Július 1-jén élesedik az online árfigyelő rendszer: szombattól hat kiskereskedelmi lánc, mintegy 1200 bolt több mint 60 termékének napi fogyasztási árai válnak nyomon követhetővé a kormány által támogatott és a Gazdasági Versenyhivatal által működtetett honlapon. Megtudtuk, hogyan, milyen kutatások alapján állt fel a hazai és nemzetközi viszonylatban is extrém rövid idő alatt létrehozott, ingyenesen használható rendszer – és hogy mit vár ettől az új intézkedéstől a kormány.
Már csak egyet kell aludni, és indul az online árfigyelő rendszer. Március 23-án jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM), hogy a kormány támogatja a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke, Rigó Csaba Balázs versenypártolási és az inflációt csökkentő javaslatát, ezért nemzetközi példák alapján online árfigyelő adatbázist hoznak létre. A mielőbbi megvalósítás érdekében pedig a GFM és a GVH közös munkacsoportot hozott létre, amelyhez áprilisban az Igazságügyi Minisztérium (IM) is csatlakozott. A projektbe bevonták az Agrárminisztériumot (AM), a Központi Statisztikai Hivatalt (KSH), valamint a kiskereskedőket tömörítő érdekszövetségeket is.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Indexnek elmondta, hogy az árfigyelő rendszer létrehozására irányuló versenyhivatali kezdeményezést és az ehhez kapcsolódó kormányzati döntést követően egyeztetések indultak az érintett piaci szereplők, valamint a GVH, a kormányzati feladatokat összefogó GFM és a kereskedelempolitikát irányító AM között.
Ezek az egyeztetések egyrészt az árfigyelő rendszer tartalmára, másrészt informatikai működtetésére irányultak, ugyanis a kereskedelmi vállalkozásoknak is jelentős informatikai fejlesztéseket kellett végezniük a napi adatbevitelhez
– mondta az OKSZ főtitkára.
Sipos Attila, a versenyhivatal főtitkára az Indexnek felidézte: a GVH elnökének javaslata azt célozta, hogy a hazai vásárlók számára elérhetővé váljon egy olyan adatbázis, mely lehetővé teszi számukra a fogyasztói árak átlátható összehasonlítását. „Az árfigyelő adatbázis használata jelentősen erősíti az átláthatóságot. Az induláskor hat áruházlánc forgalmazott termékei egy felületen lesznek láthatók. A kereskedők naponta töltik fel az áraikat, így a szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárulhat a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny intenzitásának fokozásához” – jegyezte meg a GVH főtitkára.
Május 8-án láttak napvilágot a rendszer részletei. Ekkor vált világossá, hogy a szombat hajnalban élesedő árfigyelő rendszert a Gazdasági Versenyhivatal működteti. Sipos Attila az Indexnek kiemelte: a munkacsoport, a fejlesztők és a kiskereskedelmi cégek gőzerővel dolgoztak az adatbázis létrehozásán. Az volt a céljuk, hogy mielőbb a fogyasztók szolgálatába állhasson egy reszponzív rendszer. A fejlesztőknek két hónapba kellett belesűríteniük
Holott más hasonló projekteknél csak a tesztelés önmagában több időt igényel, mint amennyi jelen esetben a teljes folyamatra jutott. A GVH főtitkára elmondta azt is, hogy bár nagyon rövid idő állt rendelkezésre az árfigyelő indulásáig, a kezdeti szakaszban arra fókuszáltak, hogy minél jobban megismerjék az állampolgárok vásárlási szokásait. A fejlesztő által végzett felhasználókutatás több érdekes megállapítást hozott.
Kiderült például, hogy a kevésbé árérzékeny háztartások számára sokkal fontosabb, hogy minél gyorsabban túl legyenek a bevásárláson. Ők jellemzően egy boltba mennek vásárolni, és sokkal kevésbé jellemző, hogy egy akciós termék miatt teszik ezt. Ezzel szemben az árérzékenyebb vásárlók több boltba, akár három-négybe is hajlandók elmenni a nagybevásárlás során, továbbá hetente akár többször is vásárolnak. Ők napi szinten figyelik az akciókat, lapozgatják az akciós újságokat. Több interjúalany is elmondta, hogy úgy készül fel a nagybevásárlásra, hogy átolvassa az összes nagyáruház újságát, és kijegyzeteli, hogy hol mit érdemes megvenni.
Az elvégzett kutatások alapján Sipos Attila tájékoztatása szerint három fő élethelyzet rajzolódott ki, amelyben az árfigyelő az állampolgárok segítségére lehet:
A szombaton induló honlapon a felhasználók hat kiskereskedelmi lánc összesen mintegy 1200 boltjában, 62 termékkategóriában tudják böngészni az élelmiszerek árait.
