A kormány május végén egy Kormányinfó keretében ismertette a 2024. évi költségvetés főbb számait. A főbb sarokszámok: 4 százalékos növekedéssel, 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal, 66,7 százalékos államadóssággal, valamint 6 százalék körüli éves inflációval számolnak.

A kormány elhúzódó háborút prognosztizál, így Varga Mihály pénzügyminiszter többször is hangot adott annak, hogy a jövő évi költségvetés védelmi költségvetés lesz. Kedden az Országgyűlésben a képviselők egy plenáris vita keretében vitatják meg a tervezetet.

A kormány nem változtatott az álláspontján

Varga Mihály beszéde elején leszögezte, Ukrajnában egyre brutálisabb háború dúl, ilyenkor jóval nagyobb jelentősége van a stabilitásnak. Szerinte ezért fontos, hogy mielőbb megismerje mindenki a költségvetési terveket. Szerinte ugyanis „felmerültek olyan vélemények, hogy a tervezet őszi időszakban már pontosabb számokat tartalmazna, de ahelyett, hogy a vihar elvonulására várnánk, a kormány előre felkészül”.

Arra is kitért, hogy a kormány a háború elhúzódásával számol, védelmi költségvetéssel. A pénzügyminiszter szerint olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja a biztonságot, elsődleges cél a rezsivédelem megőrzése és a honvédelem megerősítése. Emlékeztetett arra, hogy 2021-ben 6,8, 2022-ben már 16,2 milliárd euró volt Magyarország rezsiszámlája.

„Így ebben a válságos és átmeneti időszakban a legfőbb feladat a korábbi eredmények megvédése” – jelentette ki Varga Mihály.

A tárcavezető ezt követően leszögezte, a 2024. évi költségvetés alappillére a pénzügyi stabilitás, a jól működő gazdaság, valamint a költségvetési stabilitás. Varga Mihály szerint a 2024-es költségvetés hét pontban foglalható össze:

1. a rezsivédelmi rendszer fenntartása,
2. az ország fizikai biztonsága,
3. a családtámogatási rendszer megőrzése,
4. a teljes foglalkoztatottság biztosítása,
5. a beruházások és innovációk folyamatos biztosítása,
6. a nyugdíjrendszer megvédése
7. és a közszférában dolgozók segítése.

Varga Mihály ezt követően kitért arra, hogy a lassulást okozó külső tényezők folyamatosan enyhülnek az elmúlt hónapokban. „Az energiaárak mérséklődtek az infláció mellett, így a kormány a jövőre dinamikus növekedéssel tud számolni”.

Emlékeztetett arra is, hogy 2010 óta folyamatosan csökkent az ország államadóssága, és hasonló trendre hívta fel a figyelmet a GDP-növekedés tekintetében. „Ezért van most erős bázisunk a háború és a szankciók ellensúlyozására”, majd emlékeztetett arra, hogy a nehézségekkel terhelt időszakban is 2022-ben 4,6 százalékos bővülést lehetett elkönyvelni.

Ráadásul a növekedést versenyhátrányból értük el, hiszen uniós források nem érkeztek tavaly.

„Meg kell védeni az eredményeket”

A most benyújtott költségvetésnek az a célja a pénzügyminiszter szerint, hogy a korábbi eredményeket megvédjék. A kabinet idén visszafogott teljesítményre számít, de jövőre már optimista, Varga Mihály szerint a fogyasztás is beindulhat, és „a világkereskedelemben is élénkülés várható”.

Mint mondta, hatszázalékos inflációt várnak jövőre, és mivel a várakozások szerint a nettó export jelentősen támogatni fogja a jövő évi növekedést, így 4 százalékos bővülést prognosztizálnak.

Elhangzott, hogy a kabinet 66,7 százalékos államadóssággal és 2,9 százalékos államháztartási hiánnyal számol. Ezt követően kitért arra, hogy mind a rezsivédelmi, mind a honvédelmi alapot az extraprofitadóból szeretnék finanszírozni, tehát ez lesz a bevétel lába. Ugyanakkor a tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy „az extraprofitadók kivezetése jövőre megkezdődik”.

Varga Mihály expozéjában négy területet emelt ki a költségvetésből:

1. A családok védelme, ahol 3300 milliárdnál is többet fog költeni a kormány.
2. A nyugdíjasok védelme: a kormány célja, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távon fenntartható legyen, és a nők megbecsült szerepe is megjelenjen.
3. Az egészségügyben 3200 milliárd forint áll rendelkezésre. A legnagyobb tételt ebből a gyógyító-megelőző eljárások teszik ki.
4. Végezetül az oktatásra elkülönített összeg 3400 milliárdra növekszik 2800-ról.

Zárásként a tárcavezető azt ismertette, hogy „Magyarország továbbra is számol az uniós pénzekkel, ennek megfelelően a betervezés megtörtént” – ez szintén igaz az RFF-re is. „Reméljük, hogy a vitatott kérdéseket le tudjuk zárni” – összegezte. A jegybanki veszteséggel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nagyjából 430 milliárd forintnyi várható.

Bod Péter Ákos: Talán van több is a fiók mélyén

Korábban az Index megkeresésére Bod Péter Ákos volt jegybankelnök értékelte a 2024. évi költségvetést. Akkor úgy fogalmazott, hogy a kormány a bázisév derekán nyújtja be a rákövetkező év állami költségvetését, olyan korán, amikor még szokásos, nyugodt időkben sem nagyon lehet látni az adott év gazdasági folyamatait.

„Az idei számok pedig bázisként szolgálnak a következő év növekedési, inflációs, költségvetési mutatóihoz. Ezért nehéz kommentálni azt, hogy 2024-re 4 százalékos gazdasági növekedésre épül az államháztartás bevételi terve. A GDP jövőre mihez képest növekszik vagy nem növekszik 4 százalékkal? Csakhogy most májusban még tippelgetés tárgya, hogy valóban 1,5 százalékos lesz-e az idei GDP-index, ami decens növekedés, avagy 0,2 százalék” – emelte ki elsődleges kritikáját Bod Péter Ákos.

Szerinte ekkora bizonytalanság mellett lehet ugyan törvénybe iktatni a 2024-es költségvetést, ám annak adataiból nem sok támpontot nyernek a vállalatok, intézmények. „Később, amikor a helyzet – nem meglepő módon – változik, át lehet írni a számokat. Így lesz szabadsága a kormánynak” – fűzte hozzá.

A volt jegybankelnök azt is hozzátette: az igazán nagy kérdőjel az unió intézményeihez fűződő viszony, a pénzekhez való hozzáférés és a szomszédunkban zajló háború lehetséges újabb következményei.

Varga Mihály kockás füzete az ismerhető kockázatoknak a viszonylag kedvező kimeneteivel számol, „ahogy látom, egyetlen hivatalos változattal. Ugyanakkor talán van több is a fiók mélyén” – tette hozzá Bod Péter Ákos.

(Borítókép: Varga Mihály. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)