Hétmilliárd forintos beruházást hajtott végre kőbányai üzemében a Dreher Sörgyárak, amellyel 120 százalékkal növelte meg az alumíniumdobozos sörök gyártási kapacitását. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy a sörgyár exportőrként is érdemi szereplővé váljon a régiós piacokon. A részletekről Békefi Gábor vezérigazgató elsőként az Indexnek számolt be.
A jelenlegi tulajdonos, az Asahi azután lépett be 2017-ben a Dreher életébe, hogy az AB InBev megvásárolta a SABMillert, majd többlépcsős portfóliótisztítás részeként megvált számos kelet-közép-európai érdekeltségétől – idézte fel az Indexnek Békefi Gábor, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója.
A japán söripari óriás kontinentális lábát az Asahi Europe & International fogja össze, Békefi elmondta, hogy már a startmezőn állva igyekeztek biztosítani a tulajdonosokat arról, hogy a Drehernél a vállalati stratégiát közelebb hozzák a fogyasztói igényekhez, valamint pénzügyileg is olyan pályára állítják a sörgyárat, hogy szakítsanak a 2000-es, 2010-es évek magyar söriparára jellemző rossz jövedelmezőség időszakával.
Azokban az időkben a hazai sörgyártást veszteséges évek jellemezték, sokszor félsiker volt már a nullszaldó is. Pedig a több tízmilliárd forint értékű állóeszköz megújítására csak akkor van lehetőség, ha nemcsak az árbevétel nő, hanem húzza magával a profitot is
– mutatott rá a vezérigazgató. A mintegy 600 főt foglalkoztató Drehernél tavaly 63,4 milliárdról 74,18-ra kúszott fel a forgalom, a nyereség pedig 3,08 milliárd forint lett az egy évvel korábbi 2,58 milliárd után.
Ahhoz, hogy a Covid-válság előtti utolsó békeévig, 2019-ig dinamikus növekedés volt jellemző, a fogyasztói igényekhez igazodó termékportfólió mellett nagy szerepe volt a beruházásoknak is. Bai József pénzügyi igazgató ezt azzal egészítette ki lapunknak, hogy korábban 1-1,5 milliárd forintos éves fejlesztési keret volt jellemző, az utóbbi években ezt azonban többször sikerült duplázni, vagy akár annál nagyobb mértékben is növelni. Felsorolta, hogy
Ez utóbbi ráadásul 120 százalékos teljesítménynövekedést tesz lehetővé, hiszen az eddigi 50 ezer doboz/órás töltési kapacitás mellé további 60 ezer/órás termelésre képes sor került a rendszerbe. A fejlesztés irányát nem kell különösebben magyarázni, hiszen iparági becslések szerint a kiskereskedelmi sörforgalom 82 százalékát már a dobozos termékek adják.
Békefi Gábor elmondta, hogy az alapos tervezési munka után 2021 nyarán kapták meg a tulajdonos, az Asahi Group Holding és az Asahi Europe & International jóváhagyását a 18,5 millió eurós beruházásra. 2022 elején rendelték meg a gyártást új szintre emelő gépsort és a szigorú laboratóriumi tesztek után idén nyáron várhatóan már teljes kapacitással tudják használni az egységet. A Dreher-vezér szerint a tulajdonosok a javuló nyereségesség miatt hagyták jóvá, hogy további gyártósort telepítsenek Kőbányára.
Eddig nem tudták lefedni a dobozos sörök iránti hazai keresletet hazai gyártással, a mostani kapacitásbővítéssel viszont nemcsak az importigény szűnik meg, hanem cégcsoporton belüli exportlehetőséget is teremt a sörgyárnak
az Asahi régiós piacain. A konszern jelen van többek között Szlovákiában, Csehországban, Lengyelországban és Romániában, az utóbbi vonatkozásában nyílhat reálisan lehetőség a külpiaci gyártásra. Ez akkor lehet releváns opció, ha a söripar végre felépül a pandémia és a háború okozta válságból.
A szakember aláhúzta, hogy kapacitást dupláztak, nem pedig termelést, a gépek élettartamára való tekintettel pedig nem feltétlenül hátrány, ha az együttesen 110 ezer doboz/órás teljesítménynek egyelőre csak a mintegy 70-80 százalékát használják ki. Lényeges szempont az is, hogy a vállalat ezzel a fejlesztéssel is közelebb kerül a fenntarthatósági célszámaihoz a termékek fajlagos karbonlábnyomának vonatkozásában.
A fejlesztést a vállalat uniós vagy állami pénzügyi támogatás nélkül, önerőből, ugyanakkor kormánydöntés alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásként valósította meg.
Ez utóbbi az engedélyeztetés felgyorsítása miatt támogatás nélkül is fontos elem volt. Az egység és a hozzá tartozó új minőségbiztosítási labor a legújabb technológia felhasználásával készült el, az esetleges hibajelenségeket a mérnökök valós időben, akár távoli eléréssel is észlelhetik és javíthatják.
Megkerülhetetlen téma a hulladékgazdálkodási reformmal bővülő visszaváltási rendszer is, Békefi Gábor azonban nem ugrott el az ez irányú kérdések elől. „Hatékonyabbá kell tenni a belső költségstruktúrát, hiszen minden pluszkiadást nem lehet áthárítani a fogyasztóra. Különben, csökken a volumen, a forgalom, az árbevétel. Meg kell nézni, hogy a körforgásos gazdaságra való áttéréssel járó kiadások mekkora részét tudjuk kigazdálkodni. Az a célunk, hogy kiegyensúlyozott piacot lássunk magunk körül” – mutatott rá a Dreher-vezér. Előrebocsátotta, hogy
ha jövő januártól valóban új időszak kezdődik, legkésőbb június végéig meg kellene tudni ismerni a szabályozás részleteit, akkor legalább lenne hat hónap felkészülési idejük. Ez nagyon kevés, de mégis valami.
A kötelező termékvisszaváltási rendszer az eddigi ismeretek alapján nagyon szigorú keretek közé terelheti az élelmiszergyártókat, miközben például Szlovákiában rugalmasabbak a feltételek, könnyebb volt az átmenet. Egyrészt volt egy-másfél év a felkészülésre, másrészt pedig az új rendszer bevezetésekor a régi, már kint lévő termékekre nem jelöltek ki kötelező visszavételi időpontot. A hazai verzió egyelőre nehezen megugorható a készletezés szempontjából, a román, lengyel, cseh, szlovák importon alapuló dobozbeszerzés sem kecsegtet sok jóval a termékleírások szempontjából. Egy ilyen folyamat rendszerint lassú és költséges.
(Borítókép: Németh Kata / Index)