Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 19,50 százalék felső szélét 18,50 százalékra módosították, tehát ezt 100 bázisponttal csökkentették. A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke leszögezte: az effektív kamat 16 százalékra mérséklődött.
A Monetáris Tanács kedden változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ugyanakkor a kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 19,50 százalék felső szélét 18,50 százalékra módosították, tehát ezt ismét 100 bázisponttal csökkentették, továbbá az effektív kamat 16 százalékra mérséklődött.
Májusban új fejezetéhez ért az infláció elleni harc, Matolcsy György jegybankelnök személyesen jelentette be, hogy száz bázisponttal vágják az egynapos betéti tender kamatszintjét (effektív kamat). Ezzel a központi bank első embere megnyitotta a kamatcsökkentési pályát, ami folyamatos kamatvágást jelenthet, amíg összeér a most 17 százalékos effektív kamat a 13 százalékos alapkamattal.
„A körülmények megfelelőek ahhoz, hogy újabb 100 bázisponttal csökkentse a Monetáris Tanács az effektív kamatrátát” – állapították meg az Indexnek nyilatkozó szakértők. A közgazdászok szerint ha a piaci hangulat nem romlik el, akkor a 13 százalékos alapkamatszint eléréséig ülésenként további 100 bázisponttal vághatja a jegybank az egynapos betéti rátát. Ezzel az ütemmel szeptemberben érhet össze az effektív kamat az alapkamattal.
Kedd reggel 9 óra magasságában gyengült a forint, 374 közelében járt az euróval szemben. Kora délutánra azonban lendületet vett a magyar fizetőeszköz, és egy ideig a 373-as szintre erősödött az MNB kamatdöntésére várva. 13 óra magasságában azonban újra gyengült a magyar deviza, és már közelebb jár a 374-es euró–forint árfolyamhoz.
14 órakor megjelent a jegybank kamatdöntése, amellyel egy időben megindult a forint, 372,5-ig erősödött az euróval szemben.
Korábbi tapasztalataink alapján a jegybank kamatdöntése hatással van a forint árfolyamára is. A szakértők szerint most azonban a 100 bázispontos kamatcsökkentést már beárazta a piac, így ez a döntés nem rengeti meg a magyar fizetőeszközt. 15 óra 30 perckor még mindig tart a magyar fizetőeszköz lendülete, már 372 közelében jár az euró–forint árfolyam.
A magyar BUX-index mindeközben 0,6 százalékot lépett vissza, a népszerű blue chipek közül a Mol árfolyama erősödött, a Richter 1,2 százalékot gyengült, az OTP pedig valamivel kevesebbet, 0,9 százalékot veszített az értékéből.
A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke rögtön leszögezte, az effektív kamat 16 százalékra mérséklődött. „A kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját” – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Ezzel folytatódik az a normalizációs folyamat, ami májusban elkezdődött, és a fokozatos közelítést viszi tovább az alapkamathoz a kedvező környezet megmaradása mellett.
A dezinfláció gyorsul és egyre szélesebb körben érezhető, fordulat bontakozott ki a hazai inflációban
– világított rá a jegybanki alelnök, aki hozzátette, hogy a külső és belső hatások az infláció további gyors csökkenése irányába mutatnak. Idén a gazdaságpolitika minden vektora erősen dezinflál – mutatott rá Virág Barnabás, elismerve a kormányzat hozzájárulását az infláció letöréséhez. 2023 végére az infláció érezhetően 10 százalék alá süllyed – mondta.
Megjegyezte, hogy a 2024. évi adóintézkedések hatására a jövő évi inflációs pálya feljebb tolódott. A gazdaság élénkülése az infláció jelentős csökkenésével az idei év közepétől indulhat meg. Ismertette, hogy a belső kereslet a második negyedévben is visszafogott maradt, aminek a hatásait a mezőgazdaság javuló kilátásai ellensúlyozták. Azzal folytatta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a teljes előrejelzési horizonton javult. A hazai pénzpiaci helyzet stabil, az állampapírpiaci feláraink csökkentek. A háború és az energiapiac továbbra is jelentős kockázat.
Virág Barnabás azt is leszögezte, a nemzetközi térben azt lehet látni, hogy Európában egy általános inflációs fordulat bontakozódott ki. Megfigyelhető, hogy a maginflációs adatok kevésbe mozdultak el, sőt van, ahol emelkedtek is.
Elhúzódó nemzetközi dezinflációval kell számolni.
A jegybank alelnöke arra is rávilágított, hogy tavaly januárja óta Magyarországon gyors inflációs emelkedés történt és ez a régiós átlagot is meghaladta, ugyanakkor a háromhavi árváltozások a régiós átlagának megfelelően alakultak. Ebből pedig szerinte az következik, hogy számottevően közelebb kerülnek a magyar adatok a régiós adatokhoz. Ha a havi árváltozásokat nézünk, akkor árcsökkenés figyelhető meg már májusban, és ez nem csak a bázishatások miatt van, hanem mert már az árszint is csökken.
Ha szerkezetét nézzük, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy beértek a monetáris politikai lépések – mondta Virág Barnabás.
Előrejelzése szerint az élelmiszerárak mérséklődése a továbbiakban folytatódhat, mivel a vállalkozások árazási mozgásterei továbbra is szűkebbek, így a dezinfláció folyamatos maradhat. Az év végére jó esély van egy 10 százalék alatti inflációra.
A jegybanki alelnök azt is leszögezte, a folyó fizetési mérleg hiánya a teljes előrejelzési horizonton javult. A hazai pénzpiaci helyzet stabil, az állampapírpiaci feláraink csökkentek. Megjegyezte azonban, hogy a háború és az energiapiac továbbra is jelentős kockázat. Ahhoz, hogy a dezinflációs trendet továbbvigyük, kulcs lesz a gazdasági közeg.
Nem arról van szó, hogy cipőkanállal beilleszthető lesz az infláció 10 százalék alá
– fogalmazott a jegybanki alelnök, aki szerint a következő években stabil gazdasági növekedésre nyílik lehetőség. Az egész évet nézve GDP-növekedésre számít a jegybank, amely szerintük a következő időszakban is fennmaradhat, a várakozásaik szerint így alakulhat:
Szűkítette ugyanakkor a jegybank az inflációra megadott intervallumot: 2023-ra 15,0–19,5 százalékról 16,5–18,5 százalékra – azaz az elemzői várakozásoknál némileg optimistább sávot megadva. A jövő évi inflációs várakozást ugyanakkor 0,5 százalékponttal a 3,5–5,5 százalékos, szintén elég tág sávba emelte, ami egyébként a kormányzati várakozásoknál optimistább, de a piaci várakozásokkal megegyezik.
Végezetül a jegybank alelnöke azt is hozzátette, hogy a magas infláció csökkenti a bérek fogyasztói értékét, bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknél. A kereslet szűkült a kiskereskedelemben. A pénzpiaci értékelés szerint folyatódott a tendencia: a volatilitás mérséklődött, az árfolyam stabil maradt.
Az állampapírpiacon a hozamok csökkentek.
Az MNB legfontosabb megállapításai, hogy a továbbra is változatlanul óvatosan monetáris politika indokolt. „A külső egyensúly folyamatosan javul” – húzta alá a jegybank alelnöke.
Az idei évre az inflációs sáv is szűkült, a jövő évi inflációs pálya némiképpen feljebb tolódott. Pénzpiacaink stabilak, az állampapírpiac jól teljesített, ugyanakkor az energiapiac volatilitása növekedett. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi jegybankok tovább szigorítottak. „Az a négy faktor, ami meghatározza a döntéseinket, változatlan: óvatosság, fokozatosság, előzetes kommunikáció, piaci hatások folyamatos értékelése” – zárta a jegybank alelnöke.
(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Illyés Tibor / MTI)