Idén májusban az ipari termelés volumene 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 4,6 százalékkal mérséklődött. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás idén áprilisához mérten 1,6 százalékkal nőtt – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A KSH az elemzésében kiemeli, hogy a termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a villamos berendezés gyártása bővült a leginkább, de nőtt a járműgyártás is, ugyanakkor a számítógép, elektronikai, optikai termék, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártásában visszaesett a termelés volumene.
A termelés az év első öt hónapjában 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás májusban az előző hónaphoz képest 1,6 százalékkal emelkedett – írta a KSH.
A korábbi adatok szerint idén már áprilisában az egy évvel korábbihoz képest – minden bizonnyal elérve mélypontját – 8,3 százalékkal mérséklődött az ipari termelés volumene, ami az előző hónaphoz mérten 2,5 százalékos visszaesést jelent.
Az első negyedéves adatok szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2023-ban 0,9 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától, míg az előző negyedévhez képest 0,3 százalékos csökkenést mutat. Azonban a kormány továbbra is optimista és úgy véli, hogy az 1,5 százalékos gazdasági növekedési célkitűzés elérhető, a GDP csökkenése csak ideiglenes.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye alapján a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint lényegesen kedvezőbb adat, mint az áprilisban látott 8,3 százalékos csökkenés, ráadásul az előző hónaphoz képest az ipar teljesítménye már 1,6 százalékos növekedést mutatott.
Az eredmények kapcsán Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár megfogalmazta, hogy „ezzel az eredménnyel a szankciók okozta mélypontján túljuthatott az ipari termelés, az év további részében várhatóan újra növekedési pályára áll az ágazat, miközben továbbra is az autóipar és a villamos berendezések gyártása jelentik a húzóerőt”.
Hozzátette, hogy a háború és a szankciók okozta negatív gazdasági hatások ellensúlyozása érdekében a kormány kimentette a vállalkozásokat a fix áras áramszerződésekből, továbbá a Széchenyi Kártya Programon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül olcsó forrásokat biztosít. A Hitelprogram 1000 milliárd forintos keretéből már 641 milliárd forintot tesz ki a szerződött hitelállomány, a források legnagyobb része a feldolgozóiparba, a kereskedelem és gépjárműjavítás területére irányul.