Néhány éve még csak jól mutatott a fenntarthatóságra való törekvés a vállalatok terveiben, beszámolóiban, mára azonban lábjegyzetből vastagon szedett résszé vált. Nem is csoda, hiszen a bolygó jövője múlhat azon, hogy vállalatok átkalibrálják fenntarthatósági törekvéseiket, és nulla közelére csavarják vissza ökológiai lábnyomukat. Az Index a világ egyik legnagyobb multicégének svájci központjában járt, ahol a csúcstechnológiát és a digitalizációt is hadrendbe állítva dolgoznak ezen. Bár a termékeikért meg is kérik az árat, ez ugyanakkor hosszú távon megtérülhet.
Nyakunkon az El Niño, a többek között áradásokkal, hőhullámokkal, olykor hurrikánokkal járó időjárási jelenség. A globális felmelegedés egyre hangsúlyosabban keseríti meg mindennapjainkat, ami szélsőséges időjárásban, az esőzések, áradások mellett hőhullámokban ölt testet. A folyamat eszkalációjának elkerülése érdekében az európai uniós országokat jogszabály kötelezi az EU által megfogalmazott klímacélok teljesítésére.
A klímarendelet a szén-dioxid-kibocsátás fokozatos csökkentését, végső soron pedig 2050-ig a teljes klímasemlegesség elérését írja elő.
Ennek kapcsán reklámok, kampányok, illetve egyéb figyelemfelhívó akciókkal próbálják nyomatékosítani mind a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátónak számító nagyvállalatok, mind a lakosság körében, hogy a 24. órában vagyunk a bolygónk ma ismert formájának megőrzéséért vívott harcban.
Öt évvel ezelőtt még csak téma szintjén sem merült volna fel
– válaszolta az Indexnek a fenntarthatóság fontosságát firtató kérdésre Lioc Tassel, a Procter & Gamble (P&G) európai elnöke. Lapunk betekintést nyert a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai multinacionális vállalat ultramodern genfi központjába, ahol sem álló-, sem mozgóképfelvételt nem készíthettünk, mindezt azért, hogy a vállalat innovációs vívmányai, illetve az általa használt csúcstechnológia rejtve maradjon a kíváncsi – konkurens – szemek elől.
A vállalat által forgalmazott termékek legújabb fejlesztéseiből is ízelítőt kaptunk. Volt köztük csúcstechnológiás elektromos fogkefe, koraszülötteknek készült pelenka, a cég által forgalmazott ismert samponmárka legfrissebb vívmánya, amelynek fenntartható csomagolásán világosan látszik a mindössze kilenc összetevő. Szintén színpadra lépett a női intim higiéniai termékek fenntartható anyagokból készült garmadája, aminek nemrég csömöri gyártóközpontjában is jártunk. Vagy az a – Magyarországon is jól ismert – mosószermárka, aminek kapszulái (pods) rövidebb mosási program és alacsonyabb vízhőmérséklet (30 Celsius-fok) mellett gondoskodnak a tiszta ruháról, és óvják meg azok állagát anélkül, hogy a mosási teljesítmény csökkenne. A P&G számításai szerint Európában a mosási hőmérsékletet 40 fokról 30-ra való visszacsavarásával 3,5 millió tonnával csökkenne a kontinens szén-dioxid-kibocsátása, míg a 60-ról szintén 30 fokra történő hőmérséklet-redukció 60 százalékkal csökkentheti a mosógép energiaszámláját.
Hasonló logikán alapul az a mosogatószer is, amely gyorsan aktiválódó formulájának köszönhetően alacsonyabb vízhőmérséklet (23 Celsius-fok) mellett akár 50 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást.
A P&G dollármilliárdokat, egész pontosan évente 2 milliárd dollárt fordít kutatás-fejlesztésre.
A P&G célja, hogy 2040-re a teljes terméklánc – a nyersanyagtól a kiskereskedőkig – üvegházhatásúgáz-mentes legyen, vagyis hogy a termékek a teljes életcikluson keresztül magukon hordozzák a fenntarthatóság jegyeit.
