Az uniós jogszabályok szerint már a két órát meghaladó járatkésés esetén is jogosultak vagyunk kártérítésre a légitársaságoktól, ám ezt kiverni belőlük sokszor komoly sikerdíjért dolgozó irodáknak könnyű csak. A prémium utasbiztosítások a kártérítésen felül térítenek, ráadásul olyan esetben is, amit az EU-s jog kizár, például sztrájk esetén.
Bár az infláció belemar a pénztárcákba, a várakozások szerint többéves csúcsra juthatnak idén nyáron az üdülések, s ezzel párhuzamosan az utasbiztosítások is. Ahogy azt az Európai Utazási Biztosítónál (EUB) az Indexnek elmondták, már az előfoglalási szezon alapján is látható volt, hogy az idei nyár biztosan a 2022-es év felett lesz, hiszen talán soha ennyi utat nem foglaltak még le nyárra, mint az idei első negyedévben. Ezért a társaságnál a tavalyi évhez képest 15 százalék körüli növekedést prognosztizáltak a szezon előtt. A Groupama Biztosítónál úgy számolnak, hogy
az idei nyári szezonban bizonyosan meghaladják majd az eddig kimagasló, 2019-es utasbiztosításidíj-bevételüket.
A Genertelnél 40 százalékos bővülésre számítanak a díjbevételt illetően, annak köszönhetően, hogy idén már 9 országba utazhatnak kedvezményes díjszabás mellett az ügyfelek, s így a biztosító díjai versenyképesebbek lettek az összehasonlításkor. Márpedig az utasbiztosítások piacát egyre inkább az összehasonlító portálokon történő szerződéskötés hajtja – mint azt a piacvezető online alkuszcégnél, a Netrisknél elmondták, idén a kedvező díjak és magasabb szolgáltatási színvonal miatt ugrásszerűen megnőtt azok száma, akik online kötnek utasbiztosítást, a társaságnál épp ezért úgy vélik, hogy a nyári hónapokban havi 50 ezer szerződést kötnek majd az ügyfelek náluk.
Bácskai Rita, az Allianz Hungária utasbiztosítási vezető termékmenedzsere szerint az utasbiztosítások tekintetében egyértelműen tudatosabbak lettek az ügyfelek, a biztosítások megkötésénél már nem feltétlenül az ár a döntő tényező, a kereslet fókuszába a legmagasabb védelmet nyújtó biztosítási csomagok kerültek.
Erre a nyári csúcsszezon előtt bizony szükség is lehet. Sokan emlékeznek arra, hogy tavaly nyáron, az idegenforgalom Covid utáni berobbanását követően sorra történtek a járattörlések, amelyek nemcsak a diszkont, hanem a hagyományos üzleti modellel dolgozó társaságokat is érintették. Az ok az volt, hogy a repülőterek üzemeltetői a koronavírus-járvány alatti leállások miatt a földi kiszolgálószemélyzet elbocsátására kényszerültek, s bizony a sorokat nem tudták kellőképp feltölteni az utazási igény berobbanására. De a légitársaságoknál is hiányoztak szakemberek. Akiket pedig a régiek pótlására vettek fel, még nem voltak elég felkészültek az ügyfelek fogadására. Ennek eredménye rengeteg járattörlés, tetemes járatkésés lett.
Az idei szezonban egyelőre elkerültük a komolyabb leállásokat, bár a nyár még csak a következő hetekben robban be. De voltak azért gondok – május 25-én például több mint 150 járatát volt kénytelen törölni a British Airways egy informatikai hiba miatt.
Ha a járattörlés vagy jelentős késés az Európai Unió valamelyik repterén következik be, vagy amennyiben a célállomás valamelyik EU-s reptér, és az unióban (illetve Norvégiában, Izlandon vagy Svájcban) bejegyzett légitársasággal repülünk, az EU vonatkozó rendelete szerint kártérítési igénnyel léphetünk fel.
