Lassan két év is lepergett azóta, hogy bejelentették: a Jellinek Dániel nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Indotek-csoport beszáll a magyar Auchanba. Egyelőre azonban eredménytelen birkózás jellemzi a hazai tulajdon szektorális növelését célzó tárgyalásokat: a Gazdasági Versenyhivatal meg is erősítette az Indexnek, hogy a hatósági jóváhagyáshoz kötött összefonódást a mai napig nem kérelmezték.
Továbbra sem került pont az Auchan Magyarország tulajdonosi szerkezetváltását érintő tárgyalássorozat végére – tudta meg az Index.
Pedig lassan két éve húzódik az ügy, hiszen 2021 szeptemberében jelentették be, hogy stratégiai együttműködést köt egymással az ingatlanbefektetéssel, -fejlesztéssel és -hasznosítással foglalkozó, Jellinek Dániel nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Indotek és az ELO, hogy előbbi 47 százalékos kisebbségi pénzügyi befektetővé váljon utóbbi itthoni leányvállalataiban:
Ezt a szándékot megerősítette a 2022 márciusában aláírt partnerségi megállapodás, de már akkor is hangsúlyozták a felek, hogy annak életbelépéséhez a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyására ugyancsak szükség van. A felek 2023 februárjáig mindenképp nyélbe ütötték volna az üzletet, információink szerint azonban ez se addig, se azóta nem történt meg. A hatóság válasza rögtön igazolta is az értesüléseinket.
A kérdésében említett összefonódást még nem jelentették be a Gazdasági Versenyhivatalhoz, így annak részleteiről a GVH nem tud információval szolgálni
– írták lapunk érdeklődésére.
Az Index megkereste az Auchan kommunikációs osztályát is, afelől érdeklődve, hogy befejeződtek-e már a tulajdonosi szerkezetváltást érintő tárgyalások, ha igen, mi volt annak a záró dátuma. Ha pedig még tartanak az egyeztetések, mikorra születik meg várhatóan a végleges megállapodás. A francia hátterű kiskereskedelmi lánc hazai érdekeltségétől azt a választ kaptuk, hogy
egyelőre nincs újabb megosztható fejlemény az eddigiekhez képest, amint lesz friss információ, arról mindenképpen tájékoztatást adunk.
Az összebútorozás motivációja alighanem közvetlenül az, hogy együttes erővel hatékonyabbá tegyék a beszerzést, a logisztikát és a munkaszervezést is, a vásárlói élménnyel együtt pedig a piaci részesedést is növeljék. Közvetve ugyanakkor egy nemzetgazdasági cél áll a háttérben: a hazai tulajdon megerősítése a stratégiai ágazatokban. Erre látványos példa volt a bankszektor vagy a távközlés, a kiskereskedelemben azonban várat még magára az áttörés.
Pedig a kormányzati elköteleződés legalább olyan határozottan megvan, mint a Budapest Airport visszavásárlásának ügyében.
Iparági forrásaink szerint az eredeti cél egyértelműen a Tesco felvásárlása volt, a brit hipermarket magyar leánya azonban túl nagy falat volt, hasonló okokból a SPAR nem is került az asztalra. Izgalmas kihívásnak tűnt a diszkontszegmensbe történő bevásárlás is, ami a hazai piacon praktikusan a Lidl, Aldi, Penny háromszög valamelyik csúcsát jelenti. Úgy tudjuk, elsősorban nem a szuper- és hipermarketek működésétől eltérő, egészen más üzleti logika mentén haladó diszkontmodell volt a visszatartó erő, hanem az egyes piaci szereplők mögött álló német tulajdonosok. A piaci pletykák szintjén felreppent a Metro is, a nagykereskedelem és a HoReCa-szektor azonban nem vonzotta mágnesként a nemzeti érzelmű tőkét.
Kézenfekvő célpontnak tűnt az Auchan, csakhogy nem az előnyére változott az áruházlánc piaci pozíciója a tranzakció elméleti startja óta eltelt másfél-két évben. Nemhogy volumenben, hanem értékben is csökkent a forgalom annak ellenére tavaly, hogy átlagosan 14,5 százalékos infláció, azon belül 26 százalékos élelmiszer-drágulás jellemezte az évet. Az értékesítés nettó árbevétele 354,3 milliárd forintról 353,9 milliárdra esett, ami az említett inflációs környezetben nehezen értelmezhető stagnálásnak. Ennél is nagyobb a baj, hogy az egy évvel korábbi 8,1 milliárd forintos nyereség 1,7 milliárdos veszteségbe csapott át tavaly. Ennek fényében kijelenthető, hogy az Auchan Magyarország az elmúlt időszakban nem azon a pályán haladt, amiben a vállalat, és legfőképp az új befektetői kör bízott.
A kormánytagok közül az élelmiszer-kiskereskedelemben korábban Lázár János, valamint Nagy István is érvelt a magyar érdekek mellett, a nemzetközi tulajdonnal szemben. A szándék mögötti meggyőződést kutatva legutóbb Nagy Mártonnak szegeztük a kérdést, a gazdaságfejlesztési miniszter pedig az Indexnek adott exkluzív interjúban úgy fogalmazott:
Minden magyar állampolgár megérdemli, hogy jó minőségű, megfizethető árú hazai termékekhez jusson hozzá. Ennek garanciáját, alapvető feltételét a magyar élelmiszeripar fejlesztésében látom.
Kiemelte, voltak és vannak próbálkozások a kiskereskedelemben is, nem titok, hogy a teljes vertikális integráció elérése a cél, azaz a piac megszervezése a termeléstől egészen a kereskedelemig. A tárcavezető szerint Magyarország és a szektor számára is a legelőnyösebb az, ha ez a folyamat végig magyar kézben lenne. Ez azért is hangsúlyos, mert a belföldi igények kielégítése mellett az is cél, hogy érdemben növeljék a feldolgozott élelmiszer kivitelét.
(Borítókép: Vásárlók az Auchan budaörsi áruházában. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)