Bár a gazdasági válság és az infláció bizonyosan nem segíti a családtervezést, inkább a rendkívüli mértékben megugró hitelkamatok okolhatóak azért, hogy alig szerződnek a fiatalok babaváróra. Pedig a most befektetett pénzzel akár egymillióval is növelhető lehet a későbbiekben a hitelönerő, ráadásul a bankok egy része most 150-200 ezer forintot is utánadob a babavárót igénylőknek.
Az év első négy hónapjában mindössze
53,9 milliárd forint értékben vettek fel a családok babavárót a bankoktól, ami közel 90 milliárd forinttal, több mint 62 százalékkal kevesebb, mint a 2022. január és április között a gyermeket vállaló családoknak juttatott összeg.
A családtámogatási rendszer 2019 júliusa óta elérhető, talán legnépszerűbb konstrukciójának súlya a teljes lakossági hitelezésen belül 12,8 százalékra csökkent a tavalyi 16,8 százalékról, de 2020 első négy hónapjában még a háztartások által felvett hitelek 28,8, 2021-ben 25,6 százaléka volt babaváró.
Adódik a kérdés, hogy a visszaeső forgalom összefüggésben van-e azzal, hogy kevesebb családban terveznek gyermekvállalást, s ezért veszik fel kevesebben a 3 gyermek születésével teljesen ingyenes állami támogatássá alakuló, maximum 10 millió forintos összegű babavárót. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2011 óta nem született olyan kevés gyermek Magyarországon, mint tavaly: 88 400 gyermek látta meg a napvilágot. A helyzeten némileg javít az, hogy
az idei év első negyedévében 21108 baba érkezett, ami 7,9 százalékkal haladja meg 2022. I. negyedévének adatát, ám 2020-ban és 2021-ben is több gyermek látta meg a napvilágot.
E tekintetben tehát nem állunk jól.
Árnyalja ugyanakkor a képet a KSH Népességtudományi Intézetének kutatása, amely szerint azzal is számolni kell, hogy az elmúlt években komoly mértékben csökkent a szülőképes korú nők létszáma, egyszerűen azért, mert az utolsó komoly gyermekvállalási boom, az 1970-es évek közepén született úgynevezett Ratkó-unokák kikerülnek a szülőképesként nyilvántartott 15–49 éves korból. Az ebbe a korosztályba tartozó nők száma 2011 és 2020 között 9 százalékkal, 167 ezer fővel csökkent, de ennél is komolyabb visszaesés mutatkozik a szülés szempontjából legoptimálisabbnak tekinthető 20–39 éves korosztályban: itt a visszaesés 18 százalékos,
a 2020-as évekre úgy fordultunk rá, hogy 253 ezer fővel kevesebb potenciális anya él az országban, mint 2010-ben.
Ha a fenti adatokkal súlyozzuk az élve születések számát, akkor azt láthatjuk, hogy 2020-tól sikerült a teljes termékenységi arányszámot (tta) emelni. A tta-mutató azt jelzi, hogy egy nő élete folyamán hány gyermeknek adna életet az adott év kor szerinti születési gyakorisága alapján. A tta 2016 óta 1,49-en állt, ám ez 2020-ra 1,56-os, 2021-re 1,59-es értéket vett fel.
Tavaly azonban itt is törés mutatkozott, és a tta-mutató 1,52-re csúszott vissza. A jövőre nézve ugyanakkor nem kecsegtet túl sok jóval, hogy míg 2010-ben több mint 1,4 millió 20–39 éves hölgy élt Magyarországon, számuk 2030-ra alig haladja majd meg az 1 milliót, ami komoly nyomást jelent majd a demográfiára – bármilyen sikeresek is lesznek a családpolitikai intézkedések, igen csekély az esélye annak, hogy sikerül majd megfordítani a csökkenő népességszámot.
A babaváró feltételrendszerében kiemelt pont, hogy a támogatást csak házaspárok igényelhetik. E tekintetben tehát értékmérő lehet a házasságkötések számának alakulása, hiszen azok a házaspárok, akik korábban mondták ki egymásnak az igent, és megfelelnek a feltételeknek, jó eséllyel már korábban igényelték a babavárót. E tekintetben nem jó hír, hogy 2022-ben egy többéves növekvő trend tört meg: 64 100 házasságkötés történt, ami 11 százalékkal múlja alul a 2021-es 72030 házasságkötést. Ráadásul
a házasságkötések száma az idei első negyedévben még komolyabb mértékben bezuhant: mindössze 6254 házasságkötés történt az országban, miközben a megelőző 3 évben rendre több mint 10 ezer alkalommal mondtak igent egymásnak a párok.