Járattörlés vagy a beszállás megtagadása esetén (ez utóbbi akkor fordul elő, ha a gépet túlbookolják, azaz több utasnak van jegye ugyanarra a járatra, mint ahány férőhely van) a légitársaságnak fel kell ajánlania azt, hogy
Öt órát meghaladó járatkésés esetén is kérheti az ügyfél a jegyár visszatérítését, ám innentől már az ő dolga, hogy a továbbutazását megszervezze.
Az EU a jelentős késés esetén is kártérítési lehetőséget biztosít az utasoknak. Kártérítésre vagyunk jogosultak
A kártérítés mértéke a maximum 1500 kilométeres utak esetében 250 euró, az 1500–3000 kilométeres hatótávolságban 400, a 3000 kilométert meghaladó repülés esetén 600 euró.
Ezt ugyanakkor nem kapjuk meg, ha a járattörlés vis maiornak számító okból (pl. rossz időjárás vagy épp sztrájk) miatt történik, illetve ha a törlésről legalább két héttel az indulás előtt tájékoztatnak. (Ez sajnos bevett gyakorlat a fapados cégeknél, így abban, hogy utazunk, csak az indulás előtti két hétben lehetünk biztosak, hiába vettük meg jó előre a jegyet.) Mentesül a kártérítési kötelezettség alól a légitársaság, ha más, helyettesítő útvonalat ajánl fel, amelynek az indulási és érkezési ideje nem tér el jelentősen az eredeti menetrendtől – ez utóbbi vitatása esetén a kártérítés mértéke 50 százalékos lehet.
A járatkésés miatti kártérítésen felül a légitársaságnak a késés minden harmadik órájában étkezési kupont vagy frissítőket, ételt kell biztosítania a veszteglő utasának, illetve adott esetben az elszállásolásáról is gondoskodnia kell. Ha ezt a légitársaság helyszínen lévő képviselője nem teljesíti, háromóránként utasonként maximum 15 euró értékű, számlával igazolt fogyasztásra szintén jár a kártérítés, amelyet utólag, a panasszal párhuzamosan kell benyújtani. Amennyiben a járatkésés miatt egyéb költségek merülnek fel, azokat is számlával kell dokumentálni. Ugyanakkor ezen az alapon kifizethető szállásdíj, taxiköltség, de még az alternatívaként választott légitársasági jegy is. Ha viszont átfoglaláskor nem a legkorábbi járatindulási időpontot, hanem egy későbbi időpontot választunk, akkor a légitársaság nem köteles további segítséget (étkezés, szállás stb.) nyújtani részünkre.
A járat túlfoglalása esetén az utasok önként lemondhatnak a saját helyükről. Ekkor a jegyük másik járatra való átfoglalása vagy a jegyár visszatérítése mellett egyéb kedvezményt is kaphatnak. Ez a legtöbb esetben készpénz, ám kaphat az utas ezenfelül ingyenes utat, magasabb osztályon való elhelyezést (business class jegyet) vagy épp hotelszolgáltatást. Ha önkéntes jelentkezéssel nem oldható meg a túlfoglalásos helyzet, akkor a járattörléshez hasonló jogok és kártérítés illeti meg azt az utast, akit kizárnak az utazásból (megtagadják a beszállását).
A kártérítési igényt az erre szolgáló nyomtatvány kitöltésével lehet a légitársaságunknál igényelni legkésőbb az utazás dátumát követő két éven belül. Az igény érvényesítéséhez szükség van a repülőjegyre (e-ticketre) és/vagy a beszállókártyára. Bár a légitársaságoknak a jogszabály írja elő, hogy az utas jogairól járattörlés/késés esetén írásos tájékoztatót kell adniuk, ezt gyakran szabotálják. Ma már Magyarországon is sok társaság foglalkozik azzal, hogy a kártérítési igényeket összegyűjtve képviselik a pórul járt ügyfelet a kártalanítási eljárásban.
A legtöbb, a légicégektől az ügyfelek kártérítését kijáró cégnél a képviseletért nem jár külön díjazás, az irodák a megkapott kártérítés összegének 20-30 százalékát kitevő sikerdíjért dolgoznak.
