Idén szinte biztosan reálbércsökkenés várható, mert az éves infláció várhatóan magasabb lesz, mint a bérek növekedése – jelezte az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány sajtóbeszélgetésén Erdélyi Dóra makrogazdasági elemző, aki kiemelte azt is, hogy a keresetek vásárlóereje európai szinten csökkent az elmúlt két évben.
A lakosság többsége nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is egyre inkább visszafoghatja vásárlásait, egyre jobban élénkülhet a „lefelé vásárlás” jelensége – derült ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány Geo-Trendek I. című kiadványából, amely szerint a társaság szakértői
az infláció miatt csökkenést várnak az európai életszínvonalban.
Úgy vélik, a reálbér, vagyis a keresetek vásárlóereje az infláció jelentős gyorsulása miatt zsugorodott az elmúlt két évben Európa-szerte.
A tanulmányukban részletezik, hogy Magyarországon a tavalyi év második feléig emelkedett a bérek vásárlóereje, a csökkenés a harmadik negyedévtől következett. Erdélyi Dóra makrogazdasági elemző a kiadványt bemutató sajtóbeszélgetésen leszögezte, hogy idén a várakozásuk szerint csökkenhetnek a reálbérek, ami az életszínvonal romlását hozhatja magával. Ám osztja a kormányzati meglátást, mely szerint a reálbérek nominálisan növekedhetnek és két számjegyű éves emelkedés várható, de az infláció ennek a hatását nemcsak hogy semlegesíti, hanem drasztikusan le is rontja.
A magas infláció visszaveti a lakosság reáljövedelmét és emeli a vállalatok költségeit.
Az Oeconomus a tanulmányában kiemeli: az idei év elején érte el csúcsát az infláció, és a várakozásaik szerint az első félévben lassabb ütemben, majd dinamikusan mérséklődhet. „Ez nagyban a bázishatásoknak köszönhető” – tette hozzá Erdélyi Dóra, aki kiemelte, három forgatókönyvvel számoltak a prognózisukban: még a legrosszabb alapján is decemberre 10 százalék alá kerül az infláció.
A májusi adatokban már jól látható, hogy az előző hónaphoz viszonyított adatokban is dezinfláció tapasztalható. A forint euróval (és dollárral) szembeni árfolyamnak az erősödése idővel az importált élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek árában is megjelenik, lassítva az áremelkedést – derült ki a tanulmányukból. Erdélyi Dóra szerint az infláció idei lassulását segítik elő – a bázishatásokon felül –, hogy egyéb külső és belső tényezők is javulnak:
a globális nyersanyagárak és félvezetőárak tavaly lefordultak csúcsszintjeikről és mérséklődni kezdtek, továbbá a koronavírus-járvány miatti széttöredezettség is kezd helyreállni az értékláncokban.
Ahogy arról korábban lapunk is beszámolt, a napokban a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben megállapították a fizetendő kiterjesztett gyártói felelősségi díjakat (EPR-díjak). A EPR-díjakat július 1-jétől kell alkalmazni. Számos szakértő ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy ez hátráltatja az élelmiszereknél a dezinflációs folyamatokat.
Ugyanakkor Erdélyi Dóra ezzel kapcsolatosan arra emlékeztetett, hogy a közgazdaság ismeri a rezervációs ár fogalmát: elképzelhető, hogy tovább szeretnék hárítani az EPR-költségeket, de a vevők ezt már nem tudják tolerálni, így egyszerűen nem veszik meg a termékeket, és ez már az adatokban is látható. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden arról beszélt, hogy fogyasztási sokk alakult ki Magyarországon, drasztikus fogyasztáscsökkenést eredményezett az elmúlt időszak inflációs hulláma.
Az Oeconomus szerint idén várhatóan továbbra is velünk maradó, bár lassuló hazai infláció visszaveti a keresetek várárlóerejét, a csökkenő reálbérek visszafogják a lakossági költéseket. A hazai kiskereskedelmi forgalom már a tavalyi év második negyedévétől a lassulás jeleit mutatta. Ehhez elsősorban az élelmiszer-forgalom mérséklődése járult hozzá, mely idén várhatóan tovább folytatódik.
Az élénk üzemanyagforgalom tavaly még tudta kompenzálni a kiskereskedelmi szektor egyéb alágainak gyenge forgalmát. Azonban idén a benzinárstop kivezetését követően kevésbé dinamikus forgalombővülés várható a benzin és dízel esetében.
Pásztor Szabolcs, az Oeconomus vezető elemzője rámutatott a hitelezés körüli legégetőbb kérdésekre. A 2020-as pandémia és annak gazdasági hatásai, illetve a 2022-ben kitört európai háború következményei miatt megváltozott az inflációs környezet. A világgazdaság számos országában évtizedek óta nem látott mértékben emelkedett az árak növekedésének üteme, melyre a jegybankok mindenhol kamatemeléssel reagáltak, és ennek megfelelően hajlandóak voltak beáldozni a gazdasági növekedést az infláció letörése érdekében.
A forgatókönyv ilyen esetben egyszerű: ha növekszik a hitelek kamatlába, akkor költségesebb a hitelezés; a vállalatok szűkítik vagy elhalasztják a beruházásaikat, ráadásul a lakossági fogyasztói hitelek is drágulnak, ami a gazdasági teljesítmény visszaeséséhez vezet.
Ugyanakkor arra is emlékezetetett, hogy bár számos elemzésben azt részletezik, hogy Magyarországon földbe állt a hitelezés, szerinte a devizahitelek és a kormány által bevezett kamattámogatott hitelek ezt mérséklik.
Az elemzésben kitér arra is, hogy a múlt szeptembertől a jegybanki alapkamat 13 százalék, míg az effektív kamat (egynapos betéti kamat) 18 százalék, mindez a régióban és nemzetközi összehasonlításban is magas mutatónak számít. A hitelek magas ára pedig azonnal jelentkezik, ugyanis az MNB statisztikái szerint a lakáshitel-szerződések értéke 1195,2 milliárd forintot ért el tavaly, ami 8,3 százalékkal elmaradt a 2021-es 1303,2 milliárdtól. A fogyasztási hiteleknél is hasonló tendenciákat figyelhettünk meg, ugyanis nagyjából egytizedével zsugorodott tavaly a piac, így az új szerződések értéke 1111,7 milliárd forintot ért el – olvasható a tanulmányban.
a vállalati hitelezés már nem mutat ennyire egyértelmű képet.
Az MNB statisztikái szerint a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya a 2018-as 6500 milliárd forintról 10 200 milliárd forintra növekedett és 2023-ban 12 300 milliárd forintot ért el (21 százalékos növekedés). Ezen utóbbi adat egyébként új rekordnak számít. A látványos növekedés mögött nem a drága forinthitelek iránti növekvő kereslet, hanem a devizahitelek felé történő elmozdulás húzódik meg. Ennek egyik legékesebb bizonyítéka, hogy amíg 2022-ben a devizahitelek aránya a vállalati hitelállományon belül nagyjából 36,7 százalék volt, addig ez a mutató 2023-ra 41,1 százalékra ugrott.
(Borítókép: Németh Kata / Index)