A baloldali hírportálok állításaival szemben nem a kormány, hanem egyedül Brüsszel és a baloldal akar megszorításokat – áll a Pénzügyminisztérium közleményében, amely azt részletezi, hogy miért vizsgálják felül négy év költségvetését. Ám az Index információi szerint olyan nyilvánvalóbb ok húzódhat meg a háttérben, amit Varga Mihály pénzügyminiszter nem kommunikálhat.
A pénzügyminiszter egyértelmű feladatot kapott: gondoskodnia kell a költségvetést érintő kiadási felülvizsgálatok koordinálásáról és elvégzéséről. Ezért létre kell hoznia tárcája szervezetén belül a kiadások felülvizsgálatának koordinálásáért felelős szervezeti egységet. Négy évet érint az intézkedés: a 2021. évi és tavalyi zárszámadás kormányzati kiadásainak legalább 10 százalékát; az idei évi költségvetésnél az egészségügyre, a családtámogatásra és lakhatásra fordított kiadások és kapcsolódó adókedvezményeket; valamint a jövő évi költségvetésnél az oktatásra és állami beruházásokra fordított kiadások vizsgálatára kerül sor.
A Magyar Közlöny szerint a kiadások felülvizsgálatának célja a közkiadások megfelelőségének részletes vizsgálata, „különös tekintettel azok pozitív társadalmi hatására, a növekedéshez való hozzájárulásra, valamint a költségvetési egyenlegre és a kiadások középtávú fenntarthatóságára gyakorolt hatására”. A Pénzügyminisztérium munkacsoportjának az idei évi költségvetésen belül összesen két területre kell hangsúlyosan fókuszálnia:
Varga Mihálynak a kiadási felülvizsgálatokról negyedévente kell jelentenie.
A kihirdetést követően a Pénzügyminisztérium a közleményben cáfolta, hogy megszorításokra készülnének. Úgy fogalmaznak,
a baloldali hírportálok állításaival szemben nem a kormány, hanem egyedül Brüsszel és a baloldal akar megszorításokat. A közkiadások felülvizsgálatára Brüsszel kérésére kerül sor.
A tárca kitér arra is, a kormány a bizottság kérésére és országspecifikus ajánlásait követve hozza létre a Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot: „májusban szólította fel Magyarországot a költségvetési egyensúly további erősítésére, és kérte, hogy 2023 végére szüntessük meg a hatályban lévő energiatámogatási intézkedéseket. Határozottan elutasítjuk, hogy Brüsszel megszorításokat akar, és el akarja törölni a rezsicsökkentést”.
AZONBAN AZ INDEX INFORMÁCIÓJA SZERINT EZ INKÁBB CSAK A KORMÁNY POLITIKAI KOMMUNIKÁCIÓS ÜZENETE.
Ugyanis a háttérben az állhat, hogy a 2020 márciusában meghozott brüsszeli döntés értelmében a tagállamok pénzügyminiszterei úgy döntöttek, hogy a járvány miatt felfüggesztik az uniós költségvetési szabályokat. Így a tagországoknak nem kell tartaniuk magukat ahhoz, hogy a költségvetési hiány a GDP 3 százaléka alatt maradjon.
A hírek szerint a brüsszeli előírás alapján jövőre a túlzottdeficit-eljárás visszaállításra kerül. De ezt nem kommunikálhatják Varga Mihályék. Hiszen ezzel elismernék, hogy a napokban benyújtott 2024. évi 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycélt már most nem tudják tartani, ha nem avatkoznak be. Így maradt a közleményükben „a közkiadások felülvizsgálatára Brüsszel kérésére kerül sor” mondta. Továbbá azt is fontos hozzátenni: azért kell felülvizsgálni a korábbi éveket, mert a bázisévek módosító tételek.
Korábban a Világgazdaság is beszámolt arról, hogy drasztikus kiigazításokra lehet szükség a régiós országok költségvetéseiben, ha Brüsszel továbbra is ragaszkodik a kritériumokhoz való visszatéréshez, „ez pedig a térségi országok pénzügyminisztereinek idegrendszerét alaposan próbára teheti”. Összeállításuk szerint „recsegnek-ropognak a régiós költségvetések, szinte mindenhol elszállhat a hiány”.
