Az elmúlt egy évben kismértékben ugyan, de romlott a magyar lakosság pénzügyi helyzete – derült ki az International Personal Finance májusi kutatásából. A felmérés felfedte, hogy a magyar lakosság több mint negyede egyáltalán nem tudott pénzt megtakarítani az idei évben, miközben majdnem 20 százalék nagyobb összeget is félre tudott tenni, mint korábban. Ezt az elemzők a jövedelmi szakadék vélhető növekedésére vezetik vissza.
Miközben korábban a magyarok 78 százaléka azért valamennyit félre tudott tenni, a legfrissebb felmérés során már 27,4 százalék válaszolt úgy, hogy egyáltalán nem tudott megtakarítani az év során – ezt mutatja a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalatának (International Personal Finance – IPF) az az 500 fős mintán végzett, kor, nem és régió tekintetében reprezentatív kutatása, amelyet 2023 májusában a Kantar készített.
Mindez vélhetően a jövedelmi különbségek emelkedésére utal, mert a korábbi felmérésekhez képest nőtt azok aránya, akik érdemi összeget tudtak megspórolni
– írják a kutatásról készült elemzésben. Hozzátették, hogy a válaszadók 19,7 százaléka sorolható ebbe a kategóriába, közülük 2,7 százaléknak nagy összeg (a havi jövedelem több mint 50 százaléka), míg 17,1 százaléknak elegendő összeg (a havi jövedelem 20 és 50 százaléka között) marad hó végén is a számláján. Megjegyzik, hogy a két részadat összege nem adja ki a szummaértéket, ami a kerekítéseknek köszönhető.
A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon továbbra is jelentős különbség van a férfi és a női válaszadók anyagi lehetőségei között.
Ha azt mondtuk, hogy összességében a válaszadók 19,7 százaléka rendelkezik érdemi havi megtakarítással, akkor jelentős differencia, hogy a férfiaknál 24,4 százalék, a nőknél csak 15,4 százalék ez az arány
– állapították meg az elemzésben. Hozzátették, hogy összességében az elmúlt 12 hónapban enyhén romló megtakarítási képesség jellemezte a magyarokat, ami a gazdasági, jogi környezet változása alapján érthető is lehet (hiszen magas volt az élelmiszer-infláció, emelkedtek a rezsiköltségek, illetve annak, akit nem mentett meg a kamatstop, növekedhettek a kamatköltségei is).
A kutatásban generációk szerint is megnézték a megtakarítási képességeket, ebben számottevő különbségeket fedeztek fel.
Azt feltételezhetjük, hogy az emelkedő korral és a növekvő szakmai tapasztalattal, idősebb korban a jövedelmek is nőnek. Mégis a nagyrészt családalapítás előtt álló, 18–34 éves korosztályban a legmagasabb, 30,4 százalék az említett »érdemi« havi megtakarítók aránya, míg 35 és 54 év között 19,3 százalék, és 55–75 éves kor között csak 11,6 százalék
– ismertették, és hozzáfűzték, hogy talán igaz lehet az a mondás, hogy amíg az embernek nincsen gyermeke, addig mindenre van pénze, amikor már vannak gyermekei, akkor semennyi pénz nem elég.
A megtakarítás rendszerességéről megállapították, hogy a megkérdezettek közel egyharmada minden egyes hónapban képes félretenni, ugyanakkor a válaszadók 27,34 százaléka egész évben semmit sem tud megtakarítani.
A magyarok 24,2 százalékának egyáltalán nincsen megtakarítása, viszont 10,4 százalék azon szerencsések aránya, akik több mint egy évre is ellátnak
– írják az elemzésben. Ami a kölcsönfelvételi kedvet illeti, arról megállapították, hogy a megkérdezettek csupán 44,3 százaléka élt ezzel a lehetőséggel a megelőző egy évben, 24,7 százalékban családi segítséget vettek igénybe, 12,2 százalékban pénzügyi szolgáltatókhoz, 9,3 százalékban a barátokhoz, illetve a kollégákhoz fordultak – a maradék 5,3 százalék vagy nem válaszolt, vagy valahonnan máshonnan kért kölcsön.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)