Kedden elfogadta a vendégmunkások foglalkoztatását érintő jogszabály az Országgyűlés, így törvénybe foglalták a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályait.
Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem és 10 tartózkodó szavazattal elfogadta a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényt, amely a harmadik országbeli állampolgár fogalmától megkülönböztetve, speciális foglalkoztatotti kategóriaként határozza meg a vendégmunkás fogalmát és a rá vonatkozó szabályokat.
A november 1-jén hatályba lépő jogszabály szerint a vendégmunkások munkavállalási célból 180 napon belül 90 napot meghaladó beutazási és tartózkodási jogot kaphatnak.
A beutazás és a 90 napot meghaladó tartózkodás feltétele, hogy a vendégmunkásnak legyen érvényes úti okmánya, megfelelő szálláshelye, a megélhetéshez szükséges pénzügyi háttere, valamint megfeleljen a közbiztonsági, nemzetbiztonsági szempontoknak. A vendégmunkás tartózkodási engedélye legfeljebb 2 évre lesz érvényes, és 1 évvel hosszabbítható meg.
Ám az érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a hároméves maximális időtartamon túlmenően ismét kérelmet nyújthat be, ha továbbra is eleget tesz a törvényben foglalt feltételeknek.
A szabályok nem engedik meg a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem.
A törvény felhatalmazást ad a kormánynak, hogy rendeletben határozza meg a vendégmunkások beutazásával, tartózkodásával és foglalkoztatásával kapcsolatos részletszabályokat. Továbbá miniszteri rendeletben határozhatják meg az évente foglalkoztatható vendégmunkások összlétszámát, azokat a foglalkozásokat, amelyekben vendégmunkás Magyarországon nem foglalkoztatható, és azon, Magyarországgal nem szomszédos, Európai Gazdasági Térségen kívüli országok listáját, ahonnan vendégmunkás foglalkoztatható.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár korábban már nyilatkozott az Indexnek erről a kérdésről, akkor kiemelte lapunknak, hogy a jogszabálytervezet megkülönbözteti a külföldről érkező munkavállalótól a vendégmunkásokat. Így nekik könnyebb lesz a munkavállalás, hiszen a tartózkodási engedéllyel automatikusan megkapják a munkavállalási engedélyt is.
Akkor az államtitkár azt is hozzátette: az új szabályok nem engedik majd a vendégmunkások családegyesítését, illetve letelepedését sem, 2+1, azaz 3 évben maximálják a tartózkodási engedélyek időtartamát is a vendégmunkások számára.
A JAVASLAT RÖGZÍTI, A VENDÉGMUNKÁS ÖSSZEVONT TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYT KIZÁRÓLAG MUNKAVÁLLALÁS CÉLJÁBÓL KAPHAT.
Ennek alapján a vendégmunkás Magyarországra csak meghatározott harmadik országból érkezhet, rögzített létszámban és munkakörben vállalhat munkát. „Mindez védi a magyar munkaerőpiacot, amit továbbra is támogat egy új kvótarendszer. Ez azt jelenti, hogy maximalizáljuk a vendégmunkások számát. A tervek szerint úgynevezett országkvótát is bevezetünk, ami meghatározza, az egyes országokból maximálisan mennyi munkavállaló érkezhet. Ugyanakkor az Országgyűlés előtti jogszabály egyelőre csak tervezet, a Parlamentnek kell meghoznia a végső döntést” – összegezte az államtitkár, aki hozzátette:
A TAVASZI ÜLÉSSZAKON SZAVAZHAT AZ ORSZÁGGYŰLÉS A VENDÉGMUNKÁSOK MAGYARORSZÁGI FOGLALKOZTATÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZETRŐL.
Czomba Sándor lapunknak úgy indokolta a döntést, hogy a magyar kormány egyik legfontosabb feladata és célja a foglalkoztatáspolitikai intézkedéseivel a munkaalapú társadalom megerősítése és a magyar munkahelyek védelme.
Azt is tudni kell azonban, hogy az eredményeknek köszönhetően mára már csak korlátozottan áll rendelkezésre új munkaerő idehaza, és ezek a munkáskezek sem mindig ott vannak, ahol szükség lenne rájuk.
Az államtitkár arra is kitért, egész az kontinensen verseny van a munkaerőért, amire a magyar kormánynak is reagálnia kell. „A háború és a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben nem engedhetjük, hogy beruházások maradjanak el a munkaerő hiánya miatt, hiszen a magyar gazdaságnak az unióhoz való fejlettségbeli felzárkózáshoz szüksége van az új beruházásokra, miközben a gazdasági növekedést tekintve az extenzív irányból egyre inkább az intenzív irányba kell fordulnunk” – emlékeztetett.
Arra a kérdésünkre, hogyan értékeli azokat a híreket, miszerint Magyarországot elárasztották a vendégmunkások, az államtitkár kifejtette: Nyugat-Európában rengeteg vendégmunkás van, ami köztudott, ugyanakkor magyar szempontból érdemesebb a visegrádi országokat vizsgálni. „Megnéztük, hogy adott ország foglalkoztatottjainak számához képest hány harmadik országbeli dolgozik a V4-ek munkaerőpiacain. Ebből kiderült, hogy látványosan Magyarországon van a legkevesebb harmadik országból érkező, míg Lengyelországban ez az arány 6,1 százalék, Csehországban 4,4 százalék, Szlovákiában 3,2 százalék, addig hazánkban mindössze 1,7 százalék. Tehát szó sincs arról, hogy a magyar munkaerőpiacot elárasztotta volna a külföldiek tömege, aki ezt mondja, az valótlanságot állít” – mutatott rá.
(Borítókép: Balázs Attila / MTI)