A megkérdezett elemzők szerint nehéz lesz tartani változtatások nélkül a jövő évi hiánycélt:
HISZEN MATOLCSY GYÖRGYÉK BRUTÁLIS VESZTESÉGÉT NEM IS TARTALMAZZA MÉG A jövő ÉVI KÖLTSÉGVETÉS. nagyjából 2000 milliárdos számlát nyújtott be a monetáris politika.
Továbbá az Indexnek nyilatkozó szakértők szerint a költségvetés általánosforgalmiadó-bevételei során is komoly kérdések merülhetnek még fel. „Nehezen tartható a költségvetés felülvizsgálat nélkül” – összegezték lapunknak. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint mindenképpen üdvözlendő, hogy a kormány előre gondolkodik, és kezd valamit a költségvetés kiadási oldalával.
A túlzottdeficit-eljárás célja, hogy az uniós országok korrigálják a deficit és/vagy az adósság túlságosan magas szintjét – erről további részletek az alábbi linken érhetők el. Az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást indíthat azon uniós országgal szemben, amely nem tartja tiszteletben az uniós országok költségvetési politikáinak koordinálására irányadó szabályokat tartalmazó Stabilitási és Növekedési Paktumot. Túlzottdeficit-eljárás indítható, ha valamely uniós ország: megsérti a GDP 3 százalékának megfelelő deficithatárt, vagy fennáll ennek a veszélye; vagy megsérti az adósságszabályt azáltal, hogy az államadósság szintje meghaladja a GDP 60 százalékát, és nem csökken kielégítő ütemben, ami azt jelenti, hogy az ország adósságszintje és a 60 százalékos referenciaszint közötti különbséget évente egy huszaddal kell csökkenteni (átlagosan 3 év alatt). A túlzottdeficit-eljárást az Európai Unió működéséről szóló szerződés 126. cikke szabályozza. Tehát mindenki vállalta, amikor tagja lett a közösségnek.
Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint a kormány határozata összességében üdvözlendő. Ugyanakkor, mivel nem is ez a célja, nem jelent azonnali költségvetési egyenlegjavulást, másfelől a konkrét intézkedések,
amik a felülvizsgálat után születnek majd, még nem láthatóak.
A kormány a határozatban az egészségügyre, a lakhatásra és a családtámogatásokra megtakarítási szintet (három százalék) is előír, valamint előírja, hogy a felülvizsgálatot végző testületbe a minisztériumokon kívül egyéb állami szervek (például ÁSZ, jegybank) szakértőit, valamint külsős szakértőket is meg kell hívni.
Azonban arra, hogy a határozatból végül, akár évek múlva pontosan milyen intézkedések születnek, most még nem lehet tudni a választ. Annyit tudunk, hogy kiadási területtől függően idén év végéig, illetve jövő év végéig készíteni kell egy felülvizsgálatot, amiben részletezni kell, hogy a Magyar Közlönyben felsorolt területeken (egészségügy, lakhatási támogatások, családtámogatások, állami beruházások, oktatás) pontosan milyen mértékű hatékonyságjavítás, megtakarítás érhető el.
A vezető elemző azt is hozzátette: a határozat konkrétan hivatkozik Magyarországnak az EU felé benyújtott és elfogadott RRF- (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) tervére, amelyben hazánk költségvetési reformokat vállalt. A magyar kormány ezzel a határozattal fel tud mutatni konkrét, végrehajtandó ütemtervet az unió felé, ami az említett reformok végrehajtásához szükséges. Ugyanakkor ez a határozat a bizottsággal fennálló jogállamisági vitákat nem kezeli, tehát ebből a szempontból (ami pedig a pénzekhez való hozzáférés szempontjából igazán fontos lenne) nem jelent előrelépést.
(Borítókép: Varga Mihály 2023. március 5-én. Fotó: Németh Kata / Index)