Az elmúlt öt évben a világ 180 fokos változáson ment keresztül a fenntarthatóság tekintetében. Már nem csak egy üres jelentéssel bíró fogalomról van szó. A »zöldre festés« (greenwashing) már nem divat, a fenntarthatóság egy központi kérdés már nemcsak Nyugat-, hanem egész Európában
– mondta Loic Tassel.
Az elnök szerint a vásárlói tudatosság egyelőre nincs összhangban azokkal a fenntarthatósági kritériumokkal, amelyek köztudatba való importálása elengedhetetlen a 27 év múlva esedékes klímasemlegességi célok eléréséhez. A fogyasztók célja egyértelmű: a termék minőségi paramétereinek egyetlen négyzetcentiméterét sem hajlandók feláldozni a fenntarthatóság oltárán.
„Amikor a mosás okozta környezetterhelésről van szó, a legtöbben a mosószerben megtalálható vegyi anyagokra vagy épp a termék csomagolására asszociálnak, holott a környezetre leginkább hatást gyakorló tényező a mosás során felhasznált víz hőmérséklete” – mutatott rá Loic Tassel. Ezért is fejlesztett ki a P&G többek között olyan mosó-, illetve mosogatószert, amely alacsonyabb vízhőmérséklet, valamint rövidebb mosási program mellett sem veszít hatékonyságából.
Mindezen termékek kifejlesztése mögött többévnyi kutatómunka, továbbá ezzel összefüggő költségvonzat áll, amik prémiumtermékek lévén azok áraiban is megjelenik. A vásárlók azonban, ahogy a termék minőségéből sem engednek, még ökológiai lábnyomuk csökkentése mellett sem, úgy többet sem hajlandók fizetni érte, még akkor sem, ha magasabb minőségű terméket kapnak. Loic Tassel szerint a helyzet egyértelmű: bár a P&G fenntarthatóbb termékei némiképp drágábbak a többi termékhez képest, ám használatuk hosszabb távon megtérül, hiszen a rövidebb mosási program, illetve az alacsonyabb vízhőmérséklet kevesebb energiával, így pedig kisebb rezsiszámlával jár, ami a jelenlegi energiaválság és inflációs környezet közepette kifejezetten előnyös lehet.
A fogyasztók tehát egyszerűen gondolkodnak. Nem hajlandók minőségromlást elviselni, illetve többet fizetni egy termékért. Azt várják a gyártóktól, hogy ők viseljék a fenntarthatóság költségvonzatát. Európa-szerte ezt a hozzáállást tapasztalom. Ez ugyanúgy igaz Németországra, Olaszországra, mint ahogy Magyarország esetében is
– mutatott rá a vállalatvezető.
A fenntarthatóság mellett egy másik, közel azonos fontosságú elem a P&G-hez hasonló óriásvállalatok életében a digitalizáció. Adatalapú elemzések segítségével kapnak pontosabb képet a fogyasztói és kereskedői preferenciákról, lehetővé téve ezzel a hatékony és gyors döntéshozatalt, mindezt költségmegtakarítás mellett.
Az adatalapú elemzéseknek, valamint a folyamatos, korszerű teszteknek, szimulációknak köszönhetően egyre kevesebb időbe telik egy-egy termékfejlesztés. „A technológia, illetve a digitalizáció bár könnyebbé nem, de gyorsabbá és költséghatékonyabbá tette a termékfejlesztést” – jegyezte meg Loic Tassel. A vállalat legújabb elektromos fogkeféi 5-7 évi fejlesztést is igényelhetnek, míg a mosószerek fejlesztése – kémiai tesztek stb. – 2 évbe telik.
Mindezen fejlesztések a válság alatt sem ültek a kispadra. Az orosz–ukrán háború által felerősített turbulens gazdasági környezet még az olyan stabil lábakon álló vállalatok bajszát is megcibálja, mint a P&G. Loic Tassel a nehézségek között említette az ellátási lánc „rozsdásodását”, ám a pole-pozícióba az Európa-szerte elszálló inflációt tette.
