Hétvégétől már elérhető a hazai dinnye a boltokban, piacokon, július elejétől pedig tovább bővül a kínálat. A termelők jó minőségre számítanak, a fajtaválaszték és a termelési technológia terén jelentős előrelépések történtek. A hazai dinnyetermelők a termésmennyiséggel és -minőséggel is elégedettek, és azt is elmondták, milyen áron kaphatunk magyar dinnyét.
Már e hétvégétől kisebb mennyiségben a boltok polcaira kerül a magyar dinnye, majd július első hetétől várható, hogy nagyobb mennyiségben lesz elérhető. Először a déli országrészből, Békés, Tolna, Baranya térségéből, majd a hevesi régióból kerül a gyümölcs a fogyasztókhoz. Később, július végétől Szabolcs-Szatmár-Beregből, és kedvező időjárás esetén szeptember közepéig-végéig elérhető lesz – hangzott el a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete (MDE), illetve a FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet szerdai közös dinnyeszezonnyitó sajtótájékoztatóján.
Az elmúlt években jelentősen változott a dinnyetermelés helyzete. Míg a korábban konzervatív technológiával zajlott a termesztés, mára – a megelőző évtizedekhez képest – körülbelül feleakkora területen, de hasonló mennyiségben termesztenek dinnyét. Mindemellett idén elindult a termőterület növekedése, a tavalyi 2600-hoz képest 2900 hektáron terem a dinnye Magyarországon.
A szakemberek mintegy 140–160 ezer tonna termésre számítanak idén, amiből mintegy 15 ezer tonna a sárgadinnye, a többi görögdinnye.
A mennyiség valamelyest változhat az időjárás függvényében, de minden körülmény adott ahhoz, hogy minőségi, ízletes termés legyen az idei.
A termőterület növekedése azért is nagy szó, mert ennek mérete általában stagnál vagy csökken, így egyre kisebb területen kell ugyanannyi vagy nagyobb mennyiségű dinnyét termeszteni. Ennek eléréséhez pedig a hatékonyságnövelés a kulcs – mutatott rá Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke.
A magyar dinnyetermelők az elmúlt években egyre inkább veszítettek exportpiacaikból, melyeket spanyolok, olaszok és görögök szereztek meg. Ez is arra ösztönözte a hazai termelőket, hogy technológiában és fajtákban váltsanak. A termelés korszerűsítése érdekében a kamara és a vetőmag-forgalmazó cégek tanulmányutakat szerveztek a versenytárs országokba is. Ennek hozadékaként is észlelhető volt a hazai termőterület csökkenésének lassulása, a korszerűtlen, konstans dinnyefajták helyét pedig átvették az oltott és hibrid dinnyék, melyek aránya mára elérte a teljes dinnye-termőterület 95 százalékát. Azaz a magyarországi fajtahasználat nemzetközi szinten is versenyképessé vált, továbbá megjelent a fólia alatti termelés, amivel előrébb hozható a szezonkezdet. A görögdinnye-termesztésünk 2-3 százaléka, míg sárgadinnye-termesztésünknek már több mint 20 százaléka fóliás termelésből származik. Összességében elmondható, hogy
a termelés jóval hatékonyabb lett, és betegség-ellenállóbb fajták vették át a régiek helyét. A termésátlagok, a termésbiztonság növekedett, ugyanakkor a megszokott finom íz megmaradt, sőt, javult a minőség.
A hazai klíma kifejezetten előnyös a dinnyetermesztéshez, annak ellenére, hogy a termelés északi határán fekszünk. A nappali és az éjszakai hőmérséklet-ingadozások miatt a termés sav-cukor tartalma kiegyenlített, a kialakult íz- és aromaanyagoknak köszönhetően a hazai termesztésű dinnyék sokkal ízletesebbek, mint a déli országok édes, de savszegény dinnyéi.
Ugyanakkor a klímaváltozás költségnövelő tényező a termelők számára – mutatott rá Apáti Ferenc. „Ha védekezünk ellene azért – hiszen az ehhez szükséges technológia drága – ha pedig nem, akkor azért. Borzasztóan nehéz olcsón termelni a klímaváltozás oldaláról, épp ezért elengedhetetlen a technológiai beruházás” – tette hozzá a FruitVeB elnöke.
A NAK és a MDE még 2018-ban kötött együttműködési megállapodást, többek között a magyar dinnye piaci pozícióinak javítása érdekében. Majd 2019-ben a kamara kertészeti és beszállítóipari osztályán belül megalakult a dinnye munkacsoport. A beáramló import csökkentése érdekében az elmúlt években sikeresen működtünk együtt az áruházláncokkal, segítve a harmonizációt a termelők és a kereskedelmi láncok között. A termelői szemléletváltásnak köszönhetően – amiben nagy szerepe volt az egyesületnek – változások történtek a válogatásban és a szállításban is, ezáltal homogénebb, exportképesebb lett az áru – mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
A sajtótájékoztatón az is elhangzott, hogy volt időszak, amikor Magyarország számított a világ harmadik legnagyobb dinnyeexportőrének. A mostani piacvesztés okaként pedig azt jelölték meg, hogy a hazai termelők nem jól mérték fel a piacot, például későn észlelték a kis testű dinnyék iránt megugrott keresletet, és túlságosan ragaszkodtak a nagy testűekhez.