Sipos Attila az Indexnek azt is elárulta, hogy az oldalon a felhasználók kilistázva láthatják, hogy a legnépszerűbb termékkategóriákban mely termékek a legolcsóbbak, illetve kiskereskedelmi üzletenként hogyan térnek el az áraik. Az eredeti, az akciós és – amennyiben releváns – a törzsvásárlói árat is meg tudja nézni a felhasználó. A rendszer azt is fogja tudni kezelni, ha egy áruházlánc boltjaiban eltérő áron lehet hozzájutni ugyanahhoz a termékhez. A felhasználók kereső segítségével megtalálhatják a vásárolni kívánt termékek árait. Emellett később lehetőség lesz a bevásárlólista üzletlánconkénti összehasonlítására, az árfigyelőbe adatot szolgáltató üzleteket pedig térképen is feltünteti a rendszer.
A rendszerbe első körben kötelezően a legnagyobb, éves szinten 100 milliárd forint nettó árbevétel feletti kiskereskedelmi láncok:
szolgáltatnak adatot mindennap. A kisebb boltok, üzletek önkéntesen csatlakozhatnak a rendszerhez. Vámos György, az OKSZ főtitkára lapunknak kiemelte, hogy a kereskedelmi vállalkozások számára kulcskérdés volt a kialakított termékkör. Ebben a kérdésben már az egyeztetések első szakaszában sikerült egységes kereteket kialakítani. Hozzátette: a vásárlók számára fontos az egyes termékek pontos megnevezése, a hozzájuk kapcsolódó árak egyértelmű rögzítése, például a különféle kedvezményeké.
„Ehhez összehangolt termékbesorolás és árfeltüntetési mód szükséges, az ezt szolgáló rendszeralkotásban szoros együttműködés alakult ki, a szó szoros értelmében napi szinten” – húzta alá Vámos György.
Június 6-a után indult meg a nemzetközi és hazai viszonylatban is extrém rövid idő alatt kifejlesztett rendszer tesztelése, amely magában foglalta a kiskereskedelmi láncok adatszolgáltatását, az adatok rendszerezését, az egyes funkciók működésének tesztelését, illetve az adat- és kiberbiztonsági szempontok vizsgálatát. A GVH főtitkára állítja: a rendszer működtetésének felelőseként az volt a céljuk, hogy olyan funkciókkal induljon el az árfigyelő, amely már a kezdetekben is felhasználóbarát módon, hasznos tulajdonságokkal segíti a magyar emberek vásárlási előkészületeit.
Úgy véli, a rövid határidő miatt különösen fontos volt, hogy az informatikai fejlesztő megfelelően rangsorolja a beépítendő funkciókat. Közlése szerint a fejlesztési munka folyamatos, korántsem ért véget. Kérték a fejlesztőt, hogy az indulás után azonnal és folyamatosan vegye figyelembe a releváns felhasználói visszajelzéseket és vásárlói szokásokat, ezzel csökkentve annak kockázatát, hogy felhasználói szempontból kevésbé fontos fejlesztésekkel töltsék idejüket.
Az Index azt is megtudta, hogy az árfigyelő hamarosan új funkciókkal bővül. Az élesítés után várhatóan havonta jönnek majd új fejlesztési csomagok. „Folyamatosan figyeljük és mérjük a felhasználói aktivitást, folytatjuk a felhasználókutatást, illetve megvizsgáljuk, hogyan illeszkedik az árfigyelő az emberek mindennapjaiba. Sok tanulságra akkor derül fény, ha a vásárlók már élesben használják a weboldalt” – mondta el Sipos Attila.
A megvizsgált nemzetközi példák is arra mutattak rá, hogy az indulás után
is folyamatosan fejlesztették, alakították a hasonló árfigyelő rendszereket.
A GVH főtitkára megemlítette azt is, hogy a fő továbbfejlesztési irányok a felhasználókutatás alapján már körvonalazódnak: a cél, hogy segítsék a magyar vásárlókat, hogy időben értesüljenek az akciókról, illetve hogy a termékkategóriák köre is bővüljön idővel. Emellett szeretnék automatizálni az árfigyelőbe önként jelentkező kiskereskedelmi cégek, boltok csatlakozásának folyamatát. Továbbá egy mobilalkalmazás kifejlesztése is napirenden van.
Ezt azzal egészítette ki Vámos György, hogy az elmúlt hónapokban a családok megfontoltabban vásárolnak – és a fogyasztási piac zsugorodott is. Meglátása szerint minden piaci szereplő érdeke a kilábalást fékező infláció letörése, amihez a kulcs a költségek csökkentésén keresztül az árelőny továbbadása a vásárlónak. Az OKSZ főtitkára szerint az árfigyelő rendszer hatása egyértelműen kedvező lesz, azt nemcsak a vásárlók, hanem a piaci szereplők is figyelni fogják, ugyanígy a kereskedők mellett a termelők, gyártók is. Vámos úgy véli, a rendszer döntő előnye és haszna a megoldásban rejlik: egységes rendszerben, egységes termékkörben nyújtja azt az ár-összehasonlítási lehetőséget, amit egyébként mindenki nap mint nap egyébként is keres.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium emlékeztetett: a kormány célja változatlan, a családok és a gazdaság megvédése érdekében az év végére egy számjegyűre kell csökkenti az inflációt. A Nagy Márton által vezetett tárca szerint a héten bejelentett intézkedéseken túlmutatóan „ezt a célt szolgálja majd a 2023. július 1-jén induló online árfigyelő rendszer is”.
(Borítókép: Németh Kata / Index)