Az OECD a márciusban jelzett 2,6 százalék helyett 2,7 százalékos növekedést vár az idei évben, a jövő évre pedig fenntartotta a korábban jelzett 2,9 százalékos előrejelzését − közölte az MTI.     

A jelentés összefoglalójában kiemelik: az idei 2,7 százalékos bővülés − a pandémia első évét, 2020-at leszámítva − a legalacsonyabb éves növekedési ütem a 2008–2009-es gazdasági válság óta, annak ellenére, hogy a kínai járványellenes korlátozások feloldása lökést adott a világgazdaságnak.     

Régiós bontás szerint az Egyesült Államok gazdasága a várakozások szerint az idei 1,6 százalékos bővülés után jövőre 1,0 százalékkal nő a kamatemelések gazdasági növekedést visszafogó hatása miatt.  

A világ második legnagyobb gazdaságában, Kínában idén 5,4 százalékos, jövőre 5,1 százalékos növekedést várnak, előbbi 0,1, utóbbi 0,2 százalékkal haladja meg a márciusi prognózist. 

Az energiaárak visszarendeződésének és az alacsonyabb inflációnak köszönhetően az euróövezet növekedése az idei 0,9 százalékról 2024-ben 1,5 százalékra gyorsul. Márciusban az OECD 2023-ban 0,8 százalékos, 2024-ben pedig 1,4 százalékos növekedést várt az eurózónában.    

Az OECD a szigorú monetáris politika folytatását, a fiskális támogatások célzott alkalmazását és növekedésösztönző, strukturális reformok előtérbe helyezését javasolta tagállamainak. Hangsúlyozták, hogy a magas globális élelmiszer- és energiaárak miatt a kormányoknak a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok támogatását kell előnyben részesíteni, míg a növekvő adósságterhek, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt strukturális reformokra és a növekedés ösztönzését biztosító fiskális politikára kell törekedniük.   

Ami a magyar gazdaság kilátásait illetti, a GDP az idei stagnálást követően jövőre 2,5 százalékkal bővülhet. A novemberben publikált féléves jelentésben 2023-ra 1,5 százalékos növekedéssel számolt az OECD.