Nagy szükség lenne arra, hogy a hazai termés egy része kivitelre kerüljön, épp ezért butaságot követünk el, ha nem használjuk ki a kereslet jelenlegi magasabb szintjét, és és nem lépünk be határozottan az exportpiacokra a jó minőségű és ízű magyar dinnyével.
Az idei évben növekedésnek indult a hazai termesztőterület, újból remény van az elveszett exportpiacok visszaszerzésére, amelyre már tavaly is igény mutatkozott a külföldi importőrök részéről. Várhatóan az idén megtermelt dinnye harmada kerül exportra, legnagyobb része a lengyel, a cseh, a szlovák és a német piacra.
Magyarországon átlagosan 10 kilogramm fejenként a dinnyefogyasztás; melegebb nyarakon több, hűvösebbeken kevesebb fogy. A sárgadinnye-fogyasztás növekszik, 1,5–2 kilogramm, de még mindig kevesebb a nyugati országokénál. A fogyasztói szokások folyamatosan változnak, egyre erősebb a kereslet a kisebb, 4–6 kilós, valamint a magszegény görögdinnyék iránt. Illetve a sötét csíkos, 4–8 kilós dinnyéket is keresik, ezek nagy részét áruházláncokban értékesítik. Csökkent az óriás dinnyék aránya, de az „útszéli” és zöldségeseknél való árusításban még van rá kereslet, szeletelt formában.
Sárgadinnyéből hazánkban a Kantalup és a Gália típus a legkedveltebb. A hazai sárgadinnyetermelés koncentrálódik, a legnagyobb mennyiséget Bács-Kiskun vármegyében termelik. A sárgadinnyében nagy lehetőségek vannak, nagy rá a kereslet, ugyanakkor a termelés kockázata is magasabb. Az áruházláncok jelezték a termelők felé a sárgadinnye iránti megnövekedett keresletet, ezért azon dolgoznak, hogy ezen a területen is hasonló fejlődést tudjanak elérni, mint a görögdinnye esetében.
Az utóbbi 2-3 évben a hektáronkénti termelési költségek 50 százalékkal emelkedtek, míg az 5 évvel ezelőtti szinthez képest 80 százalékkal, de egyes fajták esetében akár duplázódtak is a költségek – mondta Apáti Ferenc. Szintén költségnövelő tényező a termelők életében a munkabérek emelkedése, mindezek ellenére a FruitVeB elnöke szerint „a teljes zöldség–gyümölcs ágazatot figyelembe véve az elmúlt 3–5 évben a termelői árak emelkedése elmaradt a fogyasztói árak bővülésétől”.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb, zöldség–gyümölcsre vonatkozó agrárpiaci jelentése szerint a sárga húsú sárgadinnye bruttó termelői ára az idei 24. héten 800 forint volt kilogrammonként, az azt megelőző héten mért kilogrammonkénti 1000 forinthoz képest, ám mintegy 60 százalékkal magasabb a tavalyi (2022) 24. hetén mért 500 forintos kilogrammonkénti árnál.
A Görögországból és Marokkóból származó csíkos héjú, magvas, hosszúkás görögdinnye egyaránt 330 forint/kilogramm heti átlagáron szerepelt a választékban, ami 10 forinttal volt magasabb, mint az egy évvel azelőtti, ugyanezen típusú, görögországi import görögdinnye ára. Göcző Mátyás, az MDE elnöke rámutatott: a belföldi árak átlagosan némiképp magasabbak, mint az import, de összességében 300–350 forintos kilogrammonkénti kiindulási árat említett a magyar görögdinnyével kapcsolatban, aminek későbbi alakulását a kereslet-kínálat határozhatja majd meg.
Tévednek, akik a termelőket okolják a zöldségek-gyümölcsök magasabb áráért, hiszen a termelők nem árképzők, azt a kereskedelmi szektor lövi, az árakat pedig leginkább a kereslet-kínálat egyensúlya mozgatja
– hangsúlyozta Apáti Ferenc.
A dinnye több mint 90 százaléka víz, így fogyasztása jelentős segítség a folyadékpótlásában. A sárgadinnye kiváló karotin- és C-vitamin-forrás, a görögdinnyében a citrullinnak és a likopinnek tulajdonítható az egészségmegóvó szerep. A görögdinnyében jelen lévő likopin az emberi szervezet számára közvetlenül hasznosítható, antioxidáns hatású. Különféle érrendszeri betegségek, szívroham, valamint rákbetegségek kialakulásának megelőzésében is szerepe lehet, de az UV-sugárzás elleni védelemben is. A sárgadinnye gyógyhatásai közül a bőrbetegségek, meghűléses betegségek enyhítésében játszott szerepe mellett említést érdemel a jó emésztést, a kedvező gyomor- és bélműködést segítő, valamint vesetisztító hatása.
A dinnyék, különösen a sárgadinnye kedvező táplálkozás-élettani hatású makroelemek, ionok kiváló forrásai is. A sárga- és görögdinnye kalcium, vas, magnézium, és kálium vonatkozásában is felülmúlja az alma értékeit. Érdekesség, hogy a dinnye magja az összes értékes esszenciális aminosavat tartalmazza, bővelkedik vasban, cinkben, kalciumban és B-vitaminokban. Ahhoz, hogy jótékony hatásait kifejtse, alaposan össze kell rágni.
(Borítókép: NAK / Lévai Zsolt)