„Az ellátást, szállítást tekintve a P&G kiváló pozíciókkal rendelkezik Európában, hiszen a kontinensen értékesített termékek 95 százalékát itt állítjuk elő. Ezáltal nem szenvedtünk hiányt nyersanyag tekintetében. Tehát, bár a szállítás minket is kihívások elé állított, sikeresen megugrottuk az akadályokat, a vállalat válságálló ellátási lánccal rendelkezik Európában, illetve nem elhanyagolható módon nem vagyunk kitéve a kínai piacnak. Ennek ellenére számos helyen kellett beruházásokat végrehajtani, hogy kifogjuk a válság szeleit, például a Magyarországon található csömöri, illetve gyöngyösi gyártóegységben, ahogy Lengyelországban vagy éppen Németországban is” – fejtette ki.
Az infláció okozta teher már nehezebbnek bizonyult, a fogyasztói árak emelkedése ráadásul minden országban másképp csapódott le (Magyarországon a legmagasabb).
„A magasabb anyag-, szállítási, illetve energiaárak okozta költségnövekedést kénytelenek voltunk termékeink árában megjelentetni. A magasabb árakért cserébe azonban az említett innovációs és kutatómunkának köszönhetően jobb minőségű, versenyképes termékeket kínálunk. Kommunikációs kampányt folytattunk a különböző médiafelületeken annak érdekében, hogy ez az üzenet eljusson a fogyasztókhoz, mindez pedig – a kutatás-fejlesztéshez hasonlóan – további forrásokat igényelt a vállalat részéről” – mondta Loic Tassel, hozzátéve: bár az árak emelkedtek, a P&G nem tapasztalt számottevő kereslet-csökkenést termékei iránt, ami szerinte annak tudható be, hogy e termékek napi szintű használata elengedhetetlen a fogyasztók számára, hiszen válságos időszakban is kell mosni, mosogatni, fogat mosni, vagy épp pelenkázni. „Európa-szerte 950 millió fogyasztót szolgálunk ki, és másodpercenként 400 terméket értékesítünk” – hangsúlyozta az elnök.
Loic Tassel az Index kérdésére azt is elmondta, hogy a P&G milyen új termékekkel próbál nagyot robbantani a piacon, köztük Magyarországon. Példaként említett egy
ezen a nyáron az európai piacra kerülő elektromos fogkefét, aminek az árát – a magas minőség mellett – úgy lövik be, hogy minél szélesebb társadalmi réteg engedhesse meg magának – ez a jelenlegi 200-300 euró helyett 100 eurót jelent (megközelítőleg 37 ezer forint).
A vállalatvezető rámutatott, hogy az európaiak ragaszkodnak a hagyományos, manuális fogkeféhez, holott tudományosan bizonyított tény, hogy az elektromos változat hatékonysága messze felülmúlja azt. Magyarországon a lakosság kevesebb mint 20 százaléka használ elektromos fogkefét, vagyis tízből nyolcan még mindig manuális kefét tesznek a szájukba fogmosáskor. Sokak háztartásában mindkettő megtalálható, és felváltva használják őket. Loic Tassel szerint ez a példa jól mutatja, hogy még a legmodernebb, legfenntarthatóbb technológiával is milyen nehéz felülírni a kialakult szokásokat.
Szintén dolgoznak egy új generációs anyag megalkotásán, amelynek segítségével a jelenleginél jóval kevesebb víz, illetve műanyag felhasználásával képesek előállítani a termékeiket, például a samponokat vagy a mosószereket. „Az áttörés már nincs messze, néhány év, és a boltok polcaira kerülnek az így készült fenntartható termékek” – mondta a vállalatvezető.
(Borítókép: A Procter & Gamble termékei a vállalat genfi központjában. Fotó: Kaszás Gábor / Index)