Index Vakbarát Hírportál

Megvette, de nem vált be? Kiderítettük, milyen jogai vannak a boltokban

2023. június 17., szombat 15:55

Jelentős számban fordulnak elő cipőkkel kapcsolatos szavatossági ügyek – világított rá az Indexnek Őze Péter ügyvéd és Solymári Nóra gazdasági jogi szakjogász. A szakértők szerint nem kell beletörődnünk abba, ha a vállalkozás nem cseréli ki a terméket, vagy nem téríti vissza annak árát. A megoldások mellett a közeljövőben élesedő fogyasztóvédelmi változásokat is sorra vettük.

Az infláció vékonyra taposta a pénztárcánkat, talán még sosem volt ilyen fontos, hogy tartós, jó minőségű termékeket kapjunk a pénzünkért. A vásárlók ugyanakkor gyakran ütköznek problémákba például a cipővásárlás területén – tudtuk meg Őze Péter ügyvédtől és Solymári Nóra gazdasági szakjogásztól. A Maráczi, Fellegi és Társai Ügyvédi Iroda szakértői arra biztatnak, hogy ne hagyjuk annyiban, ha a boltban nem cserélik ki az árut, vagy nem hajlandók visszafizetni az árát.  

Ha egy hibás cipőt értékesítő vállalkozás nem hajlandó a terméket kicserélni vagy visszafizetni az árát, akkor a fogyasztó – a bírósági eljárás vagy az esetleges belenyugvás helyett – igénybe veheti a békéltető testület ingyenes eljárását

– világítottak rá. Megjegyezték, hogy az eljárás megindításának feltétele, hogy először megpróbálja a problémát közvetlenül az érintett vállalkozással rendezni. Fontos azonban, hogy a fogyasztó a testület határozathozatalát követően is bírósághoz fordulhat igénye érvényesítése érdekében. A vállalkozás pedig meghatározott feltételekkel kérheti a határozat hatályon kívül helyezését a bíróságtól.

A testület eljárásáról röviden:

Módosulnak a szabályok 

A termékeken feltüntetendő adatokkal, valamint a békéltető testületek összetételével kapcsolatos előírások 2023. június 25-től, míg az egyéb, békéltető testületekre vonatkozó szabályok 2024. január 1-jétől módosulnak – ismertették a szakértők.

A békéltető testületek előtti eljárásra közel 25 éve lehetőség van. A jelenlegi szabályok szerint ahhoz, hogy a békéltető testület az adott vállalkozásra kötelező határozatot tudjon hozni, a vállalkozás részéről adott előzetes alávetési nyilatkozat szükséges. Ez változik meg 2024. január 1-jétől a 200 ezer forint értékhatár alatti ügyek esetén, ahol a békéltető testület kötelezni tudja a vállalkozásokat anélkül, hogy beszerezné tőlük az alávetési nyilatkozatot. 

A vállalkozásoknak volt előnye

A vállalkozások az eddigi gyakorlat szerint jellemzően nem tettek alávetési nyilatkozatot, aminek hiányában a békéltető testület csak ajánlást tud tenni, kötelezést tartalmazó határozatot azonban nem tud hozni. Ezt jól mutatja, hogy a 2022-ben meghozott több mint ötezer érdemi döntésből mindössze 35 esetben született kötelezést tartalmazó határozat, vagyis az eljárások kevesebb mint 1 százaléka zárult a vállalkozás kötelezésével. A vállalkozásokra nem kötelező ajánlások aránya 26 százalék, a fogyasztói kérelmek elutasítása szintén kb. 26 százalék volt. Jelentős volt azonban a békéltető testületek által határozattal elfogadott egyezségek aránya (48 százalék), ahol tehát költséges és hosszú peres eljárások nélkül sikerült a fogyasztói jogokat érvényesíteni.

Egyezség hiányában tehát az esetek többségében ajánlást tartalmazó határozat születik. Ha pedig ezt a vállalkozás nem tartja be, jelenleg mindössze azt kockáztatja, hogy „feketelistára” kerül, ahol nyilvánosságra hozzák az ügyet a vállalkozás nevének megjelölésével. A fogyasztók pedig, ha továbbra is érvényesíteni kívánják jogaikat, a bírósághoz fordulhatnak (illetve 3 millió forintos követelés alatt először fizetési meghagyásos eljárást indíthatnak).

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2022-es szakmai beszámolója alapján a fogyasztói érdekek akkor sérülhetnek, ha a fogyasztók csak költséges és hosszadalmas peres eljárásokkal tudják érvényesíteni az igényeiket. Az új szabályozás egy újabb lépést tesz abba az irányba, hogy a fogyasztóknak egy olcsó és gyors igényérvényesítési fórumuk legyen, a bíróságoknál pedig csökkenjen a munkateher a kisebb értékű ügyek tekintetében – állapították meg az ügyvédi iroda szakértői.

A fogyasztók jobb pozícióba kerültek

A szakértőktől megtudtuk, az is változni fog, hogy ki minősül fogyasztónak. Fogyasztónak minősül a fogyasztóvédelmi törvény szerint – némiképp leegyszerűsítve – az a természetes személy (magánszemély), aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 

Az új szabály szerint fogyasztónak minősül az a természetes személy (magánszemély), aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje. 

Fogyasztónak minősülhet a békéltető testületek előtt továbbá néhány speciális szervezet is. Ugyanakkor 2024. január 1-jétől az új szabály szerint nem minősülnek fogyasztónak a mikro-, kis- és középvállalkozások.

A fogyasztók egyértelműen jobb pozícióba kerülnek a módosítással, különösen az alábbi szempontokat figyelembe véve:

A vállalkozásoknak inkább teher

A módosítás a vállalkozásokra minden esetben adminisztratív terhet ró, mivel a békéltető testületekről nyújtott tájékoztatásokat és – ha a székhely nem egyezik meg azzal a címmel, amelyen elérhetőek – a termékek csomagolását módosítani kell. 

Egy eljárás megindítása során pedig 200 ezer forint alatti követelés esetén már nincs lehetőség „kibújni” a kötelezés alól. Igaz viszont az is, hogy ha a kötelezés nem felel meg a jogszabályoknak, a vállalkozás kérheti majd annak hatályon kívül helyezését a bíróságtól.

További terhet jelenthet a vállalkozásoknak, hogy 15 napon belül értesíteni kell a békéltető testületet arról, ha teljesítették a határozatban foglaltakat, ennek elmulasztása pedig bírsággal jár. Fontos megjegyezni, hogy a módosítással már egyetlen mikro-, kis- és középvállalkozás sem minősülhet majd fogyasztónak a testület eljárásában – mutattak rá a szakértők. 

Fő a béke

A szakértők szerint összességében kijelenthető, hogy a módosítás ösztönözni fogja a békéltető testületi eljárások megindítását, és segíteni annak működését.

A legfontosabb változás, hogy az alávetés hiányában hozható kötelezést tartalmazó határozat hatására várhatóan a vállalkozások együttműködőbbek lesznek a fogyasztókkal

– vélekednek az ügyvédi iroda szakértői. Ha pedig mégsem, akkor a békéltető testület eljárása gyors, ingyenes és még hatékonyabb alternatív vitarendezési módot jelenthet egy fizetési meghagyásos vagy peres eljárás helyett. Hangsúlyozzák, hogy a testület eljárása elsősorban a felek közötti egyezséget célozza, mint ahogy jelenleg is az eljárások közel fele azzal zárul. 

(Borítókép: Jin Lee / Bloomberg / Getty Images)

Rovatok