Július elsejétől a kiterjesztett gyártói felelősségre vonatkozó EPR-díjak a korábbi sokszorosára emelkednek, van olyan tétel, amelynél a kilencszeresére. „A környezetvédelmi szempontokkal egyetértünk, de a törvényalkotók a piaci szereplőknek nem hagytak elég időt az átállásra, az év közbeni változtatás különösen problémás” – fogalmazott az Indexnek Győrvári Gábor, az Indepack Magyarország Kft. ügyvezető-tulajdonosa. Adószakértők is több ponton kifogásolhatónak tartják a rendeletet.
Tavaly novemberben tették közzé a keretszabályokat leíró rendelet tervezetét, az Országgyűlés 2022 decemberében fogadta el az átalakításnak megágyazó törvénymódosításokat, amelyek az Európai Unió hulladékgazdálkodási irányelveinek való megfelelést célozzák. A végrehajtáshoz szükséges részletszabályok kormányrendelet formájában március második felében jelentek meg kibővített tartalommal, míg a fizetendő EPR-díjak csak június elején váltak ismertté – sorolta az aggályokat az Andersen Adótanácsadó Zrt.
A Magyar Közlönyben június 2-án megjelent rendelet négy táblázatban foglalta össze az EPR-díj-tételeket, amely egyes termékcsoportoknál sokszorosan meghaladja a korábbi környezetvédelmi termékdíjak összegét. Van, ahol két-háromszoros a szorzó, de például a papír- és a kartoncsomagolás esetében ez kilencszerese az eddigi termékdíjnak.
A három-ötszörösére emelkedett díjtételek egyes gyártók és forgalmazók esetében akár több milliárd forintos többletterhet is jelenthetnek az eddigiekhez képest.
– közölték.
Az Indepack ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek a díjtételek a vevő oldalán is megjelenhetnek. A cég a vendéglátásban felhasznált eldobható poharakkal és elviteles dobozok előállításával foglalkozik. Mint fogalmazott, bár a műanyag termékek könnyen kezelhetők, de ökológiai szempontok miatt előbb-utóbb mindenkinek fokozatosan át kell térnie a papírtermékekre a vendéglátásban. „Nyugaton már nagyrészt valamilyen papír alapú dobozban kapjuk az ételünket, vagy ilyen poharakban az italunkat” – hozta fel példaként. A környezetbarát vendéglátás már régebben elindult, és most megérkeztek az emelt EPR-díjak, ezzel a megújuló csomagolás vált a legdrágábbá. Győrvári Gábor kiemelte: sokszor a vendéglátóipart okolják, pedig az élelmiszeripar sokkal több műanyagot termel. Ott van például a felvágottak, mirelitek csomagolása, vagy a tejfölös doboz, ezekkel van tele az otthoni szemetesünk és nem szívószállal. Az Indepack előzetes számításai szerint csak náluk olyan 5 százalékos emelést fog eredményezni vevőik felé az új EPR-díjak alkalmazása.
Amíg ilyen inflációdús környezetben vagyunk, nem a legjobb ötlet az ilyen díjtételek emelése, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség szerint ez akár 3 százalékkal is növelheti a hazai inflációs rátát
– hangsúlyozta. További problémaként azt említette, hogy nem január elsejére időzítették a változás bevezetését. „A termékdíjat a NAV felé kétféle módon lehet a gyártóknak megfizetni, értékesítéskor vagy készletbevételkor, év közben azonban nem lehet váltani. Mi az utóbbit alkalmazzuk, a legutóbbi törvényjavaslat szerint a már készletbe vett termékek esetében nem kell újabb EPR-t fizetnünk, de ha ezen is módosítanak, akkor mindent árazhatunk újra” – fejtette ki. Mint mondta, az adminisztrációs terhek miatt a vállalatirányítást is ehhez kellett volna igazítani. Technikailag nem tudják a cégek az ilyen gyors átállást lekövetni, és Győrvári Gábor szerint az sem biztos, hogy az EPR híre minden érintetthez eljutott.
A körforgásos termékeknél és az újrahasználható csomagolásoknál alkalmazható azonosító kódokra vonatkozó szabályozás június 19-én, alig másfél héttel a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszert illető rendelet hatályba lépése előtt jelent meg. Az érintett cégeknek pedig ezekről napi szintű nyilvántartást kell vezetniük július elsejétől. Három rendszerben három különböző kód alá kell besorolni a termékeket, csomagolásokat. Ráadásul egyetlen csomagolóanyagnak akár három különböző kódja is lehet: csomagoláskódja (CSK-kód), kiterjesztett gyártói felelősség kódja (KF-kód), hulladékazonosító kódja (HAK-kód), adott esetben pedig az újrahasználhatósági nyilvántartásban egyedi azonosítót is kell használni – elemezték az Andersen szakértői.
Az adótanácsadó szerint további problémát jelent, hogy az érintett gyártóknak a az országos hulladékgazdálkodási hatóságnál kérelmezniük kellett a nyilvántartásba vételüket, de ennek sokan még nem tettek eleget. A regisztrációs folyamat sem egyszerű, többlépcsős, a hatóság és a Mol Hulladékgazdálkodási Zrt. (MOHU) felülete között kell váltogatniuk.
Az adószakértők arra is kitértek, a környezetvédelmi termékdíjak nem fedezték a hulladékgazdálkodó költségét, ezért állami kiegészítésre szorult, az új rendszer célja az volt, hogy ezeket a terheket a gyártók és forgalmazók viseljék, annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés a szemétszállítás esetében is fennmaradhasson.
Az EPR-rendelet szerint a csomagolás (fólia, doboz, karton) csak akkor díjköteles, ha azt felhasználják egy-egy termék megóvására. Az újrahasználható csomagolások esetében az azt elsőként forgalomba hozónak kell fizetnie. Az eladótéri megtöltésre szánt termékek, azaz a ételhordó dobozok vagy műanyag, illetve hőálló papírpoharak esetében az köteles EPR-díjat fizetni, aki ezt belföldön elsőként forgalomba hozza. A Grant Thornton nemzetközi üzleti és adótanácsadó cég szakértői szerint ez azért is problémás, mert az adott termékről a gyártónak előre tudnia kell, hogy az eladótéri megtöltésre fog szolgálni vagy sem.
(Borítókép: Polietilén bálákat rakodnak targoncával egy kamionra a kökényi regionális hulladékkezelő központban 2018. július 12-én. Fotó: Sóki Tamás / MTI)