2020-ban például 12 260 házasságkötés történt január és március vége között. A visszafogott házasulási kedvben bizonyosan utolérhető a kedvezőtlenebb gazdasági környezet és magas infláció hatása.
A babaváró iránti visszaeső igényt a bankok hajlamosak az előrehozott kereslettel magyarázni. Való igaz, tavaly év végén, decemberig csak jelzések és nem hivatalos bejelentés hangzott el arról, hogy a családtámogatási intézkedések között az eredetileg 2022 decemberéig élő babaváró lehetőségeit meghosszabbítják. Ennek következtében valóban, aki tudta, előhozta az igénylést, s decemberben éves szinten 72 százalékkal több szerződést kötöttek a bankok a fiatal családokkal. Ugyanakkor a tavalyi év utolsó hónapjában aláírt 7165 szerződésnél és a folyósított 70,4 milliárd forintnyi babavárónál valóban csak a program indulását követő első hónapokban volt komolyabb a havi forgalom (amikor egyszerre zúdult rá a babaváró feltételeinek megfelelő családok tömege a konstrukcióra), ám a tavaly decemberi folyósítási összeg kétszerese volt csak az azt megelőző 11 hónap átlagos értékesítésének.
Azaz önmagában a babaváró esetleges bezárása miatti „pánik” nem indokolja azt a visszaesést, amelynek következtében a babaváró 2019 júliusa óta íródó történetében az esetek negyedében, 12 olyan hónapot is találunk, amikor egyetlen hónapban több szerződést kötöttek a bankok a fiatalokkal, mint az idén 4 hónap alatti 5491 darab.
Ráadásul egyelőre nem látszik a piac visszatérése sem: a januári 7 milliárdos folyósítás után februárban 12,1, márciusban 18,3 milliárd forint értékben tudtak babavárót folyósítani a bankok, ám az emelkedő trend áprilisban megtört, az előző hónaphoz képest 10 százalékkal, 16,5 milliárdra csökkent a folyósított babaváró összege.
Gergely Péter, a biztosdontes.hu szakértője szerint nem demográfiai katasztrófát jeleznek előre a babaváróadatok, hanem inkább a lakáspiac visszaesésének és a lakáshitelezés földbe állásának ékes bizonyítéka a mostani helyzet. Véleményét alátámasztja a népességtudományi adatsor is, hiszen az év első 3 hónapjában a mélybe zuhant házasságkötések számának alig 30 százalékát tette ki a babaváró-igénylés, míg korábban ez az arány 70 százalék körüli volt.
A babavárót ugyanis az érintettek döntő része a lakáshitel-felvételnél önerőpótlásként igényli meg. Miután a mostani kamatszintek mellett drámaian összezuhant a lakáshitelezés –
idén áprilisban a 2022. tavaszi (zöldhitellel hajtott) – kihelyezésnek mindössze 26,8 százalékát, 38,8 milliárd forintnyi lakáshitelt tudtak csak ügyfeleiknek folyósítani a bankok.
Érthetően a babavárót sem kérik a család bővülése miatt új otthonba költözést tervező fiatalok. Ezt igazolja egyébiránt vissza az is, hogy a családok által felvett babaváró összege idén tavasszal ismét 53-55 százalékát teszi ki az adott hónapban folyósított piaci kamatozású lakáshiteleknek, miként az 2022 egészére jellemző volt.
Azaz egyfajta tudatosság érhető utol a babaváró iránti igénylés visszafogásában, ám más vélekedések szerint épp ez a tudatosság sokkal jövedelmezőbb is lehetne, ha a fiatal családosok mérlegelnék a lehetőségeiket. A babaváró szabályozása szerint ugyanis legalább 90 napnak el kell telnie a folyósítástól ahhoz, hogy a babaváró összege teljes egészében önerőként felszámolható legyen egy hitelfelvételkor, ezen időtartamon belül a babaváró maximum 75 százaléka számolható fel önerőként.