Fontos tudni, hogy sok esetben ehhez még áfa adódik, így a teljes követelésnek akár 38 százaléka is az ügyünkben eljáró jogi képviselőé lehet. Ráadásul a gyakorlat szerint ezek a jogi irodák és más szolgáltatók csak a bombabiztos követeléseket vállalják el, ahol igen magas a valószínűsége annak, hogy a szolgáltató végül fizet. Az ilyen megbízás előnye, hogy az érintett irodák sokkal hatékonyabban tudnak fellépni a légitársaságokkal szemben, mint az egyén, akivel szemben minden időhúzást megpróbálnak a légitársaságok – jellemzően a fapadosok –, hátránya viszont, hogy valóban borsos árat kérnek a közreműködésért.
Ugyanakkor van mód arra, hogy a fenti kártérítés már csak „extraként” érkezzen meg az ügyfelek számlájára. Az emelt szintű utasbiztosítási szerződések ugyanis külön fedezetet biztosítanak járatkésésre és -törlésre is – ráadásul nemcsak a repülő-, hanem a vonat-, busz-, de még a hajójáratkésésekre is fizetnek a társaságok. A biztosítóknál ugyanakkor a légi járat késésekor általában legalább 6 órás várakozás után nyílik meg a térítés lehetősége, de van, ahol 12 órát meg kell haladnia a késésnek, hogy a biztosító szolgáltasson.
A kártérítés összege akár 100 ezer forintig is terjedhet. fontos tudni, hogy bizonyos időköz eltelte után újabb összegre jogosult az utazó.
Ez a térítés jellemzően a várakozás miatti sürgősségi vásárlások – pl. élelmiszer, tisztálkodószerek, ruhanemű – költségeinek megtérítésére szolgál. A (csatlakozó) légijárat-csúszásból vagy éppen a reptérre tartva elszenvedett baleset miatti lekésés esetén ugyanakkor már van biztosító, ahol 250 ezer forintos összeget is kaphatunk. A szolgáltatások között találunk olyan biztosítót is, amely a túlfoglalás miatti hoppon maradásért is kártérítést fizet.
A kártérítési igényhez általában itt is csatolni kell az utazási dokumentumokat, ám például az Allianznál a menetrend szerinti légi járat késése vagy törlése esetén, illetve ha a gép az eredetitől eltérő reptéren száll le, automatikusan, kárbejelentés nélkül jár a kártérítés összege az ügyfélnek. A szolgáltatás blokkláncokon futó okosszerződéseken alapul, amelyek képesek automatikusan értesülni a légi járat késéséről, törléséről vagy útvonalának módosításáról. Ehhez csak előzetesen meg kell adni a járatszámot és a járat indulási időpontját.
A fenti biztosítás, ahogy arra a K&H Biztosítónál és az Európai Utazási Biztosítónál felhívták a figyelmet, a légitársaságok által fizetett kárösszegtől független kifizetés. Ráadásul a fedezet itt az olyan, a hagyományos eljárásban vis maior miatt nem térülő járatkésésekre és -törlésekre is fizet, mint a sztrájkok vagy a légiközlekedést megbénító olyan események, mint pl. egy vulkánkitörés. Az Indexnek nyilatkozó egyik biztosító sem élt még azzal a lehetőséggel, hogy az ügyfelének az utasbiztosítás járatkésésre vonatkozó fedezete alapján kifizetett kártérítési összeget visszakövetelje (regresszálja) a késésért okolható légitársaságtól.
Azt, hogy a probléma valós, mindennél jobban bizonyítja, hogy
a K&H Biztosító kimutatásai szerint a járatkéséshez kapcsolódó kárkifizetéseik 2022-ben a koronavírus-járványt megelőző 2019-es évhez mérten tavaly a duplájára nőttek.
Az EUB-nál ezzel kapcsolatban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy miután már hallani arról, hogy az idei nyári szezonban is sztrájkhullámok lehetnek a reptereken, így várhatóan ez a nyári szezon sem lesz kedvezőbb ilyen szempontból.
(Borítókép: Robert Alexander / Getty Images)