Megszavazta a parlament kedden az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényt. Az egyik legfontosabb változás a szoftveren keresztül történő épülettervezési módszertan, az úgynevezett BIM bevezetése, ami komoly kihívást jelent a szakma számára. A Lázár János építési miniszter által jegyzett jogszabály gyakorlatilag újraszabályozza az állami építési beruházásokat.
136 igen, 49 nem, illetve 9 tartózkodás mellett megszavazta a parlament az állami építési és beruházási törvényt. A széles körű szakmai egyeztetések mellett megszületett központosítási célokat szolgáló jogszabály szerint az abban megfogalmazott paragrafusokat azon állami építési beruházásokra kell majd alkalmazni, amelyeknél a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárás 2023. április 15-ét követően indult meg.
A törvény azokra a beruházásokra terjed ki, amelyek legalább 50 százaléknyi állami forrásból valósulnak meg.
„Az a célunk, hogy a minőségi építészetet ösztönözzük a bürokratikus építésügy helyett. Ugyanakkor szigorítjuk a szabályokat is, hogy ne épülhessen olyan épület, amely léptékében, stílusában nem illeszkedik a településképbe” – fogalmazott Lázár János március elején, a tervezet társadalmi vitára bocsátásakor.
A tárcavezető szerint a törvény célja, hogy mind a tervezésnél, mind a kivitelezésnél erősödjön a magyar építőipari cégek helyzete. „Magyarországon magyarok dolgozzanak, a magyarok tudásából, a magyarok hasznára, magyar alapanyagból” – mondta korábban. A beruházási kerettörvény gyakorlatilag újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát.
A gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosítások részeként visszaállítják az építményi jog rendszerét a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosítások részeként, a változtatásokat 134 igen, 29 nem és 28 tartózkodó szavazattal hagyták jóvá. Az építményi jog arra ad lehetőséget, hogy a jogosult az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesítsen vagy hasznosítson, határozott időre, legfeljebb ötvenéves időkorláttal. Az építményi jog forgalomképes, azaz átruházható és megterhelhető. A törvénymódosítás a nemzeti vagyon tekintetében is lehetővé teszi az építményi jog alapítását, speciális szabályok mellett.
A törvényjavaslat záróvitáját hétfő este tartották meg az Országgyűlésben. Ezen Lázár János kifejtette, „egy vállaltan patrióta törvényjavaslatról van szó, amely kedvezni kíván a hazai szereplőknek, egy központból és erős kézzel vezényli le a beruházásokat, demokratikus döntéshozatali rendszer mellett, a modernitás és a patrióta szempontok figyelembevételével”. A kormány meggyőződése szerint semmiféle európai uniós jogba vagy normába nem ütközik a törvény elfogadása, Lázár János elmondta: az Európai Bizottság érdemi észrevételt nem tett a jogszabálytervezettel kapcsolatban, annak gyakorlati monitorozását kívánja alkalmazni.
A törvény szellemisége a szuverenitás, az önrendelkezés érvényesítésére épül. Fontos, hogy a beruházásokat teljes egészében újragondoljuk: mit építünk, hogy építjük, hol, miből, mennyiből, hogyan építjük, kiknek a közreműködésével és milyen alapanyagokkal építünk. Ott beruházunk, ahol erre a leginkább szükség van, figyelembe véve a nemzeti hagyományokat, a hely szellemét és a polgári jó ízlés védelmét
– fogalmazott a tárcavezető.
A törvény tartalmazza az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács létrehozását, amely hatáskörébe többek közt az alábbiak kerültek:
Többek közt az uniós közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű beruházások esetében az építtető köteles lesz előírni a BIM alkalmazását, amelynek bevezetése ugyanakkor komoly kihívást jelent a szakma számára. Ezért év végéig türelmi idő van: a 2023. december 31-ig megkezdett állami építési beruházásokra ugyanis még nem kötelező alkalmazni a BIM alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket.
Szintén a tanács feladatkörébe került a szerződésminták kialakítása, amelyek fő célja Lázár János decemberi beszámolója szerint a mostani szerződéses konstrukciókból adódó viták megelőzése. A kialakítandó szerződésminták ezt úgy biztosítanák, hogy a szerződésmódosítás, a többletköltség és az áremelés kérdése már a szerződés megkötése előtt tisztázódik általuk.
Fontos eleme a tervezetnek, hogy az építtető a kivitelezési szerződésben köteles tartalékkeretet képezni, amely kizárólag építési beruházás teljesítéséhez szükséges, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmények által indokolt munkákra használható fel.
A tervezet emellett elejét veszi az egyajánlatos közbeszerzéseknek, az ajánlatkérő az ilyen eljárásokat köteles eredménytelennek nyilvánítani.
(Borítókép: Lázár János építési és közlekedési miniszter expozét tart az állami építési beruházások rendjéről szóló vitában az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. május 23-án. Fotó: Soós Lajos / MTI)