A kivárás tehát már itt is jövedelmező, ráadásul az idő előrehaladtával bízhatunk benne, hogy az infláció és a pénzpiaci kamatok mérséklődésével a lakáshitelkamatok is csökkenésnek indulnak. Addig pedig a másik oldalon kihasználhatjuk azt, hogy 10 millió forint leköthető pénzünk van. Ha még a következő napokban igénylünk babavárót, a maximum 10 napos átfutási időnek köszönhetően akár még szochomentesen kereshetünk a pénznek lekötési lehetőséget –
a bankbetéteknél éves lekötésre most 11 százalékos kamatszint mellett van lehetőség pénzt elhelyezni, ami éves szinten 935 ezer forinttal növelheti majd a lakásönerőbe beszámítható pénzünket. De ennél is magasabb hozamot is bezsebelhetünk, ha a babaváróból állampapírt vásárolunk,
hiszen az inflációkövető Prémium Magyar Állampapírnál idén 15-16, jövőre pedig akár 17-19 százalékos hozam is kinéz, ám a kamatjóváírás évente történik. Ha rövidebb lekötési időben gondolkodunk, akkor a 3 havonta kamatot fizető – július 20-ig kamatprémiummal együtt 15,9 százalékos kamatot kínáló – Bónusz Magyar Állampapírt is vehetünk. Ehhez valamelyik banknál vagy a Magyar Államkincstárnál kell számlát nyitnunk, s arra is figyelni kell, hogy a lejárat előtti visszaváltásnak díja van – cserébe nem kell sem a 15 százalékos kamatadót, sem a júliustól bevezetendő 13 százalékos szochót kifizetni a hozam után.
Ráadásul a hozamon elérhető pénzt a bankok most még további „ingyenpénz”, jóváírás ajánlásával is megfejelik. Az ő hozzáállásuk érthető – a konstrukció ugyanis az ügyfél mellett nekik hoz talán legtöbbet a konyhára. A babaváró első öt évében az ügyfél nem fizet kamatot a felvett hitelösszeg után, ha pedig az első gyermek megszületik, a babaváró a visszafizetéséig kamatmentesen törleszthető az ügyfelek számára. A második gyermek megszületésével a tőketartozás 30, a harmadik lurkó világra jöttével a teljes tartozás megfizetését átvállalja az állam. Hogy ez az elmúlt négy évben már sokaknak sikerült, azt mindennél jobban mutatja, hogy tavaly az utolsó negyedévben már közel 20 milliárd forintnyi tőketörlesztést hajtott végre az állam a babaváró okán.
Miközben ma még lényegében egyetlen, babavárót felvett ügyfél sem fizet kamatot (csak a gyermektelen és időközben elvált párok esetében lép fel fizetési kötelezettség), addig az állam bizony komolyan a zsebébe nyúl, hiszen az ügyleti kamat a mindenkori állampapír-átlaghozamhoz kötött, és azonfelül komoly – 4 százalékos – kamatprémiumot biztosít. Így az idén áprilisban folyósított babavárók éves kamata 12,91 százalék volt, de a decemberi csúcsban kötött babaváróük ennél is magasabb, 15,79 százalékos átlagos kamatszint mellett kerültek megkötésre a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint. A babaváróra így egyre többet fordít a kormány, idén május végéig az előző év azonos időszakához viszonyítva 26,2 milliárd forinttal többet költött a kormányzat.
Ebből a banknak kiváltképp biztos – hiszen döntő részben az állam által fizetett – kamatbevételből megéri visszaadni az ügyfeleknek azért, hogy a fiatal házasok az adott bankot válasszák. Már csak azért is, mert a babavárót az adott banknál felvevő ügyfél jó eséllyel a lakáshitelét is ugyanannál a banknál veszi majd fel, s arra is könnyebben rávehető, hogy számlavezetés tekintetében is a bank ügyfele legyen. Épp ezért a bankok között komoly ajánlati licit van a sikeres babaváró-igénylés kapcsán visszatérítendő összeg értékében.
A jelenlegi kondíciók szerint a legtöbbet a Gránit Bank ad vissza, ott 200 ezer forintos jóváírás érkezik a számlára sikeres babaváró-igénylés mellé. A CIB 180, a K&H 160, az UniCredit Bank pedig 150 ezer forintos jóváírást kínál a náluk szerződő ügyfeleknek – ezek a bankok tartoznak tehát a gálánsabb csoportba,
hiszen itt a jóváírás mértéke 3-4 havi törlesztőrlészletnek megfelelő összeg. A követők között találjuk az MBH Bankot 130 ezer forintos jóváírással, az Erste, a MagNet és a Raiffeisen Bank adják a zömöt, 120-120 ezer forintos jóváírást kínálva, míg az OTP-nél 100 ezer forintos, a babavárón felül azonnal elkölthető/befektethető pénzhez juthatnak a most jelentkezők.
(Borítókép: Egy fiatal anya germekeivel sétál egy babaváró támogatást hirdető plakát mellett a Városligetben. Fotó: Róka László / MTI)