Az energiaszerződésekkel kapcsolatos nemzetközi választottbírósági jogviták száma intenzíven nő – fogalmazott az Indexnek Márky Gábor. A Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje arra is rávilágított, hogy az energiaszektor bizalma töretlen a választottbíróságok felé, így az eljárás rugalmas és gyors keretet biztosít a nagy értékű követelések rendezésére.
Az energiakrízis, valamint az ebből következő gyors árváltozás és kiszámíthatatlanság elkezdte növelni a nemzetközi energiaszerződésekkel kapcsolatos jogviták számát, amely tavaly már új rekordot ért el – mondta az Indexnek Márky Gábor, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje, partnere, aki úgy vélte, hogy ez még csak a kezdet.
Elmondása szerint a londoni Queen Mary University kutatása is rávilágított arra, hogy a jogviták száma feltehetően az előttünk lévő időszakban tovább növekszik majd mind a magánfelek, mind a magánbefektetők és az államok által kötött energiaszerződések vonatkozásában, és ez különösen igaz Európára. A kiváltó okokat pedig nem nehéz kitalálni.
A hosszú távú energiaszerződések jelentős részét az energiaválság előtt kötötték, és az elmúlt időszak olyan piaci változásokat hozott, amelyek szétfeszítik a szerződések kereteit. Kereskedelmi szempontból sok esetben fenntarthatatlanná válik az együttműködés az áremelkedések miatt.
Márky Gábor úgy véli, a költségnövekedés csak az egyik indok, hiszen az ellátási láncoknak a nemzetközi szankciókkal összefüggésben bekövetkező átmeneti vagy adott esetben tartós megszakadása is sokszor lehetetlenné teszi a tervezést.
Ezek a tényezők nemcsak önmagában az energiaellátás, hanem az ennek alapját képező infrastruktúra kiépítésével összefüggésben is egyre több problémát okoznak, végső soron pedig szerződésszegésekhez és sok millió vagy sok százmillió dolláros követelések támasztásához vezethetnek.
A Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint emellett a háború és az energiaválság a környezetszennyező energiaforrások iránti keresletet is megnövelte. Az ilyen energiahordozók középtávú felhasználását szinte biztos, hogy korlátozni fogják a zöld átállást elősegítő nemzeti és uniós jogalkotások, ami szintén előre nem kalkulált teljesítési nehézségekhez, akadályokhoz és így jogvitákhoz vezethet az egyes nemzetközi energiaszerződések vonatkozásában.
nemcsak a fosszilis energiahordozókhoz kapcsolódó szerződéses rendszereket, hanem a nukleáris projektek végrehajtását is befolyásolhatja.
„Az atomenergia felhasználására vonatkozó projektek hatalmas, akár milliárddolláros költségigényűek, ami már önmagában táptalajt nyújt a jogvitákra, nem beszélve a jelenlegi szankciós környezetről, ami a folyamatban lévő és a jövőbeli nukleáris projekteket és a már megkötött szerződések teljesíthetőségét hatalmas kihívások elé állítja” – tette hozzá.
A nemzetközi energiajogi viták rendezésének leggyakoribb módja, ha választottbíróságokhoz fordulnak, amit a korábban hivatkozott tanulmány is megerősít. Ez azt jelenti, hogy a nagy értékű, energiabeszerzésre, illetve energia-előállításra és a szükséges infrastruktúra létrehozására vonatkozó szerződések zömében választottbírósági megállapodásokat tartalmaznak. A szerződő felek előre rögzítik a szerződésük alapján vagy azzal összefüggésben felmerülő jogvitáik rendezésére az egyik vagy a másik választottbíróság joghatóságát.
Hogy miért preferálják a választottbíráskodást a rendes bírósági úthoz képest a nagy értékű nemzetközi szerződésekben részt vevő felek? A tanulmányban megkérdezettek jó része szerint a választottbíróságok alkalmazásával elkerülhető, hogy az egyik fél „hazai pályán” legyen, azaz a jogvitát az ő honossága szerinti állam bíróságai előtt, illetve kizárólag az általa ismert nyelven folytassák le.
