A támogatói okiratok kiállítása folyamatos, a korábbiakhoz képest lényegesen felgyorsult, a kifizetések pedig ütemezetten zajlanak – összegezte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium. A tárca közleményére azért volt szükség, mert több helyen is felvetődtek olyan hírek, hogy akadozik a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram kamattámogatások folyósítása.
Hétfőn több helyen is megírták: egyes névtelen pénzügyi vállalkozások arra panaszkodnak, hogy a támogatott hitelek kamattámogatásainak kifizetése akadozik – miközben felelősnek egyértelműen a Gazdaságfejlesztési Minisztériumot nevezték meg. Ebben a témakörben külön meg lett említve a Széchenyi Kártya Program és Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram.
Nem sokat kellett várni a tárca válaszára. Közleményükben leszögezték: különös tekintettel arra, hogy a hazai kis- és középvállalkozások adják a foglalkoztatottak döntő részét és több millió család megélhetését biztosítják, a kormány elkötelezett a szektor versenyképességének fokozása, a kkv-k megerősítése mellett.
Ezt szolgálja a Széchenyi Kártya Program is, amelynek köszönhetően fennállása óta mintegy 440 ezer ügylet jött létre több mint 6100 milliárd forint értékben.
Nagy Márton minisztériuma úgy fogalmaz, hogy a Széchenyi Kártya Program és költségvetési támogatása – a kormányzati hitelprogramok egyik zászlóshajójaként – példátlan mértékben, részben a világjárvány, részben pedig a háború által okozott szankciók és infláció eredményeképpen előálló hitelbefagyás negatív hatásainak csökkentése érdekében a megelőző évekhez képest többszörösére emelkedett.
A Széchenyi Kártya Program idén január 1-jével az önálló tárcaként létrejött Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) feladat- és hatáskörébe került. A tárca mindenekelőtt leszögezi, hogy a tőle telhető legrövidebb határidővel megteremtette a program továbbműködtetéséhez és felgyorsításához szükséges feltételeket.
Ezek alapján kiállításra és a kormány honlapján közzétételre kerültek a program kedvezményezettjei részére kibocsátott csoportos támogatói okiratok, és megindultak a kifizetések a támogatásokat megelőlegező pénzügyi intézmények részére. A támogatói okiratok kiállítása folyamatos, a korábbiakhoz képest lényegesen felgyorsult, a kifizetések pedig ütemezetten zajlanak. Idén idáig nagyjából 20 milliárd forint került a program keretében a pénzügyi intézmények részére kifizetésre, és ez a szám folyamatosan növekszik.
A GFM szándéka, hogy június végéig egy új módszertan bevezetésének is köszönhetően az eddig benyújtott összes igény tekintetében a támogatói okiratokat haladéktalanul kiállítják, és a kifizetések is maradéktalanul megtörténnek.
A minisztérium mind a Bankszövetség tagjait, mind a pénzügyi vállalkozásokat folyamatosan tájékoztatja a Széchenyi Kártya Program csoportos támogatói okiratainak kiállításáról, a kifizetések előrehaladásáról és ütemezéséről – zárják a közleményüket.
A kamattámogatott hitelekre azért volt szükség, mert ebben a kamatkörnyezetben gyakorlatilag földbe állt Magyarországon a hitelezés – a meghirdetéskor régiós szinten is kimagasló volt a magyar effektív kamat. Ahogy azt korábban már megírtuk a magyar vállalkozásoknak továbbra is jelentős igényük van a külső finanszírozási forrásokra, amit támogat az idei év elejétől meghirdetett és kibővített Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram is.
A jól teljesítő kis- és középvállalkozások mintegy fele legalább 200 millió forint forrásbevonást tervez, és a legfőbb problémának a magas kamatokat látják. A Makronóm felmérésébe bevont, jól teljesítő hazai kis- és középvállalkozások 95 százaléka rendelkezik külső forrással, ami elsődlegesen bankhitelt jelent. Az idei évben lejáró finanszírozással rendelkező cégek közel kétharmada (63 százalék) tervezi ismételten a forrásbevonást – derült ki a Makronóm Intézet legfrissebb vállalati kutatásából.
A JÖVŐRE VONATKOZÓ FINANSZÍROZÁSI TERVEK ESETÉBEN TOVÁBBRA IS NÉPSZERŰEK A BERUHÁZÁSI CÉLÚ HITELEK, ILLETVE A NAPI MŰKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ HITELCÉLOK.
Összességében 2023-ban a megkérdezett vállalkozások 60 százaléka tervez külső forrást bevonni beruházási céllal, forgóeszköz-finanszírozási céllal a megkérdezettek csaknem fele (46 százalék), egyharmaduk pedig a napi likviditás biztosítása érdekében. A legfőbb finanszírozási célok ugyan változatlanok, de egyre hangsúlyosabban jelennek meg a célzott energiahatékonysági beruházások is. A cégek 13 százaléka vett fel korábban ilyen célból hitelt, ez az érték 34 százalékra emelkedett az újonnan felvenni tervezett hitelek esetén. A megkérdezett, jól teljesítő kis- és középvállalkozások mintegy fele legalább 200 millió forint forrásbevonást tervez.
A LEGFŐBB PROBLÉMÁNAK EZEK A CÉGEK A MAGAS KAMATOKAT LÁTJÁK.
Kiemelendő, hogy a megkérdezett cégek mintegy negyede semmilyen problémával nem szembesül külső forrás bevonásakor, a szükséges önerő és fedezet előteremtése sem jelent kezelhetetlen problémát számukra – világított rá kutatásában a Makronóm Intézet.
Korábban beszámoltunk arról, hogy „bejelentése után hatalmas érdeklődés övezte a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramot”. Ezt jól tükrözi, hogy az eredetileg meghatározott, 700 milliárdos keret gyakorlatilag egy hónap alatt kimerült.
Így „a kormány, látva a vállalkozások beruházási igényét és hiteléhségét, szem előtt tartva a családok és a gazdaság védelmét további 300 milliárd forint biztosításával 1000 milliárd forintra emelte a rendelkezésre bocsátható források összegét” – tájékoztatott erről a tárca.
ÍGY FORGÓESZKÖZHITELBŐL VÉGÜL 600 MILLIÁRD FORINT, BERUHÁZÁSI HITELBŐL 400 MILLIÁRD FORINT KERÜLHET KI A HAZAI GAZDASÁGBA.
Az EXIM Magyarország forgóeszköz- és beruházási, valamint lízingkonstrukciónak értékesítésében 21 hitelintézet és pénzügyi vállalkozás vesz részt. A hitelprogramra eddig összesen 2124 hitelkérelem érkezett az EXIM Magyarországhoz közvetlenül és partnerein keresztül. A már szerződött hitelállomány alapján megállapítható, hogy 722 vállalat együttesen közel 504 milliárd forint kedvezményes kamatozású hitelre szerződött le, amiből eddig 108 milliárd forint kifizetésére került sor – összegezték.
A legnagyobb érdeklődés a forgóeszközhitelt övezi, 480,4 milliárd forintnyi hitelre már a szerződéskötés is megvalósult, míg a beruházási hitelcél esetén (beleértve a lízingrefinanszírozást is) összesen 23,4 milliárd forintnyi szerződéskötésre került sor. A szerződött ügyfelek arányát vizsgálva az tapasztalható, hogy 75 százalékukat a mikro-, kis- és középvállalkozások adják.