Az infláció januárban tetőzött, azóta pedig folyamatosan csökken, viszont még mindig magas. A háború réme pedig a legkevésbé sem tűnik úgy, hogy a közeljövőben visszavonulna. Ráadásul az utóbbi napokban a forint is kismértékben gyengült. Ebben a nehéz helyzetben kell döntést hoznia a kamatokról kedden a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának.
Májusban új fejezetéhez ért az infláció elleni harc, Matolcsy György jegybankelnök személyesen jelentette be, hogy száz bázisponttal vágják az egynapos betéti tender kamatszintjét (effektív kamat). Ezzel a központi bank első embere megnyitotta a kamatcsökkentési pályát, ami folyamatos kamatvágást jelenthet, amíg összeér a most 17 százalékos effektív kamat a 13 százalékos alapkamattal.
A körülmények megfelelőek ahhoz, hogy újabb 100 bázisponttal csökkentse a Monetáris Tanács az effektív kamatrátát.
– állapították meg az Indexnek nyilatkozó szakértők. Ezzel szűkülne a kamatfolyosó felső széle, és 16 százalékra csökkenne az egynapos betéti tender kamata.
A közgazdászok szerint ha a piaci hangulat nem romlik el nagyon, akkor a 13 százalékos alapkamatszint eléréséig ülésenként további 100 bázisponttal vághatja a jegybank az egynapos betéti rátát. Ezzel az ütemmel szeptemberben érhet össze az effektív kamat az alapkamattal.
Ezt követően az MNB az alapkamat csökkentésével folytathatná az év végéig, illetve lassabb ütemben jövőre, megfelelően támogató piaci hangulat esetén
– mondta az Indexnek Árokszállási Zoltán. Az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint első helyen az infláció hat a kamatdöntésre, és ezen a téren májusban érdemi javulást láthattunk.
A szakértő szerint a forint árfolyamában az elmúlt napokban látott volatilitás egyelőre nem fogja megakadályozni a további kamatcsökkentést, mivel a 370 alatti, euróval szembeni forintárfolyam fundamentális oldalról már amúgy is nagyon erősnek volt tekinthető.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint is szeptemberben érhet össze az effektív kamat az alapkamattal. Az pedig, hogy innen egyből folytatódik-e a kamatvágás vagy némi szünet következik, a piaci körülményektől és a friss inflációs helyzettől függ.
Jelenleg nagyobb esélyt adok arra, hogy szeptember után egy-két hónapos kivárás következik, és amikor már látható, hogy az infláció egy számjegyű szintre csökkent – ami már novemberben megtörténhet, így a jegybank decemberben már ennek tudatában dönthet –, akkor megindul az alapkamat vágása is
– állapította meg a szakértő, aki szerint kiemelt figyelem övezi a külső egyensúlyi mutatókat, ebben pedig az elmúlt egy hónapban további javulást láthattunk.
A piaci stabilitás továbbra is adott az összes fontos részpiacon. Habár a forint az elmúlt napokban gyengélkedett, a szakértők szerint az euróval szembeni árfolyam nem ütött meg olyan kritikus szintet, ami meghátrálásra késztethetné a jegybankot.
Nem látunk olyan szürke felhőt a globális pénzpiacok egén, ami elsötétítené a jövőt
– fogalmazott lapunknak Virovácz Péter. Az ING vezető elemzője szerint a meghatározó jegybankok – Fed és az EKB – sem okoztak érdemi meglepetést, amivel a magyar központi bank lazítása drasztikusan szembe menne.
Korábbi tapasztalataink alapján a jegybank kamatdöntése hatással van a forint árfolyamára is. A szakértők szerint most azonban a 100 bázispontos kamatcsökkentést már beárazta a piac, így ez a döntés nem rengeti meg a magyar fizetőeszközt.
Virovácz Péter három tényezőt azonosított, ami erőt ad a forintnak:
Ugyanakkor a szakértő szerint van, ami kriptonitként gyengíti a magyar devizát:
Virovácz úgy véli, hogy a gyengítő és erősítő tényezők most egyensúlyban vannak, de ha bármelyikben tartós változás következik be, az átbillentheti a forintot a sáv egyik vagy másik szélén, és átlökheti egy új sávba.
Egyelőre nem úgy tűnik, hogy őszig tartós változás következne be a kockázati tényezőkben, így továbbra is a 368–378-as sávot tartom valószínűnek. Remélhetőleg valamikor az őszi hónapok végén sikerül pontot tenni az igazságügyi reformok ügyére, amellyel megnyílhat az út az uniós források egy jelentősebb részének lehívásához
– állapította meg az ING vezető elemzője, aki szerint az uniós pénzek érkezésével a 360–365 forintos szintek sem tűnnek elképzelhetetlennek az euróval szemben. Az év végére azonban, ahogy elindul az alapkamat vágása is, a forint visszagyengülhet 370 közelébe – véli.
Árokszállási Zoltán nem gondolja, hogy idén tartósan visszatérnének a 370 alatti szintek, kismértékű további gyengülés sem lepné meg. Ugyanakkor a tavalyi rekordgyenge, bőven 400 fölötti árfolyamszintekre sem számít egyelőre. Ehhez szerinte jelentős gazdaságpolitikai hibának vagy a külső körülmények jelenleg nem várt mértékű változásának – például a háború eszkalálódásának vagy az energiaárak elszállásának – kellene bekövetkeznie.
(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)