Hiába kommunikálja a kormányzat, hogy felkészülünk az uniós források nélküli helyzetre, ez nem lehetséges, azért nem lehetséges, mert nem csak a forrásokról szól a történet (azok nélkül valóban tudna működni az ország, bár sokkal egyszerűbb, ha beérkeznek), hanem arról, hogy Magyarország Európa része marad-e – írta véleménycikkében Zsiday Viktor közgazdász.
A kormányzat részéről nem először hangzik el, hogy az uniós források pótolhatóak, elvesztésük nem komoly probléma. Az uniós pénzeket szándékosan szimplán finanszírozási megoldásként próbálják beállítani, de ennél sokkal többről van szó – fogalmazott Zsiday Viktor közgazdász legújabb véleménycikkében.
A közgazdász kitér arra is, hogy „az uniós támogatások beérkezése vagy be nem érkezése jelzés arra vonatkozóan, hogy Magyarország mennyire az EU tagja még”. Majd később azt írja, hogy az a kérdés, hogy a működő- és portfóliótőke-tulajdonosok meddig gondolják azt, hogy Magyarország tartósan az unió teljes értékű tagja.
Szerinte ezzel párhuzamosan az is igencsak fontos kérdés, hogy a hazai lakosság meddig hiszi el ugyanezt. A piacokat és gazdaságokat percepciók mozgatják: a hit valóban hegyeket mozgat meg. Ha meginog az a hit, hogy Magyarország az unió tagja marad tartósan, akkor mind a külföldi, mind a hazai befektetők tőkemenekítésbe kezdhetnek. „Ez a kérdés az uniós pénzek kapcsán, nem pusztán az (amúgy szintén számtalan szempontból fontos) eurómilliárdok. A magyar gazdaság legfőbb alátámasztó fundamentuma, hogy az Unió tagja” – írta Zsiday Viktor.
Véleményem szerint a másik tévedés, amit a gazdaságfejlesztési miniszter egyik legutóbbi interjújában olvashattunk, miszerint a működőtőke pótolja az EU-pénzt, a kettő egyforma jellegű, hiszen egyiket sem kell visszafizetni. Ez nyilvánvalóan nem igaz. Az EU-támogatások valóban vissza nem térítendőek, és direkt módon a jegybanki devizatartalékot növelik, míg a működőtőke-beruházásokra azok tulajdonosa nyereséget vár el, célja az, hogy összességében több pénzt vigyen ki, mint amit behozott, tehát a mostani devizabeáramlást a későbbiekben devizakiáramlás fogja ellensúlyozni
– tette hozzá a közgazdász.
Ráadásul Zsiday Viktor szerint a beruházásoknak egy jelentős része eleve importból valósul meg, tehát devizafinanszírozási oldalról sem ugyanaz a helyzet, a működőtőkeként befolyó deviza egy része azonnal importként jelenik meg és folyik ki az országból.
A közgazdász szerint a harmadik tévedés, hogy keleti forrásokból pótolhatóak az uniós pénzek. Az oroszoknak nincs pénzük, maradnak a kínaiak, „de azt Ázsia és Afrika számos országában láttuk, hogy ők korántsem önzetlenül segítettek, hanem számos esetben adósságcsapdába vezették az adott országot”.
A befektetett pénzt pedig kamatosan visszakérik, ellentétben az unióval.
Szerinte ezenkívül Magyarország fő értéke a keletiek számára is az, hogy az unióban vagyunk. Majd emlékeztet arra, hogy már többször leírta, hogy a véleményee szerint a Huxit nem úgy tud lezajlani (mint az Egyesült Királyságban), hogy deklaráltan kilépünk, hanem úgy, hogy de jure esetleg még tagjai vagyunk az uniónak, ám de facto egyre kevésbé. Nem kilépünk, hanem szép lassan kicsúszunk: pénzt nem kapunk, szavazatunkat elveszik.
Bejegyzését úgy zárja, hogy hiába kommunikálja a kormányzat, hogy felkészülünk az uniós források nélküli helyzetre, ez nem lehetséges. Azért nem lehetséges, mert nem csak a forrásokról szól a történet (azok nélkül valóban tudna működni az ország, bár sokkal egyszerűbb, ha beérkeznek), hanem arról, hogy Magyarország Európa része marad-e.
Az EU-n kívül pedig nem a kormányzat által elképzelt semleges és mindenkivel barátkozó gazdag Svájc lesz Magyarországból, hanem a két világ közé szorult Szerbia. Vagy Moldova – fogalmazott Zsiday Viktor.