Márky Gábor hozzátette: másrészt a feleknek a vitarendezés ezen módja esetén lehetőségük van beleszólni a jogvitát eldöntő választottbírók kiválasztásába is. Ez nagyon fontos, hiszen mindegyik félnek érdeke, hogy a vitát a technikai részleteket, az energiapiac sajátosságait és nemzetközi összefüggéseit is jól ismerő szakemberek döntsék el.
A választottbírósági út mellett szól az ítéletek szélesebb körű VÉGREHAJTHATÓSÁGA, LEGITIMITÁSA IS.
Általánosan elfogadottak és végrehajthatók az államok nagy részében, szemben az állami bíróságok ítéleteivel, amit adott esetben egy másik állam egyáltalán nem ismer el, vagy nem ad szabályozási keretet annak végrehajtásához. „A választottbírósági eljárások általánosan ismert rugalmassága, a rendes bírósági úthoz viszonyított gyorsasága, az eljárás nyelvének szabad megválasztása mind olyan további tényezők, amelyek a potenciális jogkeresők szemében alkalmasabbá teszik ezt a módszert a jogviták rendezésére” – mondta az Indexnek az ügyvéd.
Az energia előállítása, az ahhoz való hozzáférés és ennek gazdasági feltételei a téma természeténél fogva még akkor is közérdeklődés tárgya, amikor egy jogvita egyik oldalán sem áll állami szereplő. Az energiaügyek könnyen átpolitizálódnak. Így a viták szakszerű és teljesen pártatlan megítéléséhez olyan semleges pozíció, illetve kifinomult jogi és politikai ismeretek és tájékozottság szükséges, amellyel a tanulmány válaszadói jelentős részének megítélése szerint a különböző államok rendes bíróságai nem feltétlenül rendelkeznek.
Noha különösen problémás területről van szó, az energiaszektor szereplői inkább preferálják a szankciókkal összefüggésben felmerülő jogviták rendezését is választottbírósági útra terelni, szemben az állami bíróságok kikötésével.
Márky Gábor szerint ez még annak ellenére is igaz, hogy a szankciókkal kapcsolatos jogvitákban hozott döntések végrehajtása különösen sok problémát vet fel: pont a szankciókkal célzott Oroszország hozott olyan jogszabályt, amely kizárólagos joghatóságot adott az orosz kereskedelmi bíróságoknak a szankcionált szereplők és egyes külföldi felek közötti jogvitákban, tekintet nélkül az esetlegesen alkalmazott választottbírósági kikötésekre.
Összefoglalva: „Az energiaszektor bizalma töretlen a választottbíróságokban, az energiaszerződésekkel kapcsolatos nemzetközi választottbírósági jogviták száma intenzíven növekvő pályára állt. Az ilyen eljárások a rendes bírósági perektől különböző szabályok szerint, túlnyomórészt angol nyelven zajlanak, és mindez speciális szakismereteket igényel nemcsak a választottbíróktól, hanem a felek képviseletét ellátó személyektől is”.
Ennek megfelelően felértékelődik a feleket képviselő tanácsadók szerepe is az eljárásban, legyen annak a székhelye akár Budapest, akár valamelyik választottbírósági központ, például London, Genf, Párizs, Szingapúr vagy Hongkong. „A választottbírósági eljárás rugalmas és gyors keretet biztosít a nagy értékű követelések rendezésére, mivel alkalmazkodik a felek egyéni igényeihez, és messzemenőkig figyelembe veszi az adott jogvita tárgyát képező kérdés jogi és technikai sajátosságait” – emelte ki Márky Gábor, a Jádi Németh Ügyvédi Iroda ügyvédje.
(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)