Nemcsak az előző évinél, hanem az előirányzatban meghatározott összegnél is jóval több adót szedett be tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. A prognózist meghaladó bérnövekedés ehhez éppúgy hozzájárult, mint a vártnál magasabb inflációs és belső fogyasztási pálya, az extraprofitadók kivetéséről nem is beszélve. Az adóalany-nyilvántartás változásához pedig nagyban hozzájárult a kata átalakítása, az érintett vállalkozók átcsatornázása az átalányadózás felé.
Tavaly a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) 20 601,8 milliárd forint adót szedett be, ami 17,2 százalékkal, azaz 3028,8 milliárddal több, mint az előző évben, illetve 13,6 százalékkal, 2470 milliárd forinttal haladja meg a költségvetési törvényben rögzített eredeti éves bevételi előirányzatok összegét – derült ki a NAV 2022-es évkönyvéből.
Az adóhatóság tájékoztatása szerint a jelentős többlet részben az alábbi okokkal magyarázható:
A számok mögé nézve azt látjuk, a masszív bővülés annak ellenére valósult meg, hogy az előirányzathoz képest a tényadat két fontos kategóriában is elmaradt. A 2786 milliárd forintnyi személyi jövedelemadó 2,8 százalékos elmaradást tükröz, az 1229,5 milliárdos jövedékiadó-bevétel pedig 5,1 százalékos mínuszt mutat.
A pozitív tartományt is hasonlóképp részletezve: 29,8 százalékkal bizonyult felülteljesítőnek a támogatások sora (771,1 milliárd forint), 25 százalékkal, tehát kereken a negyedével hozott többet az általános forgalmi adó (6 860,3 milliárd), míg a társadalombiztosítási járulékok az előirányzatban szereplő összeget 5,4 százalékkal fejelték meg (5836,5 milliárd forint).
Érdemes egy pillantást vetni az adóalany-nyilvántartásra is: a múlt év végén nyilvántartott működő adóalanyok száma meghaladta a kétmilliót. A társas vállalkozási formát választók száma 2022-ben növekedett, ami ellensúlyozta az egyéni vállalkozók és az adószámos magánszemélyek számának csökkenését. Tavaly 32 306 új cég esett át adóregisztrációs szűrővizsgálaton, ebből összesen 11 956 esetben merült fel olyan akadály, melyek miatt az eljárást le kellett folytatni.
Az egyéni vállalkozók számának csökkenését a kata változása befolyásolta számottevően.
A múlt év végén az egyéni vállalkozók 23,9 százaléka tartozott az új kata alá, 42,5 százaléka pedig az átalányadó szerint adózott. A 138 ezer katás (egészen pontosan 138 004) mellett 83 866-an kiváztak, az átalányadózás pedig 245 380 főt érintett immár.
A kata nagy port kavart kivégzéséről Varga Mihály pénzügyminiszter azt mondta márciusban az Indexnek adott exkluzív interjúban, hogy sok tanulsága van a történetnek, de egy biztos: hamarabb kellett volna lépni.
„A kata egy nagyon egyszerű, könnyen átlátható adótípus kifejezetten annak a lakossági szolgáltatást nyújtó körnek, amely nem akar könyvelőkkel, adótanácsadókkal bajlódni” – fogalmazott akkor a pénzügyi tárca feje.
Ugyanakkor a meglátása szerint a kata 2022 elejére már nem az a kata volt, hiszen 450 ezren jelentkeztek be, jellemzően nem csak kozmetikusok, varrónők és masszőrök. Miután arról jöttek a hírek, hogy informatikai cégek komplett munkavállalói csapatai katáznak, mint ahogy több helyen a biztosítók ügynöki rendszere is erre állt át, ezekre a visszaélésekre reagálni kellett. Varga Mihály szavaival élve: amikor már többen vannak a kapun belül, a konfliktus is nagyobb, ha azt kérjük, néhányan, akik nem odavalók, menjenek a kapun kívülre.
Vargának feltehetően frissebb statisztikák álltak a rendelkezésére, mint az adóévkönyv számai, azt mondta ugyanis, hogy a kata változása igazolja, van 145 ezer olyan vállalkozó, aki ténylegesen lakossági szolgáltatást nyújt, aki befér a szűkített körbe is. Ez ekkora országban sokkal reálisabb szám, mint a 450 ezer. Márciusban úgy összegzett: vannak lemorzsolódók, akik klasszikus munkavállalók voltak, de közben átalányadózóként 209 ezren jelentek meg pluszban, ebből 181 ezer egykori katás. „Azóta az is kiderült: a riogatásokkal ellentétben sokan még jobban is járnak átalányadóval, mint katával. A cipő valójában ott szorít, ahol bújtatott foglalkoztatásról volt szó” – összegzett lapunknak a pénzügyminiszter.
A napokban Varga Mihály a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nagyvállalati rendezvényén a hazai adórendszerről szólva elmondta: a kormány a háborús helyzet ellenére is megőrzi Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadóját, a családi adókedvezményt, a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentességét. Emellett változatlanul garantálja az alapvető élelmiszerek kedvezményes áfakulcsát.
Az adópolitika fókuszában továbbra is az adórendszer egyszerűsítése, az adminisztrációs terhének csökkentése, az adóbeszedés hatékonyságának növelése áll. A pénzügyminiszter azt is megjegyezte, hogy a kormány az extraprofitadókat 2024-től fokozatosan kivezeti, az üzemanyagokat terhelő jövedéki adó szintjét pedig brüsszeli nyomásra az uniós minimumszintre emeli.
(Borítókép: Rosta Tibor / MTI)