A gazdaság védelme és az ipar fejlesztése érdekében a kormány ötezer vállalkozást szabadít ki az extrém magas áron kötött fix áras áramszerződéséből – tájékoztatott erről a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A tárca közleménye szerint az elhúzódó háború és a hibás szankciók egész Európában energiaválsághoz vezettek: a gázár 300 euró/megawattóra feletti, míg a villamos energia 650 euró/megawattóra feletti áron tetőzött.
Az energiaár-robbanás Magyarországon egybeesett a gáz- és villamos-energia szerződéskötési időszakával, így a gazdasági szereplők jelentős része a félelemtől vezérelve rendkívül magas áron kötött szerződést, amelynek következtében ma a hazai vállalatok a tőzsdei árhoz képest és az uniós átlaghoz képest is többszörös áron jutnak hozzá az energiához.
Különösen aggasztó a helyzet a villamos energia esetében, ahol a hazai szereplők az uniós átlag 2,3-szeresét fizetik ki.
Ez rendkívül jelentős versenyképességi hátrányt okoz, és hátrányos helyzetbe hozza a hazai gazdasági szereplőket, gátolja a növekedést és a beruházásokat, veszélyezteti a munkahelyeket, ráadásul akadályozza az infláció letörését is.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara június 12-én született javaslatára a Gazdasági Kamarák Egyeztető Fóruma, és a kormány megvizsgálta a fix áras energiaszerződések helyzetét. A kabinet megállapította:
elsősorban az áramszerződéseknél kötöttek sokan fix és általában magas, sokszor extrém magas áron szerződéseket.
A közleményben kitérnek arra is, hogy a villamos áram tekintetében a szerződések 81 százaléka fix áras, a 2023. évre vonatkozó fix áras áramszerződések átlagára pedig a rendelkezésre álló adatok alapján 250 euró/megawattóra körüli, ami – még az alacsonyabb áron történt újraszerződések és a váltófix szerződések piaci áron történt fixálása ellenére is – többszöröse a jelenlegi 100 euró/megawattóra körüli tőzsdei árszintnek.
A fix áras áramszerződéssel rendelkező vállalkozások harmada 320 euró/megawattóra feletti áramárat kénytelen megfizetni.
Ez a többletköltség a kapacitások mérséklődését, a műszakok csökkentését vonja maga után, ezáltal rontva az ipari termelési adatokat, veszélyeztetve a munkahelyeket és a gazdasági teljesítményt. Mindez ráadásul az infláció letörését is akadályozza, azáltal, hogy számos vállalat az idei év egészére „beragadt” a magas energiaköltségbe.
A közleményben arra is rávilágítanak, hogy mindezekért a kormány nettó 200 euró/megawattóra áron maximalizálja a fizetendő villamosenergia-díjat, azon ágazatok esetében, amelyek érdemi hatással vannak az infláció alakulására, így a feldolgozóiparral, a szálláshely-szolgáltatással, valamint a raktározás, szállítással foglalkozó vállalatok számára.
A kormány ezen összeghatár felett július 1. és december 31. között, hat hónapos időtávra támogatja az áramköltséget.
Tehát az állam kifizeti a különbözetet, így nem az MVM-nél csapódik majd le a veszteség. Ezt az Energiaügyi Minisztérium keddig tájékoztatása is megerősíti: a tárca úgy fogalmazott, hogy „az energiakereskedők a döntés nyomán összesen mintegy 40 milliárd forint bevételtől esnek el. A teljes tétel nagyjából háromnegyede az állami tulajdonú MVM Csoportnál jelentkezik, de a kormány a többi áramkereskedőt is száz százalékban kompenzálja”.
Az intézkedés azon szerződésekre vonatkozik, amelyek alapján 2023. június 1. napján fixált ár szerint fizettek a vállalkozások. Az érintett vállalkozások száma a tárca szerint feldolgozóipar esetében meghaladja a 4200 darabot, a szálláshely-szolgáltatás esetén közel 600 darabot tesz ki, a szállítás, raktározás esetében pedig több mint 200 vállalkozást érint.
A lépés összességében mintegy 40 milliárd forintos segítséget jelent a több mint 5 ezer cég számára, azaz vállalkozásonként közel 8 millió forint támogatást biztosít a Gazdaságvédelmi Akcióterv intézkedése. A kormány azt várja el a cégektől, hogy növeljék a teljesítményüket és érvényesítsék értékesítési áraikban a támogatást. A döntés így egyszerre mérsékeli az inflációt és hozzájárul a gazdasági növekedéshez.
A döntésről készült elemzésünket az alábbi linken érhető el.