A javuló makrogazdasági folyamatok segítették a nyugati országok energiapiaci helyzetét, csakhogy azzal, hogy az OPEC szűkíti az olajkínálatot, mesterségesen ellentart a kedvező tendenciáknak – összegezte az Indexnek Hortay Olivér. A Századvég energetikai divíziójának vezetője úgy véli, az OPEC a kínálat szűkítésével Oroszországot segíti.
Múlt vasárnap döntöttek az olajnagyhatalmak: az OPEC tartja magát az eddig megállapított termeléscsökkentéshez, azonban Szaúd-Arábia napi egymillió hordóval fogja vissza aktivitását. Ezzel pedig a kínálatszűkítésen keresztül érdemben segíti Oroszországot. A világ olajtermelésének nagyjából 40 százalékát adó országok döntése tehát összesen napi 4,66 millió hordó keresletcsökkentést jelent, ami – az őszi kétmillió hordós és az áprilisi 1,6 millió hordós vágásokkal együtt – csaknem öt százalékkal mérsékli a globális kínálatot.
Hortay Olivér, a Századvég energetikai divíziójának vezetője szerint az OPEC új döntése mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból kedvezőtlen a nyugati országokra nézve. A nyugati érdekszövetség országainak jelentős része – különösen az EU – olajimportra szorul, így ezekben az országokban az energiaválság, a háború és a szankciók következményeképpen fellépő energiaár-emelkedés inflációs nyomást okozott. A jegybankokat kamatemelésre, a vállalatokat pedig a termelésük korlátozására kényszerítette.
A makrogazdasági folyamatok javították a nyugati országok energiapiaci helyzetét. Csakhogy azzal, hogy az OPEC szűkíti az olajkínálatot, mesterségesen ellentart az energiaellátási szempontból kedvező tendenciáknak, amivel az inflációs nyomást tartóssá teszi, a jegybankokat a magas kamatok fenntartására kényszeríti, és ezzel mélyíti a kibontakozó gazdasági nehézségeket.
Az elemző lapunknak azt is hozzátette, az OPEC mozgása geopolitikai szempontból is aggasztó, hiszen évtizedek óta nem volt rá példa, hogy a kartell a jelenlegihez hasonló mértékben szembehelyezkedjen a nyugati szövetség és azon belül Amerika érdekeivel. A kitermeléscsökkentési döntések magyarázata, hogy a magas árkörnyezettel az olajnagyhatalmak képesek fenntartani történelmi léptékben is kiugró bevételüket. Erre pedig jó példa a Saudi Aramco:
MÁR TÖBB MINT EGY ÉVE A VILÁG LEGÉRTÉKESEBB VÁLLALATA, SOHA NEM LÁTOTT MÉRTÉKŰ PROFITOT REALIZÁL, REKORDOSZTALÉKOT FIZET A SZAÚDI ÁLLAMNAK.
A magas bevételek lehetőséget kínálnak az olajexportőröknek, hogy megerősítsék geopolitikai pozíciójukat, ami magyarázat arra is, hogy hogyan vállalhatnak fel nyílt és egyre fokozódó konfliktust a Nyugattal. Szaúd-Arábiát például a drága energia kellően magabiztossá tette ahhoz, hogy – Amerika szövetségeseként – elutasítsa Biden kitermelésnövelésre vonatkozó kérését, szankciókkal sújtott orosz fegyvercégekkel tárgyaljon, vagy kitiltsa a nyugati médiacsoportokat az OPEC üléséről.
Hortay Olivér lapunknak kitért arra is, hogy a kilátások több okból is bizonytalanok: egyrészt nehéz megbecsülni, hogy milyen mély gazdasági nehézségekkel kell a világgazdaságnak a következő időszakban megküzdenie, és ennek nyomán hogyan alakul majd az olajkereslet, amire ráadásul nem várt események is markáns hatást gyakorolhatnak.
A cseppfolyósított földgáz piacához hasonlóan az olajpiacon is nagy kérdés, hogy a járványügyi korlátozások feloldását követően milyen dinamikával lesz képes növekedni Kína, és ez milyen ütemű energiaigény-növekedést eredményez.
Továbbá nehezen megbecsülhető az is, hogy Joe Biden milyen mértékben lesz képes rávenni az amerikai olajtermelőket a kapacitásaik bővítésére. Másrészt az elemző szerint Oroszország exportját a nyugati szankciók egyelőre nem voltak képesek jelentős mértékben visszavetni. Ez részben annak köszönhető, hogy az orosz olaj ára a háború kezdetét követően elvált a nyugati típusú termékekétől, és így Oroszország a vártnál könnyebben talált új vevőket.
AZ ELMÚLT HÓNAPOKBAN AZONBAN A HÁTRÁNY CSÖKKENÉSNEK INDULT, AMI A JÖVŐBEN BEFOLYÁSSAL LEHET AZ ÉRTÉKESÍTETT MENNYISÉGEKRE IS.
A számos bizonytalanság miatt a jelenlegi helyzetben a legtöbben úgy kalkulálnak, őszre a globális piac rendkívül feszessé – néhányak szerint deficitessé – válik, ami felfelé hajtja az árakat. A nyugati országok egyelőre óvatosak: érdemi hivatalos reakciók egyelőre nem érkeztek.
Hortay Olivér kitért arra, hogy egy meg nem nevezett amerikai tisztségviselő leszögezte: a Fehér Házban az árakra és nem a „hordókra” koncentrálnak, ebből azonban szerinte túl sok következtetést nem érdemes levonni. Ezzel szemben a nagy nyugati lapok intenzíven foglalkoznak a döntéssel, ami annak is köszönhető, hogy a kitiltással ezek a lapok is érintetté váltak a fejleményekben.
A főáramú média azzal magyarázza a kitermelés csökkentésére vonatkozó döntést, hogy az OPEC kétségbeesetten próbálja visszaépíteni az elmúlt hónapokban korrekción átesett árakat, ezért érzelemvezérelt döntéseket hoz, amivel saját hitelességét rombolja. A magyarázatokat olvasva azonban nehéz elvonatkoztatni attól, hogy a kitiltás a nyugati médiacsoportokat is elfogulttá tehette, és a döntés keretezését a lapok OPEC-kel szembeni ellenérzései torzíthatják
– összegezte Hortay Olivér, aki szerint ugyanakkor arra is fontos emlékeztetni, hogy az amerikai adminisztráció már a háború kezdetét követő első, tavaly őszi vágáskor is utalt rá, hogy az OPEC a kínálat szűkítésével a szintén nagy exportőr Oroszországot segíti. A helyzet most annyiban még súlyosabb, hogy az új vágást Szaúd-Arábia egyedül hajtja végre, azaz úgy csökken a kínálat, hogy Oroszország fenntarthatja az olajexportjának volumenét. Mennyiségi értelemben tehát Szaúd-Arábia a saját pozíciójának sérülése mellett is hajlandó mesterségesen felhajtani az árakat, amivel valamennyi nagy olajexportáló helyzetét – így Oroszországét is – javítja.
(Borítókép: A Saybah-olajmező Szaúd-Arábiában. Fotó: Simon Dawson / Bloomberg / Getty Images)