÁZÁSOK 2023-BAN ELÉRHETIK A 20 EZER MILLIÁRD FORINTOT.

A tárcavezető szerint az uniós támogatások komoly szerepet töltenek be, hiszen a gazdaság 11 százalékát adják, ám érkezik további 20 százalék FDI, és kétharmadnyi beruházás magyar forrásokból valósul meg. Rávilágított, hogy az uniós források hatékonysága soha nem lesz olyan, mint a külföldi beruházásoké. „Nekünk az a célunk, hogy az FDI arányát folyamatosan növeljük, erre van is lehetőség a magyar gazdaságban” – összegezte.

Már most a másodikok vagyunk

Nagy Márton kiemelte, jelenleg Csehország előttünk áll az FDI-beruházásokban, de régiós szinten Magyarország a második helyen van már, és „könnyen megelőzzük majd a cseheket” is. Úgy véli, hogy a beáramló külföldi tőke elsősorban az iparhoz kapcsolódik, és egyre jobban erre a szektorra koncentrál. „Az energiaintenzív iparágak nagyon átrendeződnek a napjainkban, de nem mondhatjuk azt, hogy félre kell tolni a szolgáltatási szektort.”

A tárcavezető ezt követően az FDI régiónkénti megoszlását mutatta be: Ázsia súlya korábban 20 százalék alatt volt, mára 23 százalékon áll (ebben a CATL még nincs benne), és hamarosan meghaladja a 30 százalékos szintet. Ellenben Amerikával, ahol az ebből a térségből érkező beruházási aktivitás folyamatosan csökken. Ugyanakkor „a magyar gazdaságnak egyértelmű stratégiája, hogy nyissunk kelet felé”.

„Nehéz megfogalmazni a működő tőkeberuházás fogalmát, és fel szeretném arra is hívni a figyelmet, hogy nagyon fontos a meglévő beruházások gondozása, hiszen újabb beruházásokat eszközölhetnek. Ha megjelenik egy külföldi beruházó, akkor az lesz a prioritás, hogy folyamatosan újra beruházzon” – mondta Nagy Márton, aki szerint az újraberuházási arányokat folyamatosan növelni kell, de jelenleg

A MAGYAR FDI-ÁLLOMÁNY DINAMIKUSAN NŐTT, 100 MILLIÁRD EURÓra volt tehető 2022-ben, GDP-arányosan ugyanakkor tovább Nőhet.

Magyarországon ha valaki be akar ruházni, átlagosan 10 százalékos megtérülést realizálhat, „bár ez nem annyira kockázatmentes”. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságban potenciálisan 10 milliárd euró újraberuházási lehetőség keletkezik. A miniszter szerint az a kérdés, hogyan lehet pozitív ösztönzőkkel elérni, hogy az újrainvesztációs arány jelentősen növekedjen. Kitért arra, hogy ha azon gondolkodunk, milyen stratégiai kell, akkor egy zöld, profitorientált és újrainvesztálásra alkalmas vízió kell. 

Ez nem a magyarok pénze

A tárcavezető kiemelte, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések közvetlenül nem kapcsolódnak a magyar tulajdonú vállalatokhoz. „Ehhez a magyaroknak folyamatosan hozzá kell kapcsolódniuk, egy magasabb és minőségibb szinten” – húzta alá, majd kitért arra, hogy ezt a kapcsolatot mind horizontálisan, mind vertikálisan erősíteni kell. „Mostanáig nagyon egyszerű volt bevonzani az FDI-t, de át kell állnunk arra, hogy ez tudatos legyen” – emelte ki.

Nagy Márton horizontális kapcsolódás alatt azt érti, hogy sokkal intenzívebb kutatási és közös fejlesztési kapcsolat kell a külföldi tőke és a magyar egyetemek, kutatócentrumok között. „Itt valódi közös munkák kellenek, akár közös beruházások, tovább kell növelni a kutatás-fejlesztési területeket.” Arra is emlékeztetett, hogy korábban feltételnek a munkahelyteremtést szabta meg a kormány, de szerinte új kritériumokat kell szabni, amikor külföldi tőke érkezik. „Például, hogy a kutatási területekre jelentős összegeket kell áldozni Magyarországon” – összegezte.

Kiemelte, teljes foglalkoztatás van, de a produktivitását meg kell vizsgálni, „látom, hogy ebben Románia és Lengyelország most még jobban teljesít”, ezt azonnal felül kell vizsgálni.

A vertikális kapcsolat alatt Nagy Márton azt érti, hogy jelenleg 51 százalékos a magyar gazdaságban a hazai tulajdonosi szerkezet. Ennek a résznek három lehetősége van:

  1. közvetlenül az exportot célozzák meg,
  2. belső piacra termelnek,
  3. vagy a multik beszállítói lesznek.

Hangsúlyozta, „a magyar gazdaság nagyon duális”, és szerinte fontos látni, hogy jellemzően a TIER 2, TIER 3 szinten állnak a magyar beszállítók, amikor a multik keze alá dolgoznak. Vertikális szinten a magyar kormány célja az, hogy minél több magyar vállalkozás jelenjen meg a TIER 1-es szinten. 

A vállalatokat meg kell tanítani arra, hogy megfelelő mennyiségű és minőségi terméket állítsanak elő, ez kell az újabb szintlépéshez. A TIER 1-es szinten látni lehet, hogy most a magyar vállalatok egyáltalán nem jelennek meg. Ezen haladéktalanul változtatni kell.

A tárcavezető előadását úgy zárta, a magyar gazdaság továbbra is egy híd marad, amely nemcsak a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatot teremti meg, hanem a szolgáltatások és az ipar között is. Ugyanakkor Nagy Márton szerint „mindenképpen vannak vertikálisan és horizontálisan is tennivalók”.

(Borítókép: Nagy Márton 2023. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok