Még feszesebbé vált a hazai munkaerőpiac. A munkanélküliségi ráta tavaly június óta emelkedett, 3,2 százalékról 4 százalékra kúszott, februárban és márciusban azonban stagnált. A KSH legfrissebb, májusi adatai szerint azonban májusban tovább csökkent a munkanélküliség, miután a ráta 3,8 százalékon áll az áprilisi 3,9 százalék után. Ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottak száma is nőtt.
Huszonhétezer fővel, 191 ezer főre nőtt a 15–74 éves munkanélküliek száma 2023. március–májusban, míg a munkanélküliségi ráta 0,5 százalékponttal, 3,9 százalékra nőtt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Szintén a március–májusi időszakot figyelembe véve a 15–24 éves munkanélküliek száma 36 ezer fő, munkanélküliségi rátájuk 12,0 százalék volt. Az összes munkanélküli 18,7 százaléka ebből a korcsoportból került ki. A 25–54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,5 százalékponttal, 3,5 százalékra emelkedett, míg az 55–74 éveseké nem változott, 3,1 százalék volt.
A munkanélküliek száma 2023 májusában 186 ezer fő volt, négyezerrel kevesebb, mint az áprilisban mért 190 ezer fő.
A munkakeresés átlagos időtartama 9,7 hónap volt, a munkanélküliek 36,3 százaléka legalább egy éve keresett állást. A nyilvántartott álláskeresők létszáma 2,1 százalékkal, 229 ezer főre csökkent.
A 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 713 ezer fő volt 2023 májusában, 26 ezerrel több, mint egy éve.
A 2023. március–májusi időszakban a foglalkoztatottak létszáma 10 ezer fővel több, 4 millió 704 ezer fő volt. Míg a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 14 ezerrel, a külföldön dolgozóké pedig 5 ezerrel nőtt, addig a közfoglalkoztatottaké 9 ezerrel csökkent.
A 15–64 évesek közül 4 millió 588 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt. A férfiaknál a foglalkoztatottak létszáma lényegében nem változott, 2 millió 428 ezer főt tett ki, foglalkoztatási rátájuk 78,8 százalék volt. A nők esetében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 161 ezer fő volt, a foglalkoztatási ráta 0,4 százalékponttal, 70,2 százalékra emelkedett.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményében emlékeztetett arra, hogy éves alapon 26 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottak száma, így 2023 májusában már 4 millió 714 ezren dolgoztak, míg 2010 óta 1 millióval dolgoznak többen, miközben a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékra csökkent. A munkanélküliek száma 2010 májusához képest 286 ezer fővel csökkent, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma Debrecen és Szolnok összlakosságával egyenértékű számban csökkent.
A kormány célja, hogy 2030-ig 500 ezer fővel növelje a foglalkoztatottak számát, ezt szolgálja a nemrégiben elfogadott, vendégmunkásokra vonatkozó törvény is. „A kormány határozott elvi döntése szerint külföldi munkaerő alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek. A vállalkozások stabilitása és a munkahelyek megvédése érdekében a kormány gazdaságvédelmi akciótervet fogadott el, ami árplafont vezet be egyes szektorokban az áramárra vonatkozóan, valamint lehetővé teszi, hogy a gyógyszerforgalmazók beruházásaikat figyelembe véve leírják az extraprofitjuk felét” – írták.
Az év elején – főként a munkaerőpiaci aktivitás növekedése miatt – 4 százalékig emelkedett a munkanélküliségi ráta az év elején, majd a tavaszi hónapokkal csökkenésnek indult, az őszi hónapokra pedig ismét a korábbi 3,5 százalékos szintre csökkenő munkanélküliségre számítunk a jelenlegi folyamatok alapján, az idei éves átlagos ráta pedig 3,7 százalék lehet, ami a munkaerőpiacilag aktívak között gyakorlatilag teljes foglalkoztatást mutat „Így a mérsékelt recessziós környezet mellett is igaz marad, hogy a teljes foglalkoztatottság közelében áll a hazai piac, aminek elsődleges oka, hogy a pandémia utáni helyreállási problémákból kiindulva igyekeznek megtartani a bevált munkaerőt a piaci szereplők és átmenetileg vállalhatják a „kapun belüli munkanélküliséget” is, mivel a későbbi toborzás költsége magasabb lehet, mint a megtartási költség” – tette hozzá.
Az extenzív, vagyis mennyiségi bővülés határaihoz érve így
a vállalatok ismét a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányába fordulhatnak – amit az egyéb költségek megugrása is indokol –, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság felzárkózása szempontjából.
A szakértő rámutatott: a magyar munkaerőpiac még a negatív szezonális hatásokból következőnél is stabilabbat képet mutat, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak érdemi hatást a 4,7 millió fős történelmi foglalkoztatottsági szintre és az aktivitás is új csúcsokra ér, mivel láthatóan az inaktívak is egyre inkább visszatérnek a munkaerőpiacra az inflációs környezetben – értékelte a KSH adatait Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője. Az ukrajnai háború, az energiaárak tavalyi megugrása, az erőteljes kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós jelek egyelőre csak minimálisan jelentkeztek a munkaerőpiaci folyamatokban, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából – tette hozzá.