Közel duplájára emelkedik a megtakarításokra kiszabott adó mértéke. Július 1-je után ugyanis minden kamatjövedelmet 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) terhel az állampapírokból és az ingatlanalapokból származó kamatjövedelmeket kivéve. Szerencsére azonban szombatig még van néhány nap, így aki szeretne mentesülni a 13 százalékos adó megfizetése alól, annak még van lehetősége erre – össze is gyűjtöttünk néhányat.
Sok esetben már csak június 30-ig van lehetőség szochomentes megtakarításokat kötni. Július elsején ugyanis hatályba lép és a veszélyhelyzeti időszak végéig tart a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló rendelet, amelynek értelmében egy újabb adónem jelenik meg a lakossági befektetők kamatjövedelemből származó nyereségei esetében.
Mindez drasztikusan alakítja át a befektetési alapok politikáját, hiszen a klasszikus megtakarítási formák túlnyomó többségére a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is fizetni kell.
Többek között ide lehet sorolni a kötvényeken elért hozamot, a befektetési alapok (kivéve az ingatlanalapok) befektetési jegyeinek hozamát, illetve a lekötött bankbetétek kamatát is. Ezen rendelet a természetes személyekre, magánszemélyekre, azaz a lakossági befektetőkre lesz érvényes – hívja fel a figyelmet Beschenbacher Kornél, az SPB Befektetési Zrt. privátbankára.
A július 1-i dátum azért fontos, mert a rendelet alapján az e dátum előtt már meglévő befektetési eszközök kamatjövedelmére nem vonatkozik a szociális hozzájárulási adó, illetve egyes osztalékbevételekre sem, ha a szochofizetési kötelezettség alapja eléri a minimálbér összegének 24-szeresét.
A lakossági állampapírok fontos szerepet kaphatnak a következő időszakban, hiszen a kormányrendelet nem titkolt célja, hogy ezen értékpapírokon keresztül a befektetők a magas kamatokért hitelt nyújtsanak az államnak. A rendelet értelmében az értékpapíralapok, tehát a kötvény-, a részvény- és a vegyes alapok a portfóliójuk legalább 60 százalékát kötelesek értékpapírban tartani, ez jellemzően kisebb arány volt eddig.
A lakossági állampapírok mellett mentesülnek a 13 százalékos adó megfizetése alól az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, ahogyan a nyugdíj-előtakarékossági számlán vagy tartós befektetési számlán elhelyezett befektetések is.
Az MNB adatai szerint több ezermilliárd forintnyi összegről beszélünk, ami vagy befektetés nélkül áll a bankszámlákon, vagy igen csekély kamatozású betétekben vannak elhelyezve. Beschenbacher Kornél szerint az új rendeletek következtében a tudatos és már befektetésekkel is rendelkező réteg inkább további diverzifikációt végrehajtva illeszthet be magyar állampapírokat a portfóliójába.
A privátbankár szerint megoldást jelenthet a tartós befektetési számlán való befektetés, ezáltal ugyanis kedvezőbb adózás vagy akár teljes adómentesség is elérhető. A tartós befektetési számla (TBSZ) célja ugyanis, hogy a középtávú befektetési szemléletet támogassa.
A tartós befektetési számlán elért hozam a gyűjtőév (a számlanyitás naptári éve) végétől számított 5 év elteltével személyijövedelemadó-mentessé válik, de már 3 év után is csak 10 százalékos kamatadó-fizetési kötelezettsége keletkezik a befektetőnek. Azaz a befektetéseinek hozama, kamata, osztaléka után nem, vagy csak kisebb mértékű adót kell megfizetnie.
Az adókedvezmények tehát akkor elérhetőek, ha legalább 3–5 évig nem tervezzük a számla megszüntetését és nem veszünk ki a befektetett összegből.
Fontos megemlíteni, ez nem jelenti azt, hogy nem eszközölhetünk új befektetéseket 5 év alatt a tartós befektetési számlán. Egyedül a számláról történő kiutalás befolyásolja az adómentességet: abban az esetben, ha valaki ezt 3 évnél korábban tenné meg, 15 százalék kamatadót kell fizetnie a hozamok után.
– Fizetési számlák, illetve megtakarítási számlák: a rendelet hatálybalépését követő időszakra járó kamatra érvényes,
– lekötött betétek: a 2023. június 30-a után lekötött vagy újra lekötött betét kamata a szocho alá tartozik,
– nyereménybetétek: a június 30-t követően megszerzett kamatjövedelmek után fizetendő,
– befektetési jegyek (kivétel ingatlanalapok): a rendelet hatálybalépését követően megvásárolt befektetési jegy hozamára vonatkozik,
– kötvények: a rendelet hatálybalépését követően megvásárolt értékpapír kamatára, hozamára, továbbá a kötvény beváltásakor, visszaváltásakor, valamint átruházásakor elért kamatjövedelemnek minősülő nyereségre is érvényes,
– unit-linked biztosítások: július 1-től kötött biztosítási szerződésekből származó kifizetések utáni kamatjövedelemre vonatkozik a szocho.
– Ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem,
– 2019. július 1-től a magyar állam által kibocsátott, a lakosság mint befektetői célpiac részére forgalomba hozott állampapírokból származó kamatjövedelem (1MÁP, BMÁP, PMÁP, DKJ, MÁK)
– a tevékenységét nem szüneteltető egyéni vállalkozó pénzforgalmi bankszámláján jóváírt és/vagy tőkésített betéti kamat,
– osztalékból származó jövedelem,
– árfolyamnyereségből származó jövedelem,
– ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem (ETÜ),
– tartós befektetésből származó jövedelem (TBSZ),
– lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat,
– gyámhatósági betét kamata, a gyámhatóság döntése, kötelezése alapján befektetési szolgáltatónál elhelyezett értékpapír kamatjövedelemnek minősülő hozama,
– unit-linked biztosítások: a 2023. június 30-a előtt kötött szerződések 2023. július 1-e utáni eseti befizetései után keletkező hozamjövedelem.
Az Indexnek nyilatkozó privátbankár várakozásai szerint nem csak a lakosság által jól ismert prémium-állampapír esetében lesz nagyobb a kereslet, hanem további magyar államkötvények vagy a még a hozamcsökkenés ellenére is közel 11 százalékos hozammal forgó diszkontkincstárjegyek iránt is megugrik az érdeklődés. A forintos állampapírok között a prémium-állampapír mellett vonzó lehet a 3 havi BUBOR-t követő 2027/B sorozatú államkötvény is, illetve egy hosszú kötvény, amit a 2051/G zöld államkötvény testesíthet meg.
Fontos azonban, hogy a befektetők további alternatívákkal is megismerkedjenek, hogy ezáltal is csökkenteni tudják majd a kockázatukat. „Fontos kiemelni, hogy nem az egyetlen Szent Grált nyújtó értékpapírt kell megtalálni” – mondja Beschenbacher Kornél, aki szerint egy tudatos, szakmai segítséggel felépített portfólióval nagyobb sikereket lehet elérni.
Célszerű azonban más devizákban is gondolkodni, például a magyar államkötvények esetében is találhatunk euróban és amerikai dollárban denominált értékpapírokat is. Ezen instrumentumok kifejezetten értékes elemei lehetnek egy portfóliónak. „Idesorolnám az euróban kibocsátott REPHUN 5% 2027-ben lejáró magyar államkötvényt, illetve az amerikai dollárban kibocsátott REPHUN 7,625% 2041-ben lejáró magyar államkötvényt is. Friss hír, hogy a Fitch Ratings megerősítette Magyarország befektetésre ajánlott besorolását BBB szinten” – hangsúlyozza a szakértő.
Az alternatívák széles tárháza áll rendelkezésre azok számára is, akik szeretnének magasabb kockázatot vállalni, vagy esetlegesen egy másik ország államkötvényei közül választani.
Beschenbacher Kornél szerint jó példa erre a franciák 4 százalékos éves kamatot fizető, 2060-ban lejáró államkötvénye, mellyel a 0 százalékos kamatkörnyezetben már 240 százalékos árfolyamon is kereskedtek. A kötvény jelenleg 114 százalék körül kereskedhető. Különlegessége, hogy 1 EUR / 1 EUR a kereskedési mennyisége, tehát könnyebben elérhető a kisbefektetők számára.
Aki szeretne egy kicsivel nagyobb kockázatot vállalni, annak elérhető egy 2120-ban lejáró osztrák államkötvény, mely ugyan csak 2,2 százalékos lejárati hozammal rendelkezik, viszont az árfolyamában 20–25 százalék feletti hozampotenciál rejlik. Ennek a kötvénynek szintén a 0 százalékos kamatkörnyezet idején volt már 140 százalék is az árfolyama, de mostanra 42–44 százalék körül lehet elérni az értékpapírt a másodpiacon, AA+ hitelminősítői besorolással.
Azoknak a befektetőknek, akik inkább tőzsdén kereskedett befektetési alapokba (úgynevezett ETF-ekbe) helyeznék a befektetésük egy részét, megfelelő megoldás lehet a befektetésre ajánlott kötvényeket is összesítő iShares USD Corp Bond UCITS ETF, mely jól leköveti a kötvénypiaci változásokat és alakulásokat. Aki pedig további allokációt eszközölne a portfóliójában, annak megfelelő alternatív megoldásként szolgálhat a Vanguard S&P 500 UCITS ETF is, mely az S&P 500 index teljesítményét követi és az amerikai cégek széles spektrumát fedi le ezáltal – vázolta a szakértő.
Arról korábban az Index is írt, hogy az intézkedés nem az átlagembereket sújtja, tekintve, hogy a háztartások 40 százalékának nincs semmilyen megtakarítása, így nem fáj nekik a szocho bevezetése.
(Borítókép: Index)