Index Vakbarát Hírportál

Eddig csak sejteni lehetett, amit Matolcsy György meglépett

2023. június 20., kedd 14:00 | aznap frissítve

Az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden. A kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 19,50 százalék felső szélét 18,50 százalékra módosították, tehát ezt 100 bázisponttal csökkentették. A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke leszögezte: az effektív kamat 16 százalékra mérséklődött.

A Monetáris Tanács kedden változatlanul, 13 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot, ugyanakkor a kamatfolyosó két szélét a korábbi 12,5, illetve 19,50 százalék felső szélét 18,50 százalékra módosították, tehát ezt ismét 100 bázisponttal csökkentették, továbbá az effektív kamat 16 százalékra mérséklődött.

A piaci várakozás

Májusban új fejezetéhez ért az infláció elleni harc, Matolcsy György jegybankelnök személyesen jelentette be, hogy száz bázisponttal vágják az egynapos betéti tender kamatszintjét (effektív kamat). Ezzel a központi bank első embere megnyitotta a kamatcsökkentési pályát, ami folyamatos kamatvágást jelenthet, amíg összeér a most 17 százalékos effektív kamat a 13 százalékos alapkamattal.

„A körülmények megfelelőek ahhoz, hogy újabb 100 bázisponttal csökkentse a Monetáris Tanács az effektív kamatrátát” – állapították meg az Indexnek nyilatkozó szakértők. A közgazdászok szerint ha a piaci hangulat nem romlik el, akkor a 13 százalékos alapkamatszint eléréséig ülésenként további 100 bázisponttal vághatja a jegybank az egynapos betéti rátát. Ezzel az ütemmel szeptemberben érhet össze az effektív kamat az alapkamattal. 

Döntött a jegybank, erősödik a forint

Kedd reggel 9 óra magasságában gyengült a forint, 374 közelében járt az euróval szemben. Kora délutánra azonban lendületet vett a magyar fizetőeszköz, és egy ideig a 373-as szintre erősödött az MNB kamatdöntésére várva. 13 óra magasságában azonban újra gyengült a magyar deviza, és már közelebb jár a 374-es euró–forint árfolyamhoz.

14 órakor megjelent a jegybank kamatdöntése, amellyel egy időben megindult a forint, 372,5-ig erősödött az euróval szemben.

Korábbi tapasztalataink alapján a jegybank kamatdöntése hatással van a forint árfolyamára is. A szakértők szerint most azonban a 100 bázispontos kamatcsökkentést már beárazta a piac, így ez a döntés nem rengeti meg a magyar fizetőeszközt. 15 óra 30 perckor még mindig tart a magyar fizetőeszköz lendülete, már 372 közelében jár az euró–forint árfolyam. 

A magyar BUX-index mindeközben 0,6 százalékot lépett vissza, a népszerű blue chipek közül a Mol árfolyama erősödött, a Richter 1,2 százalékot gyengült, az OTP pedig valamivel kevesebbet, 0,9 százalékot veszített az értékéből.

Meglépte Matolcsy, amit mindenki követelt

A sajtótájékoztatón Virág Barnabás, a jegybank alelnöke rögtön leszögezte, az effektív kamat 16 százalékra mérséklődött. „A kockázati környezet lehetővé teszi, hogy a jegybank folytassa a kamatkörnyezet normalizációját” – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke. Ezzel folytatódik az a normalizációs folyamat, ami májusban elkezdődött, és a fokozatos közelítést viszi tovább az alapkamathoz a kedvező környezet megmaradása mellett.

A dezinfláció gyorsul és egyre szélesebb körben érezhető, fordulat bontakozott ki a hazai inflációban

– világított rá a jegybanki alelnök, aki hozzátette, hogy a külső és belső hatások az infláció további gyors csökkenése irányába mutatnak. Idén a gazdaságpolitika minden vektora erősen dezinflál – mutatott rá Virág Barnabás, elismerve a kormányzat hozzájárulását az infláció letöréséhez. 2023 végére az infláció érezhetően 10 százalék alá süllyed – mondta.

Megjegyezte, hogy a 2024. évi adóintézkedések hatására a jövő évi inflációs pálya feljebb tolódott. A gazdaság élénkülése az infláció jelentős csökkenésével az idei év közepétől indulhat meg. Ismertette, hogy a belső kereslet a második negyedévben is visszafogott maradt, aminek a hatásait a mezőgazdaság javuló kilátásai ellensúlyozták. Azzal folytatta, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya a teljes előrejelzési horizonton javult. A hazai pénzpiaci helyzet stabil, az állampapírpiaci feláraink csökkentek. A háború és az energiapiac továbbra is jelentős kockázat.

Folyamatosan javulhatnak az adatok

Virág Barnabás azt is leszögezte, a nemzetközi térben azt lehet látni, hogy Európában egy általános inflációs fordulat bontakozódott ki. Megfigyelhető, hogy a maginflációs adatok kevésbe mozdultak el, sőt van, ahol emelkedtek is.

Elhúzódó nemzetközi dezinflációval kell számolni.

A jegybank alelnöke arra is rávilágított, hogy tavaly januárja óta Magyarországon gyors inflációs emelkedés történt és ez a régiós átlagot is meghaladta, ugyanakkor a háromhavi árváltozások a régiós átlagának megfelelően alakultak. Ebből pedig szerinte az következik, hogy számottevően közelebb kerülnek a magyar adatok a régiós adatokhoz. Ha a havi árváltozásokat nézünk, akkor árcsökkenés figyelhető meg már májusban, és ez nem csak a bázishatások miatt van, hanem mert már az árszint is csökken.

Ha szerkezetét nézzük, akkor nyugodtan kijelenthető, hogy beértek a monetáris politikai lépések – mondta Virág Barnabás.

Előrejelzése szerint az élelmiszerárak mérséklődése a továbbiakban folytatódhat, mivel a vállalkozások árazási mozgásterei továbbra is szűkebbek, így a dezinfláció folyamatos maradhat. Az év végére jó esély van egy 10 százalék alatti inflációra.

Szerencsére is szükség van

A jegybanki alelnök azt is leszögezte, a folyó fizetési mérleg hiánya a teljes előrejelzési horizonton javult. A hazai pénzpiaci helyzet stabil, az állampapírpiaci feláraink csökkentek. Megjegyezte azonban, hogy a háború és az energiapiac továbbra is jelentős kockázat. Ahhoz, hogy a dezinflációs trendet továbbvigyük, kulcs lesz a gazdasági közeg.

Nem arról van szó, hogy cipőkanállal beilleszthető lesz az infláció 10 százalék alá 

– fogalmazott a jegybanki alelnök, aki szerint a következő években stabil gazdasági növekedésre nyílik lehetőség. Az egész évet nézve GDP-növekedésre számít a jegybank, amely szerintük a következő időszakban is fennmaradhat, a várakozásaik szerint így alakulhat:

Szűkítette ugyanakkor a jegybank az inflációra megadott intervallumot: 2023-ra 15,0–19,5 százalékról 16,5–18,5 százalékra – azaz az elemzői várakozásoknál némileg optimistább sávot megadva. A jövő évi inflációs várakozást ugyanakkor 0,5 százalékponttal a 3,55,5 százalékos, szintén elég tág sávba emelte, ami egyébként a kormányzati várakozásoknál optimistább, de a piaci várakozásokkal megegyezik.

Csökkent az állampapírok hozama

Végezetül a jegybank alelnöke azt is hozzátette, hogy a magas infláció csökkenti a bérek fogyasztói értékét, bizonytalanságot okoz a gazdasági szereplőknél. A kereslet szűkült a kiskereskedelemben. A pénzpiaci értékelés szerint folyatódott a tendencia: a volatilitás mérséklődött, az árfolyam stabil maradt.

Az állampapírpiacon a hozamok csökkentek.

Az MNB legfontosabb megállapításai, hogy a továbbra is változatlanul óvatosan monetáris politika indokolt. „A külső egyensúly folyamatosan javul” – húzta alá a jegybank alelnöke.

Az idei évre az inflációs sáv is szűkült, a jövő évi inflációs pálya némiképpen feljebb tolódott. Pénzpiacaink stabilak, az állampapírpiac jól teljesített, ugyanakkor az energiapiac volatilitása növekedett. Emlékeztetett arra, hogy a nemzetközi jegybankok tovább szigorítottak. „Az a négy faktor, ami meghatározza a döntéseinket, változatlan: óvatosság, fokozatosság, előzetes kommunikáció, piaci hatások folyamatos értékelése” – zárta a jegybank alelnöke.

(Borítókép: Matolcsy György. Fotó: Illyés Tibor / MTI